A gazdaságpolitikai döntések hatása ritkán látszik meg azonnal a GDP-ben. Előbb a benzinkúton és a boltban jelenik meg, aztán a családi költségvetésben, később a vállalati hitelkeresletben, végül a beruházásokban és a munkaerőpiacon. A Tisza-kormány hat vizsgált intézkedése éppen ilyen láncreakciót indíthat el.
A magyar gazdaság 2026 közepén alacsony inflációval, jó bérdinamikával és magas foglalkoztatással jellemezhető. A Tisza-kormány hat lépése együtt nem fog recessziós sokkot okozni, de a növekedést fékezheti, az inflációt felfelé mozdíthatja, a foglalkoztatást pedig alacsonyabb pályára állíthatja.
2026 májusában az infláció 1,8 százalék volt, vagyis az árstabilitás tekintetében nem volt hiba. A bruttó átlagkereset áprilisban 772 200 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma pedig 4 millió 654 ezer fő volt májusban, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon állt.
A hat intézkedés közül az első a 3 százalékos KKV-likviditási hitelek szűkítése. A Széchenyi Kártya Program likviditási célú termékeinél a fix 3 százalékos kamat megszűnése a minisztériumi indoklás szerint fenntarthatósági lépés. A támogatott kamat és a piaci kamatkörnyezet közötti különbség ugyanis költségvetési terhet jelentett. Közgazdaságilag ez érthető, de a negatív csatorna is világos. A kisvállalkozásnak a likviditási hitel jellemzően nem luxus, hanem a likviditás alapja, amelyből készletet, bért, beszállítót vagy átmeneti pénzzavart finanszíroznak.
A második intézkedés a kamatstop kivezetése. A jelzáloghitelek kamatstopja 2026. szeptember 30-ával szűnhet meg, miközben a minisztérium azt kommunikálta, hogy addig kidolgoznák azt, hogyan lehetne megvédeni a leginkább rászoruló adósokat. A lépés a háztartások oldaláról törlesztőrészlet-emelkedéssel, vagyis alacsonyabb elkölthető jövedelemmel fog járni.
Ezt is ajánljuk a témában
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
A harmadik lépés a vagyonadó terve. A Tisza hivatalos kommunikációjában már a kampány alatt megjelent a nagyértékű felhalmozott vagyonok adóztatásának kérdése, mely az 1 milliárd forint feletti vagyonokra vonatkozó 1 százalékos adót jelentené. A makrogazdasági hatások szempontjából nem pusztán az adóteher lényeges, hanem a bizonytalansági hatás is. Mivel a vagyonos háztartások és vállalkozók gyorsan tudnak portfóliót, cégtulajdont vagy adórezidenciát váltani, így a gazdasági hatások akár jelentősek is lehetnek.
A negyedik intézkedés az árrésstopok kivezetése. Ez rövid távon az érintett termékeknél árszint-korrekciót okozhat. Ennek egyszeri árnövelő hatása lesz, de várhatóan nem fog hosszú távú inflációs nyomást okozni. Az inflációs érzetet azonban egyértelműen növeli, ha a gyakran vásárolt alapélelmiszerek ára növekszik.
Az ötödik lépés a védett üzemanyagár kivezetése. Ez azért érzékeny, mert az üzemanyagár nem áll meg a benzinkútnál, hanem megjelenik a fuvarozásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer-árakban, a vidéki ingázás költségében és a szolgáltatások árában is. Bár a piaci árak most a védett ár alatt vannak, nincs arra garancia, hogy ez az év végéig így marad.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új kabinet nem viszi tovább a Fidesz-kormány támogatási programját, ezért egy napra bezárnak.
A hatodik faktor a támogatott lakáshitelek, különösen az Otthon Start jövője körüli bizonytalanság. Az Otthon Start fix 3 százalékos kamatozású, legfeljebb 50 millió forintos, első lakást vásárlóknak szóló hitel. Itt a szabályok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság is kivárást okozhat. A lakásvásárlás egyértelműen halasztható döntés. Ha a családok nem tudják, milyen támogatási feltételek lesznek néhány hónap múlva, akkor sokan inkább kivárnak, és nem vásárolnak.
