Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.
A világgazdaság nem vár senkire, és ez az üzenet egyre fájdalmasabban érinti Európát. A Kontextus Cash Talk Extra stúdiójában Hoppál Hunor vendégei, Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese vetette össze a nagyhatalmak teljesítményét, és a kép, ami kirajzolódott, több mint aggasztó az öreg kontinens számára.
Kohán Mátyás a műsorban rámutatott a számok közötti drasztikus különbségre. Míg Kína 4,8 százalékos, az Egyesült Államok pedig 4,3 százalékos éves növekedést produkált a harmadik negyedévben, addig az Európai Unió átlaga mindössze 1,6 százalék, Magyarországon pedig stagnálást mértek. A szakértő szerint az amerikai adat különösen figyelemre méltó, hiszen egy már fejlett gazdaságról van szó, amely képes volt majdnem olyan ütemben bővülni, mint a feltörekvő kínai óriás. Ez azt jelzi, hogy
az USA gazdasága valódi, érdemi növekedést mutat, ami a gazdaság előrehaladását jelenti, nem csupán a szegénységi helyzet kezelését.
Szalai Piroska szerint az amerikai siker titka a sebességváltásban rejlik. A főtanácsadó úgy véli, hogy az Egyesült Államok az elmúlt évben képes volt új fokozatba kapcsolni, amiben szerepe volt annak a „felrázásnak” is, amit Donald Trump elnöksége indított el. Ezzel szemben Európában ez a lendület hiányzik, és a kontinens nem tudott hasonlóan dinamikusan reagálni a kihívásokra.
Kohán Mátyás az európai stagnálás okait elemezve kiemelte Németország és Ausztria gyengélkedését. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a német gazdaság stagnálása és az osztrák visszaesés van a legnagyobb hatással a magyar növekedésre is. A szakértő kitért arra is, hogy az Európai Unión belül Finnország az egyetlen ország, amely mind negyedéves, mind éves alapon recesszióban van. Kohán szerint ez a példa jól mutatja,
milyen súlyos következményei vannak annak, ha egy ország elveszíti szerves gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, hiszen a finn ipar, különösen az acélgyártás, erősen támaszkodott az orosz erőforrásokra.
A beszélgetés során felmerült, hogy a háború és a szankciók hogyan tépázzák meg az európai gazdaságot. Kohán Mátyás szerint a „szervezett gazdasági térségek” szétzilálása, az egymásra épülő ellátási láncok megszakítása – akár szankciókkal, akár a háború okozta bizonytalansággal – szükségszerűen növekedési áldozattal jár. Magyarország esetében is látható, hogy bár az energetikai kapcsolatok megmaradtak, az orosz piac beszűkülése és a tranzakciók nehézségei éreztetik hatásukat.
Szalai Piroska a magyar helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy bár a GDP-adatok stagnálást mutatnak, a belső fogyasztás és a reálbérek növekedése továbbra is erős. A szakértő szerint
a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb eredménye, hogy a 2010 előtti időszakkal ellentétben most nem a lakosságra hárítják a válság terheit, hanem a fogyasztás élénkítést és a szektorális különadókat használják a költségvetés stabilizálására.
Ezzel szemben a baloldal tervei – ahogy a műsorban elhangzott – a progresszív adózás és a munkát terhelő járulékok emelésével éppen a magyar dolgozókat és vállalkozásokat hoznák nehéz helyzetbe.
A műsor konklúziója egyértelmű volt: Európa versenyképessége veszélyben van, és ha nem történik változás, a kontinens végleg leszakadhat Amerikától, Kínától, s nagy eséllyel a világ más térségeitől is. A kérdés az, hogy az európai vezetők képesek lesznek-e felismerni a helyzet súlyosságát, és olyan döntéseket hozni, amelyek újra pályára állítják a gazdaságot.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Egy vitaanyag átalakítaná az egyetem alapítványi fenntartású modelljét, teljes mértékben az európai normákhoz igazítva azt.
Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Dornfeld László szerint ez a lépés egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél, és még belső feszültségeket is okozhat a kabineten belül.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Forgalmas helyre cuccolnak be.
Többszáz méteren szántotta fel a pályát a kisiklott vonat.
