Így zárták ki a politikát Zuckerbergék a kampányhajrában
Az amerikai elnökválasztásig és még azon túl is letiltották a politikai hirdetéseket.
Ezernél is több beteg gyógyítására használták már fel a magyar Oncompass Medicine orvosi technológiáját, amelyet most nemzetközi díjjal is jutalmaztak. A magyar rákkutató cég rendszere hamarosan önállóan tanulhatja el a legújabb kutatási eredményeket.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
Az Oncompass Medicine (OCM) számos európai céget megelőzve lett a győztese a Digitaleurope szövetség rangos megméretésének. A Jövő Unikornisa díjjal azt a legígéretesebb európai technológiai vállalkozást ismerik el, melynek jövőbeni értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. Az elismerést február 4-én, a rák világnapján Peták István tudományos igazgató vette át az Európai Bizottság innovációért és kutatásért felelős biztosától.
Az OCM orvosi technológiáját a daganatos betegek célzott terápiájának kiválasztására fejlesztették ki. Nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló módon 20 ezredmásodperc alatt képes rangsorolni 405 ráktípus 52 ezer mutációjára a személyre szabott, célzott terápiás lehetőségeket 1417 gyógyszerhatóanyag közül a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és közel 27 ezer orvosbiológiai szabály alapján.
„Módszerünk középpontjában a célzott gyógyszerek hatásának előrejelzése áll – mondja Peták István. – A modern precíziós onkológia fejlődési útja az, hogy a célzott gyógyszereket, amelyek ismert génekre hatnak, a célpontjuk jelenléte alapján csoportosítjuk, és egyre inkább ennek alapján alkalmazzuk. Most már tudjuk, hogy ugyanazt a daganattípust nagyon sokféle génhiba okozhatja, vagyis a daganatok molekuláris szinten sokszínűek: nincs két egyforma tüdőrák vagy vastagbéldaganat.” Maga a daganat ugyanis egy tünet. Minden betegséget az orvostudomány először a tünet alapján ír le és diagnosztizál, így volt a pestisnél és a sárgaláznál, s ugyanez történt a tumor esetében is. „Például a tüdőrák esetében a tüdő daganata, vagyis a kórkép a tüdő hámsejtjeiből kiinduló kóros sejtosztódás, ám ennek a hátterében rengetegféle gén meghibásodása állhat.”
Az emberi génállomány azonosítása, vagyis a humángenomprogram kétezres évek eleji teljessé válása óta zajló daganatgenom-kutatások eredményei révén ismeri a tudomány, hogy körülbelül hatszáz olyan gén van, amelynek a meghibásodása, mutációja daganatot képes létrehozni. Ezek közül bármelyiknek a hibája jelen lehet bármelyik daganattípusban. E kórokozó gének bármilyen szervben vagy szövetben létrehozhatnak daganatot, s annak a megállapításához, hogy az éppen tapasztalható ráktípust melyik okozza, molekuláris diagnosztika alkalmazására van szükség. „Az orvosok helyzetét bonyolítja, hogy ennek a hatszáz génnek a hatmillió lehetséges mutációjából minden egyes betegnél négy-öt génhiba van átlagosan jelen, s ezeknek a kombinációját kell tudnunk kimutatni a sikeres személyre szabott gyógyítás érdekében” – vázolja a feladat összetettségét a tudományos igazgató.