Júliusban az infláció 2,0-2,3 százalékra emelkedhet. Ennek fő oka az árrésstop és az üzemanyagár-kivezetés hatása. A bolti és benzinkúti árak ugyanis sokkal gyorsabban reagálnak, mint a bérek vagy a foglalkoztatás. A bruttó átlagbér sávja 740-760 ezer forint lehet. A magasabb infláció ilyen gyorsan még nem épül be érdemben a béralkukba, ám a vállalatok már óvatosabb növekedési pályával számolnak. A foglalkoztatás 4,650-4,750 millió fő között maradhat, mert a munkaerőpiac tehetetlen, a cégek júliusban még inkább kivárnak, nem építenek le.
Augusztusban az infláció 2,2-2,7 százalék közé kerülhet. Itt már nem csak a közvetlen üzemanyagár számít, hanem az is, hogy a fuvarozás, az élelmiszer-elosztás és egyes szolgáltatások költségei hogyan épülnek be az árakba. A bruttó bér várható sávja 735-745 ezer forint, mert a KKV-k és a kereskedelem óvatosabb munkaerő- és bérpolitikája fékezi a dinamikát. A foglalkoztatás 4,650-4,700 millió fő lehet. A szezonális turizmus és szolgáltatások még tarthatják a szintet, de az óvatosság már megjelenik.
Szeptemberben az inflációs sáv 2,4-3,1 százalék. Az iskolakezdési költések, az élelmiszerárak és az üzemanyagárak együtt felfelé húzzák az indexet, miközben a kamatstop-kivezetés várakozási hatása már fékezheti a fogyasztást. A bruttó átlagbér 740-760 ezer forint között alakulhat. A bérekben marad az éves szerződéses dinamika, de a vállalatok új felvételeknél és prémiumoknál óvatosabbá válnak. A foglalkoztatás sávja 4,600-4,700 millió fő. A nyári szezon kifutása és a hiteles háztartások óvatossága miatt a szolgáltatás munkaerő-kereslete gyengülhet.
Októberben az infláció 2,8-3,5 százalék között lehet. Az árstopok kivezetésének hatása ekkor már részben beépült, de a KKV-k költségoldali nyomása (drágább likviditási finanszírozás, magasabb készletköltség, óvatosabb beszerzés) is árnyomást okoz. A bruttó átlagbér sávja 745-765 ezer forint. A cégek nem csökkentik tömegesen a béreket, de a béremelések és új ajánlatok mérséklődhetnek. A foglalkoztatás 4,550-4,700 millió fő közé csúszhat, mert ekkorra a KKV-k egy része felvételi stopot vezethet be.
Novemberben az inflációs sáv 2,9-3,7 százalék. A közvetlen ársokk már kevésbé gyorsul, de az év végi fogyasztási szezon előtt a vállalatok részben továbbháríthatják a magasabb költségeket. A bruttó átlagbér 800-830 ezer forint között lehet. A novemberi béradatokat még tartja a korábbi bérpálya, de a lakáspiac és építőipar lassulása csökkenti a munkaerő-keresletet. A foglalkoztatási sáv 4,500-4,650 millió fő, mert az építőipari, lakáspiaci és KKV-szektorban kevesebb új pozíció nyílhat.
Decemberben az inflációs sáv 2,8-3,8 százalék lehet. Azaz nem jön vissza a 2022-23-as drágulási ütem, de jól látható a fordulat a májusi 1,8 százalékhoz képest. A decemberi inflációs többletben a legnagyobb szerepe az üzemanyagár-kivezetésnek és az árrésstop megszüntetésének lesz. Az árrésstop kivezetése nagyjából 0,20-0,35 százalékponttal, az üzemanyagár-kivezetés 0,25-0,45 százalékponttal emelheti az inflációt. A kamatstop, a vagyonadó-bizonytalanság és az Otthon Start körüli bizonytalanság ezzel szemben keresletcsökkentő, ezért kis mértékben lefelé húzza a mutatót, a kamatstop-kivezetés 0,05-0,15, a vagyonadó-bizonytalanság 0,02-0,08, az Otthon Start bizonytalansága 0,03-0,10 százalékponttal. A KKV-hitel szűkítése viszont költségoldali növekedést okoz, körülbelül 0,03-0,08 százalékponttal.
