A bíróság döntheti el az amerikai elnökválasztást – amerikai professzor a Mandinernek

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

A múlt év végén még úgy látszott, hogy az impeachment-eljárás fogja rányomni a bélyegét a 2020-as elnökválasztásra. Ehelyett most úgy tűnik, a koronavírus okozta járvány, az annak nyomában járó gazdasági válság és zavargások, valamint a bírókinevezés sokkal nagyobb hatást fog gyakorolni rá. Lehet ennek kapcsán valamilyen történelmi párhuzamot felidézni?
Erről számos történelmi példa eszembe jut, mégis nehéz olyan esetet találni, amikor ennyire sok, egymással összefüggő válság egyszerre sújtotta az országot. Általánosságban igaz, hogy a választók a hatalmon lévő elnököt és pártot büntetik, amikor úgy gondolják, hogy a dolgok rosszul mennek. A republikánusok 2008-ban a pénzügyi válság kirobbanása miatt veszítették el a választásokat, Bill Clinton pedig 1992-ben egy kisebb válságot fordított a maga javára, és így sikerült legyőznie a hatalmon lévő elnököt.

Mekkora jelentősége volt a kampánynak a korábbi válság­időszakokban?
A kampány is számít, ugyanis nagyobb a hatása az emberekre, ha úgy gondolják, a hatalmon lévő felelős a válságért. Azonban egyesítő ereje is lehet, ha a választók a nemzeti összetartozás jegyében az elnököt támogatják. Ez különösen háborús időszakokra igaz, amire az 1864-es és az 1944-es választás hozható példaként. Mindkét esetben magabiztosan győzött a hatalmon lévő elnök a háború dacára.

A járványhelyzet nagy kihívást jelent a választás technikai megszervezése során is. Hogyan lehetnek úrrá a nehézségen a lebonyolításért felelős tagállamok?
A legtöbb tagállam lehetőséget teremtett arra, hogy a választók távollétük esetén is leadhassák szavazatukat. Azon tagállamoknak a száma is növekedett, amelyek lehetővé tették a levélszavazás valamely formáját. Országszerte rekordszámú távolmaradási kérelmet regisztráltak. Michigan államban például kétmillió kérelmet fogadtak be, ami a korábbi választásokon tapasztaltakhoz képest már most kimagasló. Némely tagállam és helyi választási körzet pedig csökkenti a személyes voksolásra rendelkezésre álló szavazófülkék számát, ami zavart is okozhat, illetve hosszabb sorokat eredményezhet a választás napján. Donald Trump a levél útján való szavazás ellenében foglalt állást, úgy érvelve, hogy több visszaélésre ad lehetőséget, mint a személyes voksolás. Ez történt a 2018-as képviselőházi választás során is Észak-Karolinában. A választási eljárás szabályainak változtatásai miatt a szavazást követően ezért országszerte perekre lehet számítani.

Sokat kutatta az amerikai állampolgársággal nem rendelkezők csalárd választási részvételének hatásait. Hogyan befolyásolhatják ők a mostani voksolást?
A távollét engedélyezésével és a levélszavazással újfajta helyzet állt elő. Akik korábban állampolgárság híján is szavazásra jelentkeztek, általában személyesen tették. Vagyis utóbbi visszaélésre kisebb az esély a levélszavazás esetében.

Jó néhány példát említett arra, amikor az amerikai választás válságidőszakban zajlott. A mostani válság hogyan befolyásolhatja a választás kimenetelét?
A kampány jelentős része arról szól, hogy ki a felelős a válságok kialakulásáért, illetve mennyire jól kezelik őket. 

A demokraták például úgy érvelnek, hogy az elnök rosszul kezelte a járványt, és arra hivatkoznak, hogy a nyári hónapokban Európában jóval alacsonyabb volt a megbetegedések száma. Ehhez igazodnak a népszerűségi mutatók, ezek tanúsága szerint Trump éppen a nyár közepén volt a legnépszerűtlenebb, amikor az amerikai esetszámok tetőztek, az európai megbetegedésszám viszont csekély volt. Amint mérséklődött a vírus amerikai terjedése, de közben Európában ismét növekedett a fertőzések száma, úgy gyengült a demokraták érvrendszere. Ezzel összefüggő, mégis eltérő jellegű játszma folyik a gazdaság terén. Az elnök és támogatói álláspontja szerint a választóknak arra kell figyelemmel lenniük, hogy a járvány előtt milyen jól ment a gazdaság szekere, és ezzel együtt a republikánusokat hibáztatják a jelenlegi gazdasági nehézségekért. A demokraták ugyanakkor azt mondják, hogy Trump a felelős, mert a rossz járványkezelésből fakadnak a gazdasági nehézségek is. Ennek a felelősségi játszmának egy további színterét jelenti a rendőri brutalitás és a faji alapú zavargások. Mindkét oldal olyan olvasatot törekszik adni a történéseknek, amellyel a másik oldalt teszi felelőssé. Sajnos ez tovább eszkalálja az erőszakot.

