Vége a kamatstopnak?

Több tízezer családnál vehették elő a számológépet az utóbbi hetekben, miután június 11-én kiderült: 

Mindez nem kormányzati bejelentésből került nyilvánosságra, hanem egy hírverés nélkül társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetből. Amikor az információk napvilágot láttak, a Pénzügyminisztérium sietett pontosítani, hogy nem végleges kivezetésről van szó, és szeptember 30-áig kidolgozzák az átalakítás részleteit. Várhatóan több tízezer ember kerül ki a védelem alól, amire csaknem öt éven keresztül számíthattak. 

Százezrek védőernyő alatt 

A változó kamatozású lakossági hitelek fizetését segítő kamatstopot a koronavírus-járvány idején vezették be, amikor közel 20 százalékos hitelkamatokkal is szembesülhettek az ügyfelek. 2022. januárban lépett életbe először fél évre, de többszöri hosszabbítás után is kitartott mellette a kormány, a kamatok ugyanis hosszú ideig nem mentek lejjebb, így sokaknak óriási terhet jelentett volna a törlesztés. Legutóbb április 17-én, azaz a választás utáni napokban hosszabbították meg határozatlan időszakra. A Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott pénzügyi stabilitási jelentéséből tudható: a jelzáloghitel-kamatstop alá a múlt év végén mintegy 218 ezer szerződés esett, amelyek összértéke 842 milliárd forint. A teljes lakossági hitelezésnek tetemes, a szerződéseket tekintve több mint 25 százaléknyi részét érinti a kamatstop. 

A jegybank adatai szerint nagyjából 19 ezer fő tartozhat a sérülékenyek kategóriájába, azaz a kamatstop eltörlése esetén ők nem tudnák állni a törlesztőrészletüket. Az ő havi fizetési kötelezettségük minimum ötezer forinttal nőne. Hitelállományuk a teljes jelzáloghitel-portfólió 2,1 százaléka. Hiába telt el közel öt év, a kamatok még mindig magasak. 

Ezeket a hiteleket mindenképp újra kell tárgyalni, de a sérülékenyeken kívül is sokaknak okozhat majd fejtörést, bosszúságot a törlesztőrészlet-­emelkedés. 

ami a tehetősebb családoknál is kiadásátcsoportosítást vagy fogyasztáscsökkentést hozhat magával. És bár az érintett családoknál hiányozhat majd az a havi több ezer forint, a gazdasági növekedésre ekkora volumennek érdemben nem lesz hatása. 

Az MNB adatai szerint a kamatstop által érintett kölcsönök átlagos fennálló hiteltartozása 4 millió forint. Egy ekkora összegű hitel törlesztője öt-hat éves hátralévő futamidővel számolva havonta 63 ezerről 69-70 ezer forintra nőne. Egy 10 milliós tartozásé pedig 158 ezerről 174 ezer forintra emelkedne, ha a mostani kamatszinteken valósítanák meg a kivezetést. A következő hónapokban lehet még javulás ezen a téren, mérséklődhetnek a referenciakamatok, a jegybanktól ugyanis kamatvágást várnak a szakértők. 

A bankok támadták 

A kamatstopot az elmúlt években több bírálat is érte, elsősorban a bankok részéről, hiszen a költségek jelentős részét nekik kellett viselniük. Az MNB számításai szerint 2025 végéig 440 milliárd forintot emészthetett fel a bankoknál a kamatstop, azaz mostanra már nagyjából fél­milliárd forintos veszteségről beszélhetünk. Mindemellett, ha így közelítjük meg a kérdést, ugyanennyi nyeresége lett a védőernyő alá került családoknak. Több bank egyébként az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, legutóbb májusban, a panaszt be is fogadta a testület, döntés egyelőre nem született. Most már feltehetően nem is lesz rá szükség. 

A Magyar Bankszövetség jelzése szerint bizakodva várják a jogszabályokat. Jelezték azt is, hogy a pénzintézetek korábban többször is tájékoztatták ügyfeleiket a változó kamatozás kockázatairól, és felajánlották a kamatrögzítés lehetőségét is. A fix kamatozásra való áttérés, más szóval a hitelkiváltás megoldás lehet sokak számára, még ha a futamidő valamelyest hosszabbodhat is; érdemesebb ezt választani, mint várni az időnkénti számottevő emelkedést. 

