Ukrajna EU-csatlakozása: így végezné ki Európát Zelenszkij és Von der Leyen terve

Mennyibe fog kerülni Ukrajna EU-csatlakozása? – tették fel a kérdést a Danube Institute csütörtöki eseményén, amelynek középpontjában a háborúban álló ország uniós csatlakozásának gazdasági, pénzügyi és politikai költségeinek feltárása lesz. Nemrég ugyanis kiderült, hogy egy tízéves, akár 800 milliárd dolláros tervet is elindíthat az unió Ukrajna újjáépítésére és gyorsított integrációjára.

Ukrajna a háború óta akar csatlakozni

A beszélgetésen öten mondták el véleményüket a témában:

• Barbara Kolm, az Osztrák Nemzeti Tanács tagja; az Austrian Economics Center alapító igazgatója,
• Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok műhelyének vezetője,
• Szitás Péter, a Danube Institute kutatási igazgatóhelyettese,
• Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, és
• Veres Kristóf, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.

A beszélgetésen felmerült, hogy a Balkánon több ország is régebb óta vár az uniós csatlakozásra, mint Ukrajna, ráadásul ők jóval kisebb támogatást kapnak Brüsszeltől. Sőt, mint Szitás Péter rámutatott: a háború kitörése előtt szinte senki sem beszélt ukrán uniós csatlakozásról, ez kizárólag az orosz invázió után merült fel, amikor idegen katonák szállták meg a csatlakozni vágyó ország jelentős részét.

A résztvevők rámutattak: a Magyarországra eső rész nagyságrendileg 50 milliárd euró körül alakulna. De az is érdekes, hogy ennek az összegnek jelentős részét hitelből fedezné az EU, amelynek kamatai óriásiak lennének. 

Felmerült: Brüsszelben megszállottak a válságokkal kapcsolatban, de mintha mindig a rossz végéről közelítenék meg a dolgokat. 

Rodrigo Ballester megjegyezte: minél több hitelt vesz fel az EU vezetése, annál nagyobb lesz a tagállamok kitettsége az irányába és annál jobban lesz képes kontrollálni a tagállamokat. Így például Magyarországot is, amelytől pont emiatt a kontroll miatt vettek már el most is milliárdokat. Rámutatott: Ukrajna belépésével több most még támogatott ország is nettó befizetővé válna az uniós költségvetésben. Nem csoda, hogy a magyar kormány élből elutasítja ezt az ötletet és petíciót is indított az ügyben. 

A beszélgetésen felmerült, mi minden másra lehetne fordítani ezt az összeget. Néhány napja merült fel, hogy ez az összeg pont elég lenne arra a tervre, amit Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is felvetett még 2024-ben, amikor kíméletlenül leleplezte, mennyire lemaradt Európa gazdasága és milyen óriási versenyhátrányba került ellenfeleivel szemben. 

Ha átmegy ez a terv, akkor az Unió legalább akkora adósságbuborékkal lesz majd kénytelen megküzdeni, mint az Egyesült Államok. Van viszont egy fontos különbség: az euró sokkal sérülékenyebb, mint a dollár és jóval kevésbé ellenálló a válságoknak, de az árfolyamát is kevésbé lehet mozgatni. 

– tette hozzá Barbara Kolm. Rámutatott: ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, beáramolhatnának még nagyobb mértékben a mezőgazdasági terményeik, az kivégezné az európai gazdákat, letörné az árakat. Emlékeztetett: Ausztriában már most is rengeteg gazda ment csődbe, nem tudtak versenyezni a szigorú feltételekkel és az alacsony felvásárlási árakkal. 

Nem beszélve arról, hogy Európa lemondott az egyik legnagyobb versenyelőnyéről, az olcsó orosz energiáról, amivel még versenyezni tudott az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Mostanra viszont mindkét versenytársa lehagyta a kontinenst. Sőt, Kína még köszöni is, hiszen jóval olcsóbban és nagyobb mennyiségben juthat hozzá az orosz energiához, mint a korábbi években. 

Brutálisan a sorozások, menekülnek az ukránok

Az eseményen téma volt az ukrán vezetés által bevezetett kényszersorozás is. Felidéztek egy történetet, amikor egy cseh állampolgár látogatott Ukrajnába és mivel látták, hogy ott született – még a Szovjetunió idejében – rögtön vitték is katonának. De számos más, még súlyosabb túlkapásokról is hallani, nem meglepő, hogy ez elől inkább menekülnek az emberek és több ezer ember próbál meg illegálisan külföldre utazni. 

Ezzel tértek rá arra a kérdésre is, hogy kik teszik majd helyre Ukrajnát. Mint forgalmaztak: jelenleg 2,1 millió ukrán menekült él Európában, de nekik feltehetően eszükbe sem jut majd visszatérni még egy esetleges béke után sem. Márpedig az ukrán helyreállítási terv nagyban számol az ő visszatérésükkel is. 

– szögezte le Ballester is. 

A háború négy éve alatt már eddig is körülbelül kétmillió ember halt meg, városok, régiók lettek porig rombolva, felmerül a kérdés: mégis hova lehetne akkor visszatérni? Ki kockáztatná, hogy hazatérjen oda, ahol a gyereke bármikor ráléphet egy aknára játék közben. 

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy Ukrajnát segíteni kell, segítségre is szorul, de ez a terv, ami kiszivárgott, képtelenség és nem lehet megoldás a problémára, csak még tovább mélyítené a kontinens válságát. 

Nyitókép: Suzanne Plunkett / POOL / AFP