Egész egyszerűen nem érné meg ebben tartania a pénzüket az embereknek, hanem kimenekítenék más befektetésekbe. Ezzel az állam is rosszul járna, tehát még annyi pénz sem jönne be a költségvetésbe, amit a Tisza Párt remél.
Egy, de akár másfél százalékos extra adót vetne ki a Tisza Párt a magyar lakossági megtakarításokra. A korábbi tiszás bennfentes szakember, Csercsa Balázs által hétfőn közzétett dokumentumok szerint az Energiafüggetlenségi Adót (EFA) minden magyar pénzére kivetnék, akinek állampapírja van, vagy befektetési alapba teszi a pénzét. Márpedig előbbi nem csak a vagyonos üzletemberek terepe, hiszen több százezer magyar család is állampapírban tartja néhány százezer forintnyi megtakarítását, ők súlyos ezreket veszítenének ebből minden évben.
A Csercsa által közzétett dokumentumban a készítők úgy fogalmaznak, hogy az EFA bevezetése a mintegy 11 ezer milliárdnyi állampapírállomány és a 13 ezer milliárd forintnyi befektetési alapban tartott vagyon együtteséből évente mintegy 240-360 milliárd forintot hozhat a költségvetésnek. Ebből a pénzből a Mol százhalombattai finomítójának átállítását fedeznék, hogy leválaszthassák az orosz olajról.
A dokumentumból azt az információt teljesen kihagyták, hogy ezzel az átállással a Mol maga is évek óta foglalkozik, több területen már sikerrel is jártak, viszont teljes egészében lehetetlen lenne a Dunai Finomítót leválasztani a nehezebb, orosz olajról úgy, hogy az ellátás ne kerüljön veszélybe. Ha leállna a finomító az átalakítások miatt, akkor nem lenne elég üzemanyag a kutakon.
Ezt is ajánljuk a témában
Rendhagyó kémia órát tartott a sajtó képviselőinek a Mol a százhalombattai finomítójában. Bemutatták, hogy milyen lépéseket tett azért, hogy az orosz mellett más kőolajfajtákból is képes legyen üzemanyagot gyártani. Elárulták, mi a különbség az egyes kőolajfajták között, és milyen kockázatokkal jár a különböző nyersanyagok felhasználása.
A Tisza Párt tervezetében az áll, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást. Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik még örülnek is annak, hogy plusz pénzt fizethetnek be az államkasszába, még ha az utóbbi években ehhez nem is voltak hozzászokva.
Ugyanakkor a dokumentum azzal nem számol, miként viselkedik majd a piac, azaz, ha nem társadalmi oldalról figyeljük a dolgok állását.
Erre pedig nagyon egyszerű a válasz: határozottan.
A tavalyi év ugyanis igazi kamatesőt hozott a magyar családoknak, akik az állampapírok jelentős részét, több mint 40 százalékát birtokolják. A legtöbb állampapírbefektető kisbefektető, azaz több százezren néhány millió, de akár néhány százezer forintnyi megtakarításukat is szívesen tették állampapírokba az elmúlt években.
Ezt is ajánljuk a témában
A nyugdíj és az állampapír-kamatok miatt jöhet az sms.
A tavaly kifizetett jelentős kamatemelkedés a koronavírus-járvány és a háború okozta inflációs sokk miatt volt, miután ezek a számok normalizálódtak, az állampapírhozamok is erősen visszaestek. És visszaesett az érdeklődés is irántuk. Sokan fogták a pénzüket, visszaváltották az addig nagy kamatot hozó papírjaikat és inkább másba, például ingatlanokba fektették a pénzüket.
2025 nyarán évek óta nem látott alacsony mértékben fogytak csak az állampapírok, senkit sem érdekeltek az 5-6 százalékot fialó kötvények. Ezt a Magyar Államkincstár is hamar felismerte: nagy léptékű kínálatmegújítást hajtottak végre és őszre be is vezették a magasabb kamatokat, volt, amelyiknek fél százalékkal, más papíroknak pedig akár 1 százalékkal is nőtt a kamata.
