Baljós tüntetés vette kezdetét a szomszéd országban: „mi vagyunk a nép, mi vagyunk Románia, miénk a hatalom!”

Calin Georgescu a tüntetésre mozgósító felhívásában államcsínynek nevezte a választások félbeszakítását.

Kissé elnyomja az állandósult helyi kormányválság zaja a romániai elnökválasztást, pedig nem lényegtelen kérdés, hogy ki kerül keleti szomszédunk elnöki székébe. A szász származású Klaus Iohannis elnök kényelmes pozícióból várja a ringbe kihívóit.
Romániában hetek óta tart az elnökválasztási kampány, aminek leglátványosabb megnyilvánulása, hogy a jelölteknek a hivatalos kampánynyitó kezdetéig el kellett távolítaniuk a közterekről a választási molinóikat és óriásplakátjaikat. A választási törvény értelmében csak a polgármesteri hivatalok által erre a célra kijelölt helyeken szabad korteskedni, így a jelöltek már jóval a kampány hivatalos rajtja előtt teleplakátolták az országot, a szóróanyagokra így a reklámtörvény előírásai vonatkoztak. A voksolás kétfordulós, november 10-én járulnak először urnákhoz a választók. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, november 24-én tartják a második fordulót a két legjobban szereplő jelölt részvételével.
Az elnökválasztáson tizennégyen indulnak, közülük hatan parlamenti pártok támogatását élvezik, hat jelöltet parlamenten kívüli politikai alakulatok indítanak, ketten pedig függetlenként állnak rajthoz.