Soha annyi amerikai beruházási projekt nem valósult még meg Magyarországon, mint 2025-ben. A Nemzeti Befektetési Ügynökség beszámolója szerint már érezhető a Trump-hatás, az amerikai elnök második ciklusával igazi aranykor köszöntött be a két ország kapcsolatában.
Jelentős mértékben tudott hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményéhez az elmúlt bő egy évtizedben a Nemzeti Befektetési Ügynökség, azaz a HIPA. A szervezet szerdán egy sajtótájékoztató keretében mutatta be a 2014-es megalakulása óta elért eredményeit. Joó István vezérigazgató, kormánybiztos nemrég a Mandinernek is interjút adott. A beszélgetés során rámutatott, már érződik a Magyarországon a Trump-hatás.
Joó István leszögezte, a HIPA nem csak támogatást nyújt az ide érkező vállalatoknak, hanem segítenek a telephelyek kiválasztásában, szakmai segítséget nyújtanak, fórumokat szerveznek nekik, hogy megismerhessék a helyi beszállítókat, illetve közvetítenek az üzleti szféra és a kormányzat között a gazdasági fejlődés támogatása érdekében. A HIPA vezérigazgatói tisztsége mellett kormánybiztosként is dolgozik, amit térítésmentesen lát el, erre a pozícióra azért van szükség, hogy a kiemelt külföldi beruházások is megfelelő kormányzati kapcsolatokat kaphassanak.
Ezt is ajánljuk a témában
Joó István kormánybiztossal, vezérigazgatóval az utóbbi évek eredményeiről és a magyar gazdasági kilátásokról beszélgettünk.
A HIPA 2014 óta dolgozik, első öt évében a munkahelyteremtés volt a mérce, azaz minél több munkahelyet létrehozni. Azóta pedig a gazdaság dimenzióváltását segítik elő, a modern technológiát szeretnék bevonzani, tehát elsősorban minőségi, magas hozzáadott értékű beruházásokat.
A kutatás-fejlesztési és az üzleti szolgáltatói szektorokban is jelentős mennyiségű beruházást sikerült idevonzani, cél, hogy 2030-ra már 150 ezer ember dolgozzon ebben az ágazatban.
K+F területen a tavalyi év rekord volt, 14 projektet támogattak, 570 millió euró értékben. Kiemelendő: hogy ezen megállapodások értelmében a legtöbb ilyen vállalattal abban egyeztek meg, hogy a szabadalmaik egy részét, vagy akár egészét Magyarországon kell bejelenteniük. A BYD például felerészben hazánkban jelenti majd be a szabadalmait, ezekből pedig több száz is lehet évente.
„Világszerte folytatunk tárgyalásokat, keleti és nyugati partnerekkel is” – mondta. Hozzátette: ezek általában elhúzódó tárgyalások,
a BYD-vel például 224 tárgyalást folytattak, miközben más nyugati országok is harcban voltak a beruházásért.
A támogatásokkal kapcsolatban kijelentette: csakis olyan projekt mögé állnak be, amely gazdaságilag megéri Magyarországnak. Ami veszteséget termelne, azt nem támogatják. A tárgyalások folyamán részletes üzleti tervet kérnek be, forrásigazolás is szükséges, ahogyan kötelezettséget is kell vállalniuk a cégeknek, például a munkahelyek megtartására. Ezeket alaposan megvizsgálják.
A magyar állam tehát csak biztosra megy, nem költi feleslegesen az adófizetők pénzét, ahogyan előre sem utalunk, csak a beruházás létrejötte után
– emelte ki.
Minden egyes forint kifizetett állami támogatás 4,1 forint bevételt hoz az országnak adók és járulékok formájában. Ha egy cég nem teljesíti a vállalásokat és kötelezettségeket, akkor a támogatást a jegybanki alapkamat duplájával terhelten kell visszafizetnie. A felbontott szerződések aránya így 5 százalék alatt van, ez kifejezetten jó arány.
2014 óta összesen egyébként 66 milliárd eurónyi beruházásról állapodott meg a HIPA, összesen 187 ezer új munkahely létrehozását vállalták a támogatott cégek, de közvetetten 400 ezer állás kapcsolható ezen beruházásokoz. A HIPA által idehozott cégek jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez is, a hamarosan beinduló új gyárak pedig méginkább meglökhetik a GDP-növekedés szekerét.
