Ukrajna bejelentette: most csatlakozna az Európai Unióhoz, de a szabályokat csak tíz év múlva tartaná be

Bicskanyitogató dokumentumot tettek közzé Ukrajna legnagyobb agrár-érdekképviseletei, amelyet az ukrán törvényhozás, a Verkhovna Rada, valamint a kijevi kormány is támogat. A tervezet Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalását készíti elő, azon belül is a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó fejezeteket, amelyet március elején Brüsszelben is bemutattak.

A dokumentum szerint Ukrajna 10 év mentességet kérne az uniós termelési és állatjóléti szabványok alól, ám ez az átmeneti időszak nem most venné kezdetét, hanem a teljes jogú uniós tagság pillanatában.

Ukrajna agrárbárói hatpontos követeléssel készülnek az uniós tagságra

A közzétett dokumentum hat minimumfeltételt határoz meg, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne érje hátrány a nemzetközi hátterű ukrán nagyvállalatokat.

• 1. Tízéves átmeneti időszak, amelynek a végéig kell az uniós szabványokat átültetni. Az átmeneti időszakban Ukrajna nem kellene, hogy betartsa a jóval szigorúbb előírásokat a növényvédő-szerek, a takarmány-adalékanyagok, valamint a szerves- és műtrágyák felhasználásánál. A mentesség kiterjedne a Natura 2000-es területek kijelölésére, az ökológiai gazdálkodás jó gyakorlatainak átültetésére és az állati melléktermékek kezelésére.
• 2. A tízéves átmeneti időszak akkor kezdődne, ha Ukrajna már az EU teljes jogú tagja. Ezzel Ukrajna gyakorlatilag leszögezi, hogy nem készül fel az uniós tagságra, csak azt követően hajlandó elindítani az átállást.
• 3. Azonnali hozzáférés a KAP-támogatásokhoz. A dokumentum világossá teszi, hogy a csatlakozás pillanatától hozzáférhetővé kell tenni az ukrán mezőgazdaság számára is a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerét. Azt nem részletezik, hogy kivételes bánásmódot várnak a támogatások szétosztása során is, de a szabályok be nem tartásának előre bocsátása erre enged következtetni.
• 4. A KAP-támogatások nagy birtokmérethez kötött csökkentését nem kellene alkalmazni az ukrán termelőkre. Ez egy érthető elvárás Kijevtől, mivel a birtokméretek alapján gyakorlatilag szinte minden szereplőnek csökkentett támogatás járna. A szabályok alóli kivétel ugyanakkor az EU 27 tagállamával szemben lenne hátrányos. 
• 5. Azonnali hozzáférés a strukturális alapokhoz. Az ukrán szervezetek és a kormány azt akarja, hogy a költséges átállást és az uniós szabványok bevezetését az EU-s támogatásokból hajthassa végre, vagyis a türelmi idő és a KAP-költségvetés mellett a teljes átállás finanszírozását is elvárná Ukrajna.
• 6. Teljes hozzáférés az uniós piachoz. Az ukrán vállalatok azt várják, hogy azonnal korlátozások nélkül megjelenhessen az uniós piacon az EU-szabványok szerint gyártott élelmiszer. 

Összességében Ukrajna hozzáállásából kiderül, Kijev kizárólag a saját érdekeit nézi, mivel a dokumentum még csak említést sem tesz az EU jelenlegi tagállamairól és egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy az európai minőség és élelmiszer-biztonság nem egy választható jóléti intézkedés, hanem az a célja, hogy az uniós állampolgárok kiváló minőségű és egészséges élelmiszereket fogyaszthassanak.

Szóba sem jöhet a profit csökkenése

Kijev tehát azt várja el, hogy minél hamarabb csatlakozhasson az EU-hoz és a közösség tagjaként – uniós támogatásokból – tíz éven belül elvégzi az agrárszektor nagy horderejű átalakítását, hogy a csatlakozás után legkésőbb 10 évvel megfelelhessen a szigorú uniós előírásoknak.

