Emmanuel Macron francia elnök korábban köztudomásúan szimpatizált az iszlámmal. Emlékezetes 2015-ös beszédében, még mielőtt megválasztották államfőnek, arról beszélt, hogy részben Franciaország gyarmatosítói múltja felelős a dzsihád felbukkanásáért az országban. Mostanra azonban fordulatot hajtott végre, és programot hirdetett a politikai iszlám ellen. Macron kezdi felismerni, hogy a nyitott határok, a muszlim bevándorlók beáramlása veszélyt jelent országára.
Nézzük, mi vezetett idáig. Október közepén egy tizennyolc éves csecsen bevándorló, aki gyermekkorában menekültként érkezett Franciaországba, lefejezett egy történelemtanárt. Samuel Paty Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott a diákjainak, és a szólásszabadságról beszélt nekik. Conflans-Sainte-Honorine-ban, Párizs egyik apró elővárosában fejezték le, közel az iskolához, ahol tanított. Tanúk szerint Abdoullakh megpróbálta megtámadni az őt üldöző rendőröket, és „Allah akbár!” kiáltással halt meg, amikor lelőtték. Hiába próbálják sokan elhitetni, az Allah akbár nem azt jelenti, hogy Allah hatalmas. Jelentése Allah a leghatalmasabb, mivel az akbár fokozott melléknév. Vagyis amikor az iszlamista harcosok megölnek valakit ezzel a kiáltással, valójában hatalmat adnak a muszlimoknak, és azt az érzést keltik bennük, hogy feljebbvalók az emberiség többi részénél. Ez a szokás Ibn Iszhák krónikás Szíra raszul Alláh című írása szerint – amely a valaha írt első életrajz Mohamedről – abból az időből ered, amikor a próféta 628-ban elfoglalta a zsidók lakta Hajbart.