A Visegrádi 4-ek minden tagállamában van ilyen szervezet, mint a HIPA, de ezeket 2021 óta bőven veri a magyar ügynökség, 2024-ben például nagyobb összegben kötött megállapodásokat a HIPA, mint a másik három nemzeti ügynökség együttesen. Ez többek között azon is múlik, hogy sikerült az elmúlt években a leginkább befektetőbarát környezetet kialakítani.
Ezt is ajánljuk a témában
Joó Istvánt a HIPA vezérigazgatóját kérdezte Móna Márk a Fidesz kongresszusán.
Ezt a versenyelőnyt mindenképp meg kell tartani, mert enélkül nincs Mercedes, BMW, BYD, vagy Vulcan Shield sem
– tette hozzá.
„A befektetések jelentős részéért verseny van, Románia, Törökország, Marokkó, Szerbia és néhány nyugati ország is komoly versenytárs” – ismertette. Van, ahol száz százalékos kedvezménnyel, vagy olcsóbb munkaerővel próbálják elhalászni az üzleteket. Az olcsó munkaerővel például Magyarország már nem tudja felvenni sokakkal a versenyt, de ez nem is baj, hiszen a cél az, hogy minél inkább növekedjenek a bérek.
Az öt legnagyobb beruházó ország egyébként
A keleti nyitás tehát nem azt jelenti, hogy lemondott volna Magyarország a nyugati tőkéről, de ha csak erre támaszkodnának, akkor töredékét sem tudták volna elérni az elmúlt 12 év beruházásainak. Az Egyesült Államokban például Donald Trump második ciklusával új aranykor kezdődött az amerikai-magyar üzleti kapcsolatokban.
2025-ben például rekordszámú, 16 amerikai projekt érkezett Magyarországra, 480 millió euró értékben.
Ezek ráadásul többségében magas hozzáadott értékű tevékenységek, amelyek tovább erősítik a gazdaságot.
A jövővel kapcsolatban elhangzott, hogy minél több magas hozzáadott értékű beruházást szeretnének idehozni, ehhez felkeresik majd a magyar ökoszisztémából még hiányzó csúcstechnológiai külföldi vállalatokat. Hét várost szeretnének mindenképp támogatni beruházásokkal: Nagykanizsát, Orosházát, Ózdot, Pécset, Salgótarjánt, Szekszárdot és Szerencset.
A Mandiner kérdésére az eseményen elhangzott: aggasztó, hogy mi történne a beruházásokkal egy esetleges kormányváltás után. A kiszivárgott tervek alapján ugyanis az ellenzék teljesen félreértelmezi a helyzetet, például a társasági adóra vonatkozóan, vagy a nagyvállalatok támogatásával kapcsolatban. Szétvernék az üzleti környezet stabilitását, nem lennének alacsony adók, gyors döntéshozatal, ezzel pedig elveszítené Magyarország a versenyelőnyét.
A tiszás Kapitány István a napokban azt mondta egy interjúban, hogy a magyar kormány túl sokat költ GDP-arányosan a külföldi beruházók támogatására. Joó István ezzel kapcsolatban megjegyezte: ezen összeg ötven százaléka pont, hogy magyar kkv-khoz került, tehát rögtön visszacsorgott a gazdaságba, hosszú távon pedig a többi támogatás is bőven megtérül.
Ezt is ajánljuk a témában
Tisza Párt gazdasági és energetikai vezetője 2024-es távozása után sem engedte el teljesen a Shell érdekeltségi körét.
Lengyelországban például 2023 után harmadára esett 2024-ben a külföldi beruházások mértéke, miután az ottani kormányváltással számos olyan intézkedést hoztak, ami épp Magyarország felé terelte a projekteket. Joó István ezzel kapcsolatban megemlítette, ennek Magyarország csak örülhetett, a lengyelek már kevésbé.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Újabb magyar szerződhet Liverpoolba, Magyarország és Szlovákia nem állíthatja le az Ukrajnába irányuló áramot.
Magyarország és Szerbia felgyorsítja a két ország közötti kőolajvezeték építésének munkálatait.
Lukács Nikolasz szerint a háború nem csupán a frontvonalon harcoló katonákat érinti.
Az ukrán fél megbízhatatlansága miatt a most kitűzött dátum nem vehető konkrét időpontnak.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter leszögezte: „Aki ma a Tisza Pártra szavaz, az a végén ennek meg fogja fizetni az árát”.
Felkavaró részletekre derült fény a Baljós közelség című dokumentumfilmben az ukrán kényszersorozásokkal kapcsolatban.
