Még egy remek hely a harmadik világháború kirobbantására – igencsak forrósodik a helyzet az Északi-sarkon
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készült, az emberek pedig végletekig feszültek az elhúzódó korlátozások miatt. Kell-e ezután meglepődnünk, ha a ferencvárosi BLM-szobor nem sokáig maradt a helyén?
A húsvétnak megkülönböztetett szerepe van a keresztény vallásban és kultúrkörben. Az ünnepet megelőző böjti időszak lemondásokkal elcsendesített várakozása, a bűnbánat az igazi ünnepre készít fel minket. Ezen időszakon belül is kivételes szerepe van a nagyhétnek: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, a mise hagyományának kezdetére, nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Szombaton beleélhetjük magunkat az árván maradt tanítványok helyzetébe, csüggedésükbe, gyászukba, míg aztán elérkezik az emberi történelem csúcspontja: a feltámadás.
Az idei húsvét más volt, mint a korábbiak. Az elcsendesedés hitbeli kérdésből mindennapi valósággá vált, hiszen a világjárvány miatt régóta nem élhetjük megszokott életünket. A szenvedést nem csak átvitt értelemben tapasztalhattuk meg: szinten minden családban van már, aki elkapta a kórt, a többiek pedig szoronganak, aggódnak, hogy megússzák-e.
A járvány sújtotta nagyhéten látta elérkezettnek az időt Baranyi Krisztina polgármester, hogy a Ferencvárosban felállítsa a BLM mozgalom emlékművét. Cselekedete több kérdést is felvet. Mindenekelőtt: mi szükség volt erre? Gondoljunk bármit a BLM-ről, jót vagy rosszat, azt hiszem, vitán felül áll, hogy a mozgalom (vagy ideológia?) az egykori gyarmattartó, rabszolgatartó társadalmakban tudott igazán teret nyerni. Na már most igaz, hogy a honfoglalás kori magyaroknak voltak rabszolgáik, de kétlem, hogy ennek máig ható társadalmi hatásai lennének. Magyarországnak nem voltak kizsákmányolt gyarmatai sem a huszadik században, sem korábban. Van elég, a történelmünkből adódó társadalmi feszültség így is, nem szorulunk rá, hogy újabbakat importáljunk. Ha mindezt elfogadjuk igaznak, akkor csak két értelmezési lehetőség marad: Baranyi Krisztina vagy annyira buta, hogy nem éri fel ésszel ezt, vagy nagyon is feléri ésszel, és a célja éppen a konfliktusgenerálás volt. Magam nem ismerem a polgármestert, így nem is vállalkozhatok rá, hogy megválaszoljam a levegőben lógó kérdést, azonban tény: általános jelenség, hogy a cselekvésképtelen politikusok a szimbolikus politizálásba menekülnek. Emlékszünk még, amikor Karácsony Gergely friss polgármesterként kitűzte a szivárványos zászlót a városházára? Az tényleg állatorvosi lova az imént leírt jelenségnek. Vagy amikor az uniós bürokrácia az úgynevezett jogállamisági vitával próbálja palástolni, hogy több mint tíz éve egyetlen válságot sem tudott megfelelően kezelni.