Hirtelen sok minden megváltozott az amerikai elnökválasztás következtében. Rátörik az ajtót a kárpátaljai magyarokra, Szájer József altestében kezdenek nyilvánosan turkálni, nekiesnek Deutsch Tamásnak az Európai Parlament néppárti frakciójában. S ki tudja, még mi más történik, ami nem jut(hat) el a nyilvánosságig. Közben zajlik az unió újraértelmezésének folyamata: a tét az, hogy az EU egyetlen politikai irányzattal – a „liberális demokrácia mint a történelem vége” doktrínájával – fog azonosulni, vagy netán más demokratikus felfogásnak is helye marad Európában.
A jogállam, az emberi jogok egyfajta értelmezése, az egyenlőség totalitárius időket idéző hirdetése és más ideológiai fogalmak normává emelése a haladó modernség legfőbb fegyverei. Holott a modernség nem csupán az olyan, logikai konstrukciók zárt rendszerén alapuló felfogásokkal egyeztethető össze, mint amilyen a nyílt társadalom, a liberális demokrácia vagy a méltányos társadalom, hanem azokkal a nézetrendszerekkel is, amelyek az emberek tényleges tapasztalatain alapulnak. Ezeket szokták konzervatívnak nevezni, nem pedig azt, amit az aktuális néppárti felfogás sugall.
Ha komolyan vesszük a történelmet, a haladás önfelszámoló eszme”
A rendszerváltás után a liberálisok legfőbb politikai célja a Nyugathoz való feltétlen csatlakozás lett, tömegesen először mégis a kommunisták igyekeztek menetjegyet váltani a nyugati gyorsra. Jelszavuk az európaiság lett. Az emberek többsége azonban nem eszmék, hanem felhalmozott tapasztalatok alapján éli az életét. Ez adta a magyar gulyáskommunizmus sajátosságait is. Nem csoda, hogy 2010 után a brüsszeli birodalomépítés berkein belül újdonságnak számított a magyar érdekek határozott artikulációja.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A 74 éves Piero Fassino a szórakozottságával védekezett, de az alkalmazottakat ez nem hatotta meg.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Régi kedvencek és ritkán hallott szerzemények is felcsendültek a Főnix Arénában.
A legnépszerűbb sportkommentátor az MTK-Ferencváros vasárnapi NB1-es mérkőzésen tért vissza a képernyőre.