A bruttó átlagbér decemberi sávja 820-850 ezer forint.
A decemberi béradat hagyományosan szezonálisan magasabb a prémiumok, bónuszok és év végi kifizetések miatt. A negatív hatás inkább abban látszik, hogy a bérszint 0,2-0,6 százalékkal alacsonyabb lehet annál, mint amit a korábbi trendek alapján várnánk. A KKV-hitel szűkítése 0,10-0,25 százalékkal, a kamatstop, az Otthon Start bizonytalansága és a vagyonadó-bizonytalanság egyenként nagyjából 0,05-0,15 százalékkal fékezheti a bérdinamikát. Az üzemanyagár növekedése viszont kis pozitív béralku-hatást okozhat, 0,05-0,15 százalék közötti mértékben.
A foglalkoztatottak száma decemberben 4,470-4,640 millió fő között lehet. A hat intézkedés együttes hatása 20-40 ezer fővel alacsonyabb foglalkoztatási pályát eredményezhet ahhoz képest, mintha a szabályozási környezet változatlan maradt volna. A legnagyobb negatív munkaerőpiaci hatást a KKV-hitel szűkítése adhatja, 5-12 ezer fővel, mert a kisvállalatok a likviditási bizonytalanságra gyorsan reagálnak felvételi stoppal, munkaidő-csökkentéssel vagy halasztott bővítéssel. Az Otthon Start bizonytalansága 4-9 ezer fő csökkenést jelenthet, főleg az építőiparban, ingatlanpiaci szolgáltatásokban, felújítási és bútorpiaci láncokban. A kamatstop kivezetése 3-6 ezer főnyi közvetett hatást okozhat fogyasztási féken keresztül. Az üzemanyagár-kivezetés 2-5 ezer főt, a vagyonadó-bizonytalanság 5-10 ezer főt, az árrésstop kivezetése pedig párezer fő csökkenést jelenthet.
A decemberi kép tehát három mondatban foglalható össze. Az infláció magasabb lesz, mert a kínálati és árszabályozási korrekció gyorsabb, mint a kereslet fékeződése. A bérszint tovább nő, de a vállalati óvatosság miatt valamivel alacsonyabb pályán, mint a korábbi reálbér-lendület alapján várnánk. A foglalkoztatás nem törik meg, de a munkaerőpiac hűl, kevesebb új állás, gyengébb KKV-kereslet, több kivárás.
A kamatstop, az árstopok vagy a túl olcsó támogatott hitelek kivezetése közgazdaságilag indokolható lehet. A kérdés az időzítés, az átmeneti védelem és a kommunikáció. Egy erős gazdaság sok kisebb féket könnyen elbír. Egy törékeny élénkülésnél viszont a sok kis fék összeadódik.
A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
MTI/Bruzák Noémi
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Nemhogy emelkedett volna, még lejjebb ment az árak mértéke júniusban. Az infláció minden korábbi várakozást felülmúlt. A hírnek várhatóan leginkább a jegybanknál fognak örülni.
Jelentősen lefaragott előrejelzéséből a Magyar Nemzeti Bank, immár csupán 1,8 százalékos drágulást vár idén, szemben a korábbi 3,8 százalékos mértékkel. Nem csoda, hogy múlt héten ismét vágott az alapkamat szintjén, és a következő időszakban további csökkentésekre van kilátás.
A taxisok nagyobb tarifaemelést akartak, de így sincs miért búsulniuk.
A dokumentumot Magyar Márton írta alá, a társaságot korábban testvére, Magyar Péter miniszterelnök vezette.
Fő-, avagy fizetőpincér voltam. Gyors, pontos munka és pontos számolás volt az elvárás.
„Muszáj kiállnunk és ellenállnunk azon hatalmi törekvéssel szemben, amely romba dönti mindazt, amit a rendszerváltozás óta elértünk” – fogalmazott a Fidesz országos választmányának elnöke.
A fotósok kereszttüzében csak zavartan mosolygott a magyar miniszterelnök.