Nem ez volt az egyetlen, hiteleket érintő döntése a kormánynak. Múlt héten Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy július közepével átalakítják a vállalkozásoknak nyújtott fix kamatozású, likviditási célú hiteleket. A vállalkozások eddig 3 százalékos kamattal vehettek fel hitelt, amit bármire használhattak. A termék kifejezetten népszerű volt, a kabinet mégis átalakítja, és jövő hónaptól a háromhavi buborhoz köti majd a kamatozását, ami jelenleg 5,8-5,9 százalék körül van, tehát jóval magasabb a 3 százaléknál, igaz, ez is kedvezőbb, mint a piacon elérhető kölcsönök kamatai. A tárcavezető tájékoztatása szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert állítólag több vállalkozás is visszaélt vele, azaz felvették az alacsony kamatú hitelt, a pénzt pedig a jóval többet hozó állampapírokba fektették be. 

Törékeny optimizmus 

Múlt szerdán jelentette be Magyar Péter miniszter­elnök, hogy a kormány döntése értelmében eltörlik az üzemanyagokra meghozott árkorlátozó intézkedést. A kormányfő a megszüntetést spórolással magyarázta, elmondása szerint havonta 50 milliárd forintba kerül a fenntartása. A védett árat márciusban vezették be, miután február végén Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, amire válaszul Teherán a környező országokat vette tűz alá, majd lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajának mintegy ötödét szállítják. Az olaj világpiaci ára az egekbe szökött, a brent típus 70 dolláros ára tavasszal a 120-as szintig is felkúszott. Ez az üzemanyagok árán is meglátszott. 

Az előző kormány intézkedésével a magyar autósok védve voltak a piaci ingadozásoktól, hiszen a benzin literjét 595, a gázolajét pedig 615 forintért tankolhatták az elmúlt több mint három hónapban. Ez kifejezetten akkor volt hasznos, amikor mindkét üzemanyag piaci ára több mint száz forinttal volt a védett ár fölött. Azóta enyhült a közel-keleti helyzet, Washington és Teherán is arról beszélt június közepén, hogy közel lehet a békemegállapodás, de legalábbis egy tűzszünet. 

A hírekre az olaj ára meredeken zuhant, a piacokra nehezedő nyomás pedig eltűnőben volt. Ekkor jelentette be Magyar Péter a védett ár kivezetését, ami érthető, hiszen a piaci ár a hétvégére, ha csak 1-2 forinttal is, be-benézett a védett ár alá. Az azóta eltelt néhány nap azonban azt mutatja, a helyzet törékeny, könnyen lehet, hogy az enyhülés csak átmeneti, hiszen Izrael folytatta a támadásokat a térségben, illetve az iráni–amerikai egyezség is kútba esni látszik. A kedvezőtlen hírekre az olajár is reagált, a brent ára 76 dollárról 80 fölé kúszott. Ebből az látszik, hogy a piaci ár bármikor ismét megugorhat, akkor pedig az autósok kénytelenek lesznek mélyebben a zsebükbe nyúlni. 

A törvényjavaslatban szerepel, hogy a kereskedelempolitikáért felelős miniszter, azaz 

Tehát ha a piaci viszonyok olyan mértékben változnának, az állam beavatkozhat a fogyasztók védelmében. Hogy ezt pontosan milyen szintnél húznák meg, azt nem tudni, arról a miniszter dönt majd. 

Ezekkel a lépésekkel a kormány tehát elkezdte több olyan intézkedés kivezetését, amelyet még az elődje hozott. Noha a mostani döntések több szempontból indokolhatók, óhatatlanul is elgondolkodtató, hogy a következő időszakban mely, hasonlóan a lakosságot segítő vagy védő intézkedésekhez nyúlhat hozzá a kormány a spórolás és a költségvetési kiigazítás jegyében.

Nyitóképen: Magyar Péter és Kapitány István a Fidesz-frakció előtt a parlamentben. Az előző kormány több intézkedését is kivezetik
Fotó: MTI/Bruzák Noémi