Ám lehet, hogy ezek az események nem is fognak olyan súllyal latba esni, mint az, hogy a legendás progresszív bíró, Ruth Bader Ginsburg halála miatt megürült egy hely a legfelső bíróságon. Donald Trump számára ezzel lehetővé vált, hogy a megnevezze az utódot, akit a szenátusnak kell megerősítenie. Hogyan befolyásolhatják az események a választást, különösen annak fényében, hogy a Trump-elnökség egyik legnagyobb sikerének a bírósági politika számít?
Az amerikai legfelső bíróságnak széles hatáskörei vannak, ezért az élethosszig szóló bírósági kinevezéseket rendkívüli mértékben átitatja a politika. A republikánusok 2016-ban azt mondták, hogy egy új bíró kinevezésével meg kell várni az új elnököt, a demokraták ezzel szemben foglaltak állást. Most fordított helyzet van: Donald Trump megnevezte jelöltjét, és a szenátus minden bizonnyal meg fogja kezdeni a kinevezési eljárást. Ez pedig újabb olyan kérdéssé válik, amely a párt­politikai szembenállást fogja erősíteni.

Az amerikaiak november 3-án ugyan elnököt választanak, valójában egy elektori testületre fognak szavazni, amely sajátos módon juttatja kifejezésre a tagállamok szerepét a választási eljárásban. Mely államokra kell odafigyelni?
Néhány államban biztosra vehető, kire szavaznak az emberek. Kaliforniában például szinte bizonyosan a Biden–Harris-páros a befutó. A győzelem megszerzéséhez szükséges, ingadozó államokkal kapcsolatos régi igazságok mára megdőlni látszanak. Érdemes lesz odafigyelni a déli államokra, például Texasra vagy Georgiára, amelyek a lakosság megváltozott összetétele miatt válthatnak politikai színezetet. Szintén érdekes figyelemmel kísérni a Közép-Nyugat északi részének államait, például Wisconsint és Michigant. Ezek az államok Barack Obama úgynevezett kék bástyájának a részét alkották, de 2016-ban Donald Trumpra szavaztak. Az első eredmények tekintetében érdemes lesz nézni Pennsylvaniát, Floridát és Észak-Karolinát.

Hogyan befolyásolhatják a választást, annak menetét a nem személyesen leadott szavazatok?
Ez az egyik oka annak, hogy ebben az évben jóval kevésbé tartom irányadónak azt az eredményt, amelyet a választás estéjén lehet majd látni. A távolléti szavazás és a levélszavazás inkább a demokratákra jellemző. Ennek megfelelően azon államokban, ahol a levél útján leadott szavazatok még akkor is érvényesek, ha november 3-a után érkeznek meg, a választás eredménye napokkal a voksolást követően is Biden javára billenhet. Feszült november elé nézünk, ha kezdetben úgy látszik, hogy Trump nagyot nyer, de aztán Biden fokozatosan csökkenti a különbséget.

A legfelső bíróság nem csak azért kerülhet főszerepbe ezen az elnökválasztáson, mert az elnök új bírót nevezett meg. Húsz esztendővel ezelőtt a testület közbelépett, és George W. Bush javára döntötte el a választást azzal, hogy elrendelte a szavazatok újraszámolásának leállítását Floridában. Milyen esélyt lát arra, hogy a szövetségi bíróság is szóhoz jut majd a mostani választáson?
Mindkét oldal felkészült jogászok terén, és már a perek is kezdetüket vették. A távszavazások korlátozását érintő kérelmeket elutasítják, ugyanis a járvány jelentős változtatásokat kíván a választási szabályok terén majd akkor is, amikor e szavazatokat begyűjtik. Elkerülhetetlen, hogy ezen ügyek közül jó néhányat a legfelső bíróság előtt is megtámadjanak. Olyan kérdésekről fognak dönteni, mint hogy ki kell-e rekeszteni a késve érkezett szavazatokat a számlálásból. Mivel ezek a döntések azt is eldönthetik, hogy ki lesz az elnökválasztás győztese, nem nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben a bíróság fog állást foglalni. 
Ez különösen akkor lesz így, ha a voksolás összességében és a kulcsfontosságú államokban is szorosnak bizonyul.

A kampány legutóbbi fordulata, hogy Donald Trump elnök koronavírusos lett. Volt olyan korábbi kampány, amelyben az elnökaspiránsok valami oknál fogva nem tudtak aktívan részt venni? Hogyan befolyásolhatja a fertőzés az elnökválasztást?
Ez attól függ, hogy milyen súlyos Donald Trump betegsége. Trumpnak kedvez a szimpátia, valamint Biden negatív kampánya is. A gyors felépülés igazolhatja a vírus elleni elnöki erőfeszítéseket is. Másfelől azonban könnyen Biden kezére is játszhatnak a történtek, hiszen az ellenzéki jelölt a járványkezelés vonatkozásában megkérdőjelezi az elnök vezetői képességeit. És persze Trumpot a betegsége akadályozhatja abban, hogy kampányolhasson. Talán az 1900-as év elnökválasztásának tanulságait érdemes mindkettőjüknek szem előtt tartania. Abban az évben sok elnökaspiráns otthon maradt, és úgynevezett teraszkampányt folytatott arra hivatkozva, hogy az országjáró szavazatszerzés méltatlan. Donald Trumpnak érdemes egy ilyen jellegű akcióra váltania, bár ha gyorsan felépül, akkor hamarosan viszontláthatjuk a kampányrendezvényeken.

Címlapképen: John Lewis Krimmel: Választási nap Philadelphiában (1815). Fotó: WIKIPÉDIA