Nem mi állítjuk, hanem az Európai Bizottság: Magyarország Európa élmezőnyében, Románia a szégyenpadon

Szinte elenyésző az a különbözet, amely az adóelkerülés, vagy adminisztrációs hibák miatt nem folyik be a magyar költségvetésbe. Mint arról a Mandiner is beszámolt: az Európai Bizottság legfrissebb, 2023-as adatokat tartalmazó listája szerint ugyanis Magyarország esetében az általános forgalmi adónak, azaz az ÁFÁ-nak 92,6 százaléka valóban be is folyik az államkasszába.

Magyarország egyik fő bevételi forrása

Ez igen nagy összeg, hiszen a költségvetés legnagyobb bevételi forrása az ÁFA-bevétel, amely 2025-ben 8265 milliárd forintra rúgott, tehát nagyságrendileg a GDP tíz százalékát teszi ki.

Éppen ezért fontos, hogy a magyar hozzáállás ilyen kiemelkedő Európában. Összehasonlításul, míg Magyarországon az ÁFA-bevétel mindössze 7,4 százaléka veszik el, addig ez a szám

• Csehországban 8,
• Németországban 9,7
• Szlovákiában,10,5
• Olaszországban 15,
• Lengyelországban 16, 
• Romániában pedig 30 százalék.

Az ellenzék előszeretettel használja az Európa-bajnok ÁFA kifejezést, ám ez csak részben állja meg a helyét. Valóban, a legmagasabb ÁFA-kulcs Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék, ugyanakkor az átlagosan befizetett áfa ennél jóval kisebb, hiszen egy fogyasztói kosáron belül a vásárlók fizetnek 18, vagy akár 5 százalékos áfa-vonzatú termékek után is. Szóval bár az általános ÁFA-kulcs valóban magas, ennél ténylegesen nem igaz, hogy mindenre ennyit kellene fizetni.

Rengeteget javultunk

A magyar mutató ráadásul jelentős javulást tud felmutatni, 2019 óta 3 százalékponttal jobb a beszedési arány, míg Lengyelországban például romlott a helyzet. Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is úgy látja, hogy a  magyar ÁFA-beszedési arány évek óta nagyon magas.

„Ez óriási fejlődést jelent, 2010 előtt minden ötödik ÁFA-adóforint beszedetlen maradt, azaz nem érkezett meg a költségvetésbe. Ez magas adóelkerülést, egyben a társadalmi igazságosság egy alacsony szintjét jelentette. Ma csupán minden tizennegyedik ÁFA-adóforint marad beszedetlen. Azaz az adóelkerülés csökkent, az adóbeszedés hatékonysága és az adórendszer igazságossága pedig nőtt” – húzta alá.

A pozitív folyamatoknak több oka is van. Egyrészt az online pénztárgépek bevezetése szinte lehetetlenné tette azok dolgát, akik el akarták kerülni az adókötelezettségeik teljesítését. Emellett bár a legmagasabb ÁFA-kulcs minimális mértékben emelkedett 2010 után (25 százalékról 27 százalékra), a gazdaság teljes adóterhelése jelentősen csökkent. A társasági nyereségadó, valamint az SZJA-kulcsok drámai megvágása, illetve az adómentességek és adókedvezmények jóval több pénzt hagynak a gazdaságban, a cégeknél és az állampolgároknál, mint a 2010 előtti adórendszer.

Magyarul az összes elvonás jóval alacsonyabb, és egy korrektebb adórendszer esetében kisebb a motiváció az adóelkerülésre.  

Régiós bajnok az adórendszer

Míg nálunk 7,4 százalék a beszedetlen ÁFA aránya, addig a legtöbb környező országban sokkal magasabb ez az érték. Szlovákiában 10,5 százalék, Görögországban 11,4 százalék, Lengyelországban 16,0 százalék, Albániában 24,6 százalék, Romániában pedig egészen elképesztő 30,0 százalék. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy 2002 és 2010 között a magyar mutató a mostani albán érték szintje körül mozgott.

Sebestyén Géza aláhúzta: a magasabb beszedési hatékonyság egyben azt is jelenti, hogy a tisztességes állampolgárokat és cégeket kevésbé kell terhelnie a költségvetésnek (hiszen az adóelkerülés alacsonyabb volta miatt egy kisebb adókulcs is azonos bevételt hoz), egyben igazságosabb a közteherviselés is. Magyarországon az ÁFA-befizetések jelentik a költségvetés legfontosabb bevételi forrását. Minden negyedik forint költségvetési kiadás mögött ÁFA-bevétel van.

Ez azt jelenti, hogy ha 3 százalékponttal javul az ÁFA-beszedés hatékonysága, akkor a magyar költségvetés nagyjából egy százalékkal több bevétellel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több szociális vagy egyéb kiadást tud finanszírozni, vagy arányosan kevesebb lesz a költségvetés hiánya, így az adósság is kisebb mértékben fog nőni, vagy nagyobb mértékben fog csökkenni.

„Tegyük hozzá, hogy 2010 óta az ÁFA-beszedés hatékonysága összesen nagyjából 15 százalékpontot javult, azaz a költségvetés nagyjából 5 százalékkal több kiadást tud ma megfinanszírozni, mint amennyit a 2010 előtti beszedési hatékonyság esetén tudna. Az ÁFA-beszedési hatékonyság növekedésének egyik fő forrása a gazdaság adóterhelésének csökkenése volt. Ha az adóterhelés növekedne (ÁFA-emelés vagy egyéb adóemelés miatt), úgy azt várnám, hogy csökken az adómorál, és romlik az ÁFA-beszedés hatékonysága is” – emelte ki. 

 Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet