Jelentős javulás: egyre optimistábbak a magyar vállalatok

A lakosság óvatosan bizakodó, de még nagy a bizonytalanság.

A lakossági konjunktúraérzékelés trendszerű javulásának okairól ír a Mandinerhez eljuttatott közleményében a Századvég Konjunktúrakutató.

A 2026. januári eredmények alapján a lakosság gazdasági közérzete jelentősen, 3,8 indexponttal javult, −6,8 indexpontra emelkedett.
Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk” – közölte a Mandinerrel Isépy Tamás és Bíró Domonkos, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának elemzői.
A szakértők szerint a konjunktúraindex és alindexei (vagyis az anyagi helyzet, a foglalkoztatás, a gazdasági környezet, az infláció) a 2025-ös év elején oldalazó, vagyis jóformán stagnáló, majd enyhén csökkenő trendet mutattak.

A trendfordulat júliusban következett be, az indexértékek ekkor elkezdtek jelentősen erősödni.
Megvizsgáltuk, hogy milyen monetáris és fiskális lépések vezethettek ehhez a trendfordulóban megmutatkozó lakossági konjunktúraérzet-javuláshoz. A kedvező folyamatot a következőkben éves, féléves és havi bázison is elemezzük”
– írják a Századvég elemzői.

Az idei év első felmérése során 2025 januárjához viszonyítva a konjunktúraindex 9,3 ponttal emelkedett – szögezik le, kiemelve: ebben az időszakban a forint euróhoz viszonyított jövőbeli árfolyamának indexe erősödött legjobban (+31,1 pont).
Emellett szignifikánsan emelkedett a jövő évi versenyképességet (+22,5 pont), a jövő évi gazdasági helyzetet (+22,3 pont), illetve a jövő évi inflációs várakozásokat mérő index is (+21,6 pont). Fontosnak tartották kiemelni:
a következő évre vonatkozóan a lakosság az inflációt meghaladó béremeléssel kapcsolatos várakozásai (azaz, hogy reálbér-növekedést várnak-e a háztartások) is jelentősen javultak 2025 folyamán (+22,4 pont).
„Ha a januári felmérést a júliusi eredményekhez viszonyítjuk, vagyis ezeket vesszük bázisként, akkor legalább ugyanakkora, de inkább nagyobb mértékű erősödés figyelhető meg az egyes kérdésekből képzett indexek esetén, mint ha 2025 januárját tekintenénk bázisnak” – fogalmaztak az elemzők.
A háztartások véleménye legnagyobb mértékben Magyarország gazdasági helyzetének (+30,8 pont) és versenyképességének (+29,9 pont) megítéléseben javult. Akárcsak januárhoz, júliushoz viszonyítva is kiemelendő, hogy a következő évi inflációs (+25,9 pont), illetve reálbér-emelkedéssel kapcsolatos (+26,6 pont) kérdésekből képzett indexértékek nagymértékben javultak.
Az euró forinthoz viszonyított árfolyamának jövő évi alakulásával kapcsolatos index esetében is jelentős emelkedés tapasztalható (+21,1 pont).
Az előző felméréshez képest az év első hónapjában legnagyobb mértékben a jelenlegi munkahely elvesztésével kapcsolatos eredményekből képzett index értéke javult (+12,1 pont). A háztartások szemében hó/hó alapon, decemberhez viszonyítva is jelentősen javult az ország gazdasági helyzetének (+9,1 pont) és a versenyképességének (+8,6 pont) megítélése. A januári felmérés során javult a lakosság lokális munkanélküliségről (+6,7 pont), valamint az elmúlt negyedév folyamán a háztartások anyagi helyzetéről (+6,7 pont) alkotott véleménye.

A gazdasági helyzet és a versenyképesség megítélésének jelentős javulásában szerepet játszhatott, hogy megszűnt az inflációs sokk érzése, valamint hogy
a háztartások anyagi helyzetének javulását több tényező is elősegíthette.
Például közrejátszhatott a családi adókedvezmények júliusi 50 százalékos kibővítése, az Otthon Start Program bevezetése, illetve a háromgyermekes anyák szja-mentessége is.
A háztartások árfolyam- és inflációs várakozásai között szoros kapcsolat van az elemzők szerint. A lakosság inflációs érzékelésében és várakozásaiban jelentős javulás történt, ezen folyamat többek között az árréskorlátozásoknak, a pozitív reálkamatnak és a forintárfolyam kedvező alakulásának köszönhető – írták, hozzátéve:
a kedvezőbb inflációs érzékelés és várakozások is hozzájárultak ahhoz, hogy lakosság a reálbérek emelkedését egyre jobban érzékelje a tavalyi év folyamán.
Összességében megjegyezhető, hogy a jegybank igyekezete és a monetáris politika lépései az erős forint érdekében több célt is szolgálnak. Az erős forint hosszabb távon képes a dezinflációs folyamatot támogatni, valamint látható egy egyértelmű kedvező elmozdulás a lakosság részéről a forintárfolyam-várakozásokat illetően is. Továbbá
a kedvező, alacsonyabb inflációs érzet és várakozások erősítik a reálkeresetek emelkedését is.
A fiskális lépések jelentősen hozzájárultak az alacsonyabb inflációhoz (pl. árrésstop) és az anyagi helyzet megerősítéséhez (a családi adókedvezmények júliusi 50 százalékos emelése, háromgyermekes édesanyák szja-mentessége, Otthon Start Program bevezetése).
Megvizsgáltuk, hogy a jövőbeni magyarországi gazdasági helyzettel kapcsolatos jelentősen kedvezőbb várakozásokat döntően az erősebb árfolyamvárakozások és a kedvezőbb inflációérzékelésen is alapuló magasabb reálkereset-várakozások táplálják”
– olvasható a Századvég elemzőinek közleményében.
Ezt is ajánljuk a témában

A lakosság óvatosan bizakodó, de még nagy a bizonytalanság.

A januári eredmények alapján az is elmondható – emelték ki –, hogy a lakosság jóval pozitívabban tekint a jövőbe, mint ahogy a múltat értékeli. Ezt támasztja alá a vissza- és az előretekintő index.
A visszatekintő index értéke 6,7 ponttal, az előretekintő indexé pedig 14,7 ponttal áll magasabban, mint a tavaly januári értékek, ezáltal a két érték rendre −22,5, illetve −2,0 indexponton alakult 2026. januárban.
A háztartások által adott válaszok alapján elmondható, hogy az elkövetkező év gazdasági kilátásait mérsékelt optimizmus jellemzi.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán