Európa újra világelső lehetne abból a pénzből, amit Brüsszel inkább Ukrajna támogatására szórna el

Megszűnne Európa globális versenyhátránya, ha Ukrajna támogatása helyett a saját vállalkozásainak adna pénzt az Európai Unió – derül ki egy friss kutatásból.

A hasonló nagyságrendű összegből az Európai Unió elősegíthetné a piaci szereplők átalakulását és versenyképességi beruházásaikat, valamint a kutatás-fejlesztéseket – olvasható a McKiensey & Company átfogó jelentésében. 

Ebből a pénzből mindössze néhány száz versenyképes, átalakulni és fejleszteni szándékozó, a szükséges kapacitások nagy részével már rendelkező vállalatot kellene támogatni, hogy az állami szektorral közösen gyors és innovatív fejlesztéseket valósítsanak meg a legfontosabb területeken.

Brüsszel most mond le Európa jövőjéről

A globális tanácsadó szerint Európának gyorsan kellene cselekednie, ebben az esetben – figyelembe véve a Mario Draghi által korábban bemutatott versenyképességi jelentést – még behozható lenne a kontinens globális lemaradása.

Figyelmeztettek, a késlekedésért nagy árat fizet az unió, mivel a jelenlegi pályán az éves gazdasági növekedés 1 százalék körüli szinten ragad, ráadásul tartósan. A versenyhátrány ráadásul annak ellenére sújtja az európai gazdaság meghatározó szereplőit, hogy rendelkeznek a szükséges képességekkel, ám a forráshiány, a kockázati tőke hiánya és a bürokrácia akadályozza a fejlődést.

A jelentés rámutat, hogy mindössze néhány fontos lépésre és ezek támogatására lenne szükség Európa „gazdasági reneszánszához”, amely 

A McKiensey tanulmánya öt olyan területet jelöl meg, ahol a uniós, állami és vállalati szinteken jelentős versenyképesség-javulást lehetne elérniük az európai gazdasági szereplőknek. 

Nincs szükség csodára, Brüsszel is tudja, mit kellene tennie

Ezek a kulcsfontosságú fejlesztési területek önmagukban és kombinálva is előmozdítanák a pozíciójukat a globális versenyben:

• produktívabb üzleti modellek kialakítása;
• a források átcsoportosítása a legmodernebb technológiákra;
• az ügyfelek igényeire szabott magas értékű fejlesztések;
• mérethatékonyság;
• munkaerő-hatékonyság.

Ezek mellett a vezető piaci szereplőknek érdemes lenne szorosabb együttműködést kialakítaniuk a kínai cégekkel. 

Ráadásul a jó példák is megtalálhatók a kontinensen, az ő további támogatásukhoz és a fejlődőképes vállalkozások üzleti modellváltásához kellene támogatás, szorosan együttműködve a tagállamokkal és Brüsszellel. 

AI, űripar és védelem

A legjelentősebb technológiai fejlesztésekre a következő években a mesterséges intelligencia, az űrkutatás, a félvezetők és a védelmi beruházások terén nem csak most, de hosszútávon kiemelt kereslet várható.

A globális tanácsadó jó példaként említi a holland kormány és a régiós vállalkozások közös kezdeményezését, az úgynevezett Beethoven Projektet, amely 2,5 milliárd euró részben állami és részben magántőke bevonásával támogatja a piaci szereplőket és a közszférát az energiahatékonyság, a lakhatási infrastruktúra fejlesztése és tehetséggondozás területén.

A partnerségre jó példa a belga IMEL kutatóhálózat szakmai bázisa, amely támogatja a francia Mistral és a holland ASML vállalatokat, amelyek a chipek és félvezetők terén piacvezetők, jelentős K+F potenciállal.

A források átcsoportosítására és a portfólió kereslethez igazítására a SAP és a Siemens jó példák. A vállalatok együttműködése az AI-technológiák fejlesztésére összepontosul és ezek beépítésére saját vállalati modelljeikbe. Éppen ezért stratégiai partnerséget alakítottak ki az Nvidiaval és a Microsofttal, de számos szoftvercég felvásárlását is előkészítették.

Szintén határozott erőforrás-átcsoportosítást igényel az ügyfelekre szabott, magas hozzáadott értékű ajánlat, azaz a vállalkozás olyan megoldásokat kínál, amelyre a partnereknek igényük mutatkozik, de szükség van hozzá a K+F képességekre és innovációra. Jó példa erre a Novo Nordsk gyógyszergyár, amely az Ozempic fogyókúrás gyógyszert fejleszti. Új megoldásaik között már olyan mobilapplikációt is kínálnak, amely segít a fogyás során és azt követően a betegeknek a helyes életmód kialakításában és folyamatos támogatást nyújt.

A mérethatékonyságra is kiváló példákat sorakoztat fel Európa, egyebek mellett az űrtechnológiák kutatása terén. A jelentés példaként említi az Airbus, a Leonard és a Thales óriásvállalatok űripari részlegének egyesülését. Az új technológiai óriás éves árbevétele a várakozások szerint meghaladja majd a 6,5 milliárd eurót és 25 ezer embernek ad majd munkát.

Végül a jelentés a munkaerő-hatékonyságot is fontos szempontként említi a termelékenység növekedése érdekében. A munkaerőhiány és a képzési nehézségek egyik lehetséges kezelési módja a mesterséges intelligencia, amellyel a legnagyobb európai bank, a Santander 2024-ben 200 millió eurós megtakarítást ért el, elsősorban az AI-vezérelt rendszerek kiépítésével.

A jólétet adja fel Ukrajnáért Brüsszel

A McKiensey elemzése ugyan nem tér ki Ukrajna támogatására, de egyértelműen rámutat arra a másik útra, amelyen Európa magára fordítja ezt a pénzt. Azt, amit az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság és az Európai Néppárt a szocialistákkal és a liberálisokkal közösen arra költene, hogy Ukrajna garantálja az EU biztonságát és élelmiszer-ellátását. 

Ehelyett tehát arra lenne mindössze szükség, hogy az elkövetkező években a magas hozzáadott értékű európai fejlesztésekre, a legnagyobb potenciállal bíró vállalkozásoknak és az állami beruházásokra legalább annyi forrás váljon elérhetővé, mint amennyi az Egyesült Államokban rendelkezésre áll.

A jelentés hasonló következtetésre jutott, mint a magyar uniós elnökség, amelynek eredményeképp az EU vezetői 2024 végén Budapesten aláírták a budapesti nyilatkozatot. Ennek célja a kontinens versenyképességének helyreállítása. A kijelölt feladatok megvalósítása ugyanakkor eddig csak nagyon kis részben teljesült és Brüsszel láthatóan inkább Ukrajnával van elfoglalva, mintsem a saját gazdaságának és jólétének védelmével.

Nyitókép: Yves Herman / POOL / AFP