A legfontosabb korreláció

Tudták? Máig rejtőzik a nyugati világ eldugott szegleteiben egy-egy konzervatív egyetem. Ilyen a baptista Baylor University a texasi Waco városban, Austin és Dallas között félúton. Itt tanít Philip Jenkins professzor, a vallástörténet szorgalmas fenoménja. Szerzőnk több évtizedes kutatómunkában tárta fel az európai kereszténység hanyatlását (God’s Continent) és a keresztény egyházak megerősödését Afrika és Ázsia egyes részein (The Next Christendom; The New Faces of Christianity). Új könyve, a Fertility and Faith (termékenység és hit) nem csupán az eddigi tanulságok összefoglalása, hanem léptékváltás – megatrendek sokrétű összefüggésének értelmezése. 

Szerzőnk elemzése szerint közvetlen kapcsolat áll fenn egy társadalom termékenységi rátája és vallásos elkötelezettsége között. Hogy melyik alapozza meg melyiket, nem egyértelmű, de a lényegen nem is változtat. Ahol a termékenység hanyatlik, ott utat tör a látványos szekularizáció, vele a családmodell átalakulása annak minden politikai következményével. „Ha megadod egy ország termékenységi rátáját, én megmondom, milyen állapotban lehet ott az egyház, a politikai és a jogrendszer.” A folyamat laboratóriuma a 20. század második felének Európája volt. Ma ugyanez az eseménysor ismétlődik meg Kelet-Ázsiában, Latin-­Amerikában és az Egyesült Államokban is. „A 2020-as évtized az lesz Amerikának, ami az 1970-es volt Nyugat-­Európának” – jósolja szerzőnk. Fontos, hogy a termékenység és a vallásosság közötti szoros összefüggés negatív tendenciája nemcsak a keresztény, de a buddhista, a hindu és a zsidó közösségeknél is egyértelmű­en bizonyítható.