Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Miközben az Egyesült Államok és Kína gazdasága szárnyal, Európa egy helyben toporog. Kielemezték a lesújtó adatokat: az amerikaiak 4,3 százalékos, a kínaiak közel 5 százalékos növekedést produkálnak, miközben az EU örül, ha az 1 százalékot eléri.

A világgazdaság nem vár senkire, és ez az üzenet egyre fájdalmasabban érinti Európát. A Kontextus Cash Talk Extra stúdiójában Hoppál Hunor vendégei, Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese vetette össze a nagyhatalmak teljesítményét, és a kép, ami kirajzolódott, több mint aggasztó az öreg kontinens számára.

Kohán Mátyás a műsorban rámutatott a számok közötti drasztikus különbségre. Míg Kína 4,8 százalékos, az Egyesült Államok pedig 4,3 százalékos éves növekedést produkált a harmadik negyedévben, addig az Európai Unió átlaga mindössze 1,6 százalék, Magyarországon pedig stagnálást mértek. A szakértő szerint az amerikai adat különösen figyelemre méltó, hiszen egy már fejlett gazdaságról van szó, amely képes volt majdnem olyan ütemben bővülni, mint a feltörekvő kínai óriás. Ez azt jelzi, hogy

az USA gazdasága valódi, érdemi növekedést mutat, ami a gazdaság előrehaladását jelenti, nem csupán a szegénységi helyzet kezelését.
Szalai Piroska szerint az amerikai siker titka a sebességváltásban rejlik. A főtanácsadó úgy véli, hogy az Egyesült Államok az elmúlt évben képes volt új fokozatba kapcsolni, amiben szerepe volt annak a „felrázásnak” is, amit Donald Trump elnöksége indított el. Ezzel szemben Európában ez a lendület hiányzik, és a kontinens nem tudott hasonlóan dinamikusan reagálni a kihívásokra.
Kohán Mátyás az európai stagnálás okait elemezve kiemelte Németország és Ausztria gyengélkedését. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a német gazdaság stagnálása és az osztrák visszaesés van a legnagyobb hatással a magyar növekedésre is. A szakértő kitért arra is, hogy az Európai Unión belül Finnország az egyetlen ország, amely mind negyedéves, mind éves alapon recesszióban van. Kohán szerint ez a példa jól mutatja,
milyen súlyos következményei vannak annak, ha egy ország elveszíti szerves gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, hiszen a finn ipar, különösen az acélgyártás, erősen támaszkodott az orosz erőforrásokra.
A beszélgetés során felmerült, hogy a háború és a szankciók hogyan tépázzák meg az európai gazdaságot. Kohán Mátyás szerint a „szervezett gazdasági térségek” szétzilálása, az egymásra épülő ellátási láncok megszakítása – akár szankciókkal, akár a háború okozta bizonytalansággal – szükségszerűen növekedési áldozattal jár. Magyarország esetében is látható, hogy bár az energetikai kapcsolatok megmaradtak, az orosz piac beszűkülése és a tranzakciók nehézségei éreztetik hatásukat.
Szalai Piroska a magyar helyzet kapcsán hangsúlyozta, hogy bár a GDP-adatok stagnálást mutatnak, a belső fogyasztás és a reálbérek növekedése továbbra is erős. A szakértő szerint
a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb eredménye, hogy a 2010 előtti időszakkal ellentétben most nem a lakosságra hárítják a válság terheit, hanem a fogyasztás élénkítést és a szektorális különadókat használják a költségvetés stabilizálására.
Ezzel szemben a baloldal tervei – ahogy a műsorban elhangzott – a progresszív adózás és a munkát terhelő járulékok emelésével éppen a magyar dolgozókat és vállalkozásokat hoznák nehéz helyzetbe.
A műsor konklúziója egyértelmű volt: Európa versenyképessége veszélyben van, és ha nem történik változás, a kontinens végleg leszakadhat Amerikától, Kínától, s nagy eséllyel a világ más térségeitől is. A kérdés az, hogy az európai vezetők képesek lesznek-e felismerni a helyzet súlyosságát, és olyan döntéseket hozni, amelyek újra pályára állítják a gazdaságot.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP