Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Szoros az összefüggés egy ország termékenysége és vallásossága között. Ahol előbbi hanyatlik, utat tör a szekularizáció annak minden politikai következményével. A magyar családpolitika lehet a bizonyíték, hogy a szabály fordítva is érvényes.
Tudták? Máig rejtőzik a nyugati világ eldugott szegleteiben egy-egy konzervatív egyetem. Ilyen a baptista Baylor University a texasi Waco városban, Austin és Dallas között félúton. Itt tanít Philip Jenkins professzor, a vallástörténet szorgalmas fenoménja. Szerzőnk több évtizedes kutatómunkában tárta fel az európai kereszténység hanyatlását (God’s Continent) és a keresztény egyházak megerősödését Afrika és Ázsia egyes részein (The Next Christendom; The New Faces of Christianity). Új könyve, a Fertility and Faith (termékenység és hit) nem csupán az eddigi tanulságok összefoglalása, hanem léptékváltás – megatrendek sokrétű összefüggésének értelmezése.
Szerzőnk elemzése szerint közvetlen kapcsolat áll fenn egy társadalom termékenységi rátája és vallásos elkötelezettsége között. Hogy melyik alapozza meg melyiket, nem egyértelmű, de a lényegen nem is változtat. Ahol a termékenység hanyatlik, ott utat tör a látványos szekularizáció, vele a családmodell átalakulása annak minden politikai következményével. „Ha megadod egy ország termékenységi rátáját, én megmondom, milyen állapotban lehet ott az egyház, a politikai és a jogrendszer.” A folyamat laboratóriuma a 20. század második felének Európája volt. Ma ugyanez az eseménysor ismétlődik meg Kelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban is. „A 2020-as évtized az lesz Amerikának, ami az 1970-es volt Nyugat-Európának” – jósolja szerzőnk. Fontos, hogy a termékenység és a vallásosság közötti szoros összefüggés negatív tendenciája nemcsak a keresztény, de a buddhista, a hindu és a zsidó közösségeknél is egyértelműen bizonyítható.