Ukrajna további kivételeket is elvár az EU-tól: az uniós országokhoz képest akár százszor akkora területen termelő agráróriásokra ne vonatkozzon a KAP korlátozása, vagyis az a szabály, hogy bizonyos birtokméret felett a támogatások egy részét elvonják. 

Ezeket várja el a globalista agrárlobbi

Az EU-ban példátlan kivételezések sora itt még nem ért véget: Kijev azt szeretné, ha csak az uniós piacra termelt alapanyagok és élelmiszerek előállításánál kellene alkalmaznia a szigorú uniós szabványokat, miközben a harmadik országokba exportált termékeknél nem, ezek csak egy „nem EU-szabvány” címkét kapnának.

A szakmai anyagban arra hivatkoznak, hogy Ukrajna a világ élelmezés-biztonságának egyik kulcsszereplője, ezért nem járhat az uniós szabványokra való átállás a hozamok csökkenésével.

Az egyoldalas dokumentum azért is felháborító, mert Ukrajna olyan kedvezményeket követel magának, amelyek a belső piacon súlyos zavarokat okoznának, mivel az egyébként is jelentős versenyelőnnyel bíró ukrán mezőgazdaságot a természeti- és strukturális adottságok – kiváló minőségű talaj, hatalmas termőterületek, a teljes termékpályát lefedő integrált nagyvállalati modellek – mellett is további előnyökhöz juttatná. 

Ez az eljárás tehát a többi uniós tagállammal szemben tisztességtelen lenne, miközben arról Kijev nem tesz említést, hogyan kellene elkerülni, hogy a 27 tagállam kiszoruljon a saját piacáról. Ráadásul a „fordított” bővítést az Európai Parlament sem támogatja, vagyis azt a gyakorlatot, hogy egy tagállam először kapja meg az uniós tagságot és csak utána hajtsa végre az uniós jogszabályok és normák átültetését.

A gazdák rémálma Ukrajna EU tagsága

Kijev óvatossága, noha nem korrekt ajánlat a tagállamok számára, mégis érthető. Ha Ukrajna elkezdené az uniós normákhoz igazítani a mezőgazdaságát, azzal jelentős bevételektől esne el, mivel a mezőgazdasági termelésre, az állattartókra és az élelmiszeriparra vonatkozó normák az EU-ban a legszigorúbbak és legösszetettebbek az egész világon. Ez azt jelenti, hogy az exportra termelő, rendkívüli hozamokra optimalizált ukrán mezőgazdaság kibocsátása jelentősen visszaesne, főleg az első időszakban. Ez pedig a háborúban álló ország egyébként is kritikus pénzügyi helyzetében valóban nem szerencsés, de olyan megoldásra van szükség, amely nem teszi tönkre az európai gazdákat.

Az uniós termelők régóta aggódnak az ukrán EU csatlakozás szándéka miatt. Ennek oka, hogy 

A kis- és családi gazdálkodók elsősorban ezeknek a multiknak a beszállítói, de piac- és exportképes termelésre gyakorlatilag esélyük sincs, így jövedelmezőségük is rendkívül alacsony. 

Ukrajna uniós csatlakozása tehát komoly előkészületeket igénylő kihívás, ugyanakkor Brüsszel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta következetesen úgy viselkedik, mintha Ukrajna régóta az EU egyik tagállama lenne, miközben sokaknak visszataszító, ahogy Volodimir Zelenszkij elnök évek óta követelőzik és olyan ellenséges akciókat szervez, mint az Északi Áramlat felrobbantása vagy a Magyarországgal és Szlovákiával szembeni olajblokád.

A kiszivárgott terveket Nagy István agrárminiszter is elítélte, aki arra is figyelmeztetett, Ukrajna kérésének teljesítése és az ország uniós csatlakozása tönkre tenné az európai mezőgazdaságot.

***

Nyitókép: Mandiner-grafika