Októberben ennek megfelelően ki is lőtt az értékesítés, majd idén februárban, a kamatfordulók utáni újrabefektetéseknél is látható volt egy emelkedés. Az állampapírok iránt tehát még, ha kicsivel kisebb mértékben is, de van lakossági érdeklődés, ha úgy érzik, hogy megfelelő kamatot tudnak hozni.
A lélektani határvonal a 6-7 százalék az adatok szerint, ha ennél lejjebb megy a jegyzés, akkor az emberek inkább kiveszik a pénzüket.
Ha viszont a Tisza Párt bevezeti az extra adót,
ami elsőre valóban nem tűnik soknak, mint ahogyan az ellenzéki szervezet dokumentumában is állítják, de ha a teljes képet nézik a befektetők, akkor azt látják majd, hogy évente nem 6-7, hanem már csak 4,5, vagy 5 százalékot hoz a befektetett pénzük. Ekkor pedig már lehet, hogy jobban megéri nekik másba tenni, esetleg a már említett ingatlanba, vagy értékpapírokba, de népszerűek a kriptovaluták és a a más jellegű befektetések. Ezekre ugyanis nem vonatkozna a terv szerint az extra adó. Legalábbis egy ideig biztosan nem.
Hogy egy 1 százalékos különadóra mennyien reagálhatnak esetleg azonnali visszaváltással és a befektetési alapokból való kiszállással, nehéz megjósolni, de ha már csak 10-20 százalék tesz így, akkor is eltűnne az állományból.
Azaz a dokumentum által említett 24 ezer milliárdnyi összlakossági megtakarítás rögtön 19-21 milliárd forintra olvadna, azaz több tízmilliárddal kevesebb lenne az extra adó bevétele, de az állam is jelentős likviditástól esne el.
A Tisza 240-360 milliárd forintos bevétellel tervez, de így már rögtön 190-280 milliárd forint lenne csak a befolyó összeg.
Ezt megakadályozandó esetleg magasabb kamatokkal lehetne megtartani a befektetőket, de kiindulva a tervezetből, ez megint csak nem lenne logikus, hiszen épp a minél nagyobb állami bevételt szeretnék elérni. Nem beszélve arról, hogy sok befektető magával a céllal sem biztos, hogy egyetértene, hiszen egy olyan tervre gombolnák le közvetlenül az állampapír-tulajdonosokat, amely nem feltétlen élvez társadalmi támogatást.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olajválság és az ukrán olajblokád miatt a védett ár nélkül már Magyarországon is elszabadult volna benzin ára.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Nemcsak a Tisza Párt vezetője, de két politikusa: Tarr és Kapitány is beszélt már arról a lépésről, ami súlyosan érintené a magyarokat.
Mikor az oroszok bevonultak Ukrajnába Németország jelentős döntést hozott: teljesen leállnak az orosz energiáról, és alternatívákat keresnek. Ez eleinte áremelkedéshez vezetett, most pedig nagyon úgy tűnik egy újabb energiaválságba vezeti Európát.
Nem mindenki hisz a kormányváltásban.
A NATO észtországi kibervédelmi központja cáfolja, hogy kiképezték volna „Gundalfot”, írja az Átlátszó. Vagyis a kormánypárti elfogultsággal aligha vádolható portál is arra a következtetésre jut, amit a magyar titkosszolgálatok is kiderítettek.
Négyszeres gázárra, négyszeres villanyárra, ezer forintos üzemanyagra kell számítani, ha a Tisza Párt hatalomra kerül.
A német kancellár az EU csúcson nekiment Orbán Viktornak.
Egy valamibe azonban nem egyezett bele.
Hétfőn 16 órától lesz nyilvános.
