A Hormuzi-szoros újranyitása sem segítene az energiafüggő országokon.
A legszegényebb és az energiaimportra szoruló fejlődő országok a legnagyobb vesztesei a közel-keleti konfliktusnak. A Hormuzi-szoros körüli harcok,
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába reménykedett a világ a Hormuzi-szoros újranyitásában, Teherán brutális választ adott. Kereskedelmi hajókra nyitottak tüzet, miközben az iráni haditengerészet rádióüzenetben tudatta: senki nem mehet át.
és az energiaválság hosszú távú hatásai továbbra is magasan tartják a kőolaj- és földgáz világpiaci árát
– figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közös washingtoni ülést követően.
A közel-keleti válság még tart, de ha azonnal véget érne, a következmények még akkor is sokáig megmaradnak. A legszegényebb afrikai országoknak további kölcsönökre lesz szükségük az IMF szerint, sokuk ráadásul már most is részt vesz valamelyik nemzetközi programban. Az alacsony és közepes jövedelmű energiaimportőr országoknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő
A napokban előrelépés történt az Egyesült Államok és Irán között, a tárgyalások során az ellenségeskedő felek megállapodtak a Hormuzi-szoros újranyitásában, ám szombatra ismét kiújultak a harcok a térségben és egyelőre patthelyzet van. A globális piacoknak mindenesetre jót tett a felek közötti látszólagos közeledés, ennek köszönhetően az olajárak érdemben csökkentek.
A nemzetközi egyeztetést követően Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter kiemelte, szerinte
csak korlátozott hatása lesz a válságnak a globális gazdaságra, de csak akkor, ha mielőbb véget ér a konfliktus
– számolt be a Financial Times. Az IMF a világgazdaság kilátásait elemezve 0,3 százalékponttal csökkentette a feltörekvő országok gazdasági növekedési előrejelzéseit,
a fejlett gazdaságok növekedési előrejelzésén ugyanakkor nem változtatott a valutaalap a konfliktust megelőző prognózisához képest.
A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte, a terhek növekedése nem egyenletesen oszlik meg, az Egyesült Királyság kilátásai például érdemben romlottak.
Az Egyesült Államok képviselői ezzel szemben kedvezőbben értékelik a helyzetet. Szerintük a világ sokkal ellenállóbbá vált a magas kőolajárakkal szemben, köszönhetően annak, hogy a világ sokkal energiahatékonyabbá vált.
A világ vezetői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a globális piaci helyzet továbbra is nagyon törékeny és kiszámíthatatlan marad, a jelenlegi energiaválság pedig tovább növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok között.
Nyitókép: AFP
Az újabb közel-keleti háború közepette Kína és India összetett helyzete kerül előtérbe: a mostani krízis az eddigi legnagyobb tesztje a két ázsiai ország nagyhatalmi ambícióinak.
A Hormuzi-szoros megnyitása után sokan azonnali hatást várnak a benzinkutakon. A valóság azonban összetettebb: miközben az árak napok alatt reagálnak, a fizikai üzemanyag csak hetek alatt érkezik meg. A tengeri szállítás, az aknamentesítés és a logisztikai lánc mind lassítják a folyamatot.
Hiába reménykedett a világ a Hormuzi-szoros újranyitásában, Teherán brutális választ adott. Kereskedelmi hajókra nyitottak tüzet, miközben az iráni haditengerészet rádióüzenetben tudatta: senki nem mehet át.
Trump figyelmeztetett: újra lángba borulhat az ország.
Drasztikus árzuhanás az olajpiacon és egy titokzatos mentesség: az USA pénzügyminisztériuma felülírta korábbi ígéreteit, hogy elkerülje a világgazdasági összeomlást.
Alig két héttel a kinevezése után.
A Csendes-óceán rekordmértékű melegedése egy extrém erejű El Niñót hozhat, ami nyáron perzselő aszállyal, télen pedig szibériai fagyokkal sújtja Európát. A várható klímasokk veszélyezteti a mezőgazdaságot és az élelmiszerárakat , illetve próbatétel elé állítja az energiaellátást és a logisztikát.
Az amerikai kölcsön érkezése után megkezdődhetnek a munkálatok.
