Von der Leyen célba vette Trumpot a páncélököllel, de ismét csak Európát lőné vele lábon

Hat év után ismét visszatér az Egyesült Államok elnöke a davosi Világgazdasági Fórumra: Donald Trump tavaly még csak kivetítőn keresztül tartott beszédet, a jelek szerint ezúttal viszont az teljes show-t ellophatja, miután a valaha volt legnagyobb delegációval érkezik a svájci kisvárosba. Közben pedig a háttérben már élesedik az uniós páncélököl. 

Csőre töltve a páncélököl

Az eseménynek ugyanis külön fűszert ad a jelenlegi helyzet, hiszen az Egyesült Államok és az Európai Unió ismét egymásnak készül esni, már ami a kereskedelmi háborút illeti. Tavaly még a vámok körül ment a vita, az végül diadalmas amerikai sikerrel zárult. Ezúttal pedig Grönland miatt pattant ki a feszültség.

Mindkét esetben azonos, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangzatos kijelentéseket tesz, de ténylegesen ebből semmit sem valósít meg. Az uniós vezetők már tavaly is bedobták például a kereskedelmi páncélököl, azaz a trade bazooka nevű fegyverüket,

Ezt a tervezetet még 2023 végén fogadták el az uniós országok a Bizottság kezdeményezésére, a lényege az, hogy ha egy harmadik ország nyomást kíván gyakorolni az Európai Unióra, vagy egy tagállamra, akkor a kereskedelmet és beruházásokat érintő intézkedéseket hozhat Brüsszel – foglalta össze a Euronews. Így például teljesen kitilthat bizonyos országokból érkező cégeket az uniós pályázatokról, korlátozhatja azok uniós működését és engedélyeit, sőt, teljesen leállíthatják a munkafolyamatukat.

Kiindulva az Oroszország elleni, elhamarkodott szankciós intézkedésekből és azok rendkívül káros hatásaiból, feltételezhetően nagyon rosszak, ezért sem meri őket bevetni Ursula von der Leyen, hiába sürgeti azt egyre több uniós tagállam vezetője. Újabban például épp Emmanuel Macron francia államfő közölte, hogy ideje lenne bevetni a páncélöklöt Donald Trumpék ellen – írja a Politico.

Ezt sürgeti többek között Cecilia Malmstrom, korábbi uniós biztos is, aki a 2023-as terv kidolgozásáért felelős. Mint közösségi oldalán írta: egyre nevetségsebb az állandó vámokkal való fenyegetés, ideje, hogy Európa a sarkára álljon és olyan ellenintézkedéseket vessen be, mint az AIC.

– tette hozzá.

Grönland a terítéken

A feszültség ugyanis most a hivatalosan Dániához, azaz egy EU-tagállamhoz tartozó Grönland miatt robbant ki, erről már a Mandiner is többször beszámolt. Az Egyesült Államok magáénak akarja a jeges szigetet, miközben az Unió erről hallani sem akar. A feszültség már odáig fajult, hogy egyes NATO-országok katonai erőket is telepítenének a területre – Németország rövid időre el is küldött néhány egyenruhást –, hogy megvédjék az Amerikával szemben. Washington erre válaszul februártól 10 százalékos vámot vet ki bizonyos európai országokra. Azon felül természetesen, amelyet már tavaly nyáron meghoztak. A magasabb tarifák

• Németországot,
• az Egyesült Királyságot,
• Hollandiát,
• Dániát,
• Norvégiát,
• Svédországot
• és Finnországot

érintik.

Ha az Európai Unió erre válaszul még durvább eszközhöz nyúl, az nagyon súlyos következményekkel járhat. Aki a jelenlegi felfokozott hangulatban próbál Európa vezetői közül kicsit higgadtabb maradni, az Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, aki vasárnap is egyeztetett az amerikai elnökkel az ügyben és kijelentette, az egész problémát az egymás meg nem értése és a kommunikációs hibák okozzák.

Besülhet megint a páncélököl

Az Euractiv hétfői cikkében arról ír, hogy Brüsszelnek ugyan át kellene lépnie ezt a vörös vonalat és meg kellene húznia a ravaszt, ám a legtöbb bizonyíték afelé mutat, hogy ezúttal is besül majd a páncélököl.

A lapnak névtelenül nyilatkozó diplomata szerint egyelőre nincs terítéken a páncélököl bevetése. Már csak azért sem, mert a számok szerint ezzel nagyon nem járna jól az EU. Ugyan a 2024-es adatok szerint áruforgalomban jócskán pluszban van Európa, 198 milliárd euróval több terméket vitt ki az Egyesült Államokba, mint hozott be onnan, addig a szolgáltatások terén erősen fordított a helyzet.

Itt 148 milliárd euróval többet importál az Unió, mint amennyit kivisz Amerikába. Ezen szolgáltatások pedig kulcsfontosságúak több ágazatban is. Míg francia borok és német sajtok nélkül el tud boldogulni az Egyesült Államok, addig az európai bankrendszer térdre rogyna amerikai szolgáltatók nélkül. Erre figyelmeztetett a Deutsche Bank is, amely szerint katasztrofális következményekkel járna egy ACI-ra adott amerikai válaszreakció.

Ez viszont a kívánt hatást, azaz Washington elrettentését Grönlandtól, nem biztos, hogy elérné. A fegyver bevetéséhez egyébként elegendő a tagállamok minősített többségének jóváhagyása, azaz a 27-ből 15 országnak a rábólintása.

Ignacio Garcia Bercero, az Európai Bizottság korábbi kereskedelmi hivatalnoka szerint ha most nem vetik be a kereskedelmi páncélöklöt, akkor már biztosan örökre a polc tetején marad. Ez pedig további látleletet nyújt az uniós intézményrendszer működésképtelenségéről.

Davos mindent boríthat

Ezekkel az előjátékokkal fordult rá a világ a davosi Világgazdasági Fórumra, amely az elmúlt évek legnagyobb figyelmét kaphatja így meg. Az amerikai elnök szerdán és csütörtökön lesz jelen a találkozón, szerda délután beszédet is mond, de közben megbeszéléseket folytat majd európai vezetőkkel, így Ursula von der Leyennel, valamint feltehetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik.

Csütörtökön pedig válságértekezletet tartanak majd az uniós vezetők, hogy megvitassák a helyzetet. Egyelőre nem tudni, pontosan mi lesz a dolgok kimenetele, rengeteg múlik majd Trump davosi kinyilatkoztatásán, kitart-e Grönland teljes megszerzése mellett, 

Az viszont biztos, hogy egy kétfrontos „háborút” – azaz keleten önti a pénzt Ukrajnába, nyugaton pedig elveszti azt Grönland miatt – képtelen lenne túlélni az Európai Unió. A kérdés már csak az, melyiket engedik el előbb…

Nyitókép: JIM WATSON / AFP