A volt kormányfő egy konferencián arról beszélt, az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt azokra a kormányokra, amelyek a politikai népszerűségük érdekében közvetlenül beavatkoznak a gazdaságba. Bajnai Gordon szerint az a kifizetődő ma a politikában, amit az üzleti világ károsnak tart.
Eredményesnek nevezte Bajnai Gordon korábbi baloldali miniszterelnök az egy évnyi kormányzását, amely rendkívüli megszorításokkal járt és a magyar családok kilátástalan helyzetéhez vezetett. Szerinte
az akkori helyzetből a lehető legtöbbet hoztuk ki Magyarország számára.
Bajnai ezzel együtt kiemelte, nem tartja magát politikusnak, amelyet az akkori válságkezelésben előnyösnek tartott. Hozzátette ugyanakkor, hogy régóta nem is foglalkozik a politikával, jelenleg a globális gazdaság határozza meg a munkáját – mutatott rá Bajnai Gordon a Forbes magazin Money Summit konferencián.
Bajnai Gordon jelenleg a globális üzleti élet egyik legbefolyásosabb szereplője, a londoni Campbell Lutyens nemzetközi magántőke-tanácsadó cég vezérigazgatója. A világ legbefolyásosabb tőkebefektetési tanácsadó vállalata több száz milliárd dolláros tőkealapokat kezel világszerte.
A volt kormányfő kérdésre válaszolva kifejtette, az üzleti életben és a politikában ellentétes módon lehet valaki sikeres. A politikusoknak egyre agresszívabb önmarketingre van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek, ráadásul ezt az elvárást az utóbbi időkben tovább erősítette a közösségi média térnyerése is. Ezt a folyamatot jól jelzi, hogy
egyre szélsőségesebbé és durvábbá válik a közbeszéd. Az üzleti életben az a legfontosabb, hogy a másik fél is úgy érezze, hogy jól járt, szemben a politikai élettel, amelyben az a kifizetődő viselkedés, amelyet alapvetően rossznak tartanak.
Példaként említette Donald Trump amerikai elnököt, aki szerinte pontosan azt teszi, amit megígért az embereknek. Ez ugyanakkor nem teszi népszerűvé az amerikai elnököt az üzleti világban, de a politikában a hitelesség fontosabb, mint a népszerűség. Úgy látja,
egy társadalom gyarapodása a legerősebb politikai legitimáció, még akkor is, ha a rendszer nem demokratikus, vagy a korrupció jellemzi. Az üzleti életben ezért komoly fejtörést okoz a politika egyre közvetlenebb beavatkozása a gazdaságba, mivel nehéz meghozni a közép- és hosszútávú befektetési döntéseket úgy, hogy kiszámíthatatlan a szabályozási környezet.
Bajnai Gordon összegzése szerint a politikusok a népszerűségük fenntartása érdekében olyan lépéseket tesznek, amelyekkel egyre nagyobb mértékben avatkoznak be a gazdaságba, ezzel pedig arra késztetik az üzleti világ szereplőit, hogy óvatosabbak legyenek, ami végső soron a magasabb költségekhez így az infláció általános gyorsulásához vezet. Úgy látja, a következő évtizedben jóval magasabb lesz az infláció, mint a korábbi időszakban, mivel
A volt kormányfő levezette, hogy
a politikában a népszerűség ára végső soron az infláció gyorsulása, vagyis az árak emelkedése. Ha a megugró inflációra nem talál jó válaszokat a politika, akkor az adott hatalom elbukik.
Példaként említette, az elmúlt évben 73 választást tartottak világszerte, ezek 85 százaléka kormányváltást eredményezett.
Óriási átalakulást hoz a befektetők körében Donald Trump politikája, a felmérések szerint a Trump-vámok bejelentése óta a befektetők 40-60 százaléka elterelné Amerikából befektetéseit. Az még nem látható, hogy az elfordulás a dollártól csak átmeneti, vagy egy hosszabb folyamat kezdete – mutatott rá Bajnai. Azt ugyanakkor világossá tette, hogy ennek Európa lehetne a legnagyobb nyertese.
A liberális-globalista szemléletű Bajnai Gordon idézte Donald Tusk lengyel kormányfőt, aki szerint furcsa helyzet, hogy 500 millió európai könyörög 300 millió amerikainak, hogy védjék meg őket 140 millió orosztól.
Éppen ezért a volt baloldali miniszterelnök úgy véli, Európa lehetne a legnagyobb globális szereplő, még Kínánál is nagyobb, mivel fejlettségben még mindig jóval előrébb járunk. A kérdés szerinte az, hogy ezt a potenciált Európa ki tudja-e használni.
Bajnai itt ismét utalt a politikára és elkeserítőnek nevezte, hogy a hitelesség érdekében meghozott, gazdasági folyamatokba közvetlenül beleavatkozó „szélsőséges, radikális pártok” a legnépszerűbbek az EU vezető országaiban is.
„Az Európai Unió egy példátlan kísérlet arra, hogy a nemzetállamok összefogásával, egy nagy egységben próbálják meg túlélni azt az óriási bizonytalanságot és volatilitást, ami napjaikban jellemzi a világot” – mutatott rá az ex kormányfő. Szerinte
az Európai Unió Noé bárkája, amelyről nem érdemes leugrani, mert az egyetlen esélyt kínálja a túlélésre, ezért a kormányzásba való beleszólásra kellene helyezni a hangsúlyt, mivel nekünk is ez lenne a jó.
Bajnai Gordon ezt azért tartja fontosnak, mert úgy látja, a történelem három meghatározó síkon egyszerre fordul. Ez a három dimenzió
Bajnai Gordon hozzátette, nem csak Magyarországon vannak eltérő vélemények arról, hogy ennek az óriási változásnak a túlélése a nemzetállamok külön-külön formában alkalmasabbak, vagy egységben, az Európai Unió integrációjában. Ő maga az egységben hisz, ugyanakkor megjegyezte, majd csak utólag derül ki, melyik oldalnak volt igaza.
Bajnai Gordon 2009 és 2010 áprilisa között volt Magyarország miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc lemondását követően, vagyis nem választásokon nyerte kormányfői felhatalmazását. Bajnai a kormányát válságkezelő kormánynak nevezte, nevéhez óriási megszorítások köthetők, amelyet javarészt a lakosság szenvedett el. A mintegy 1000 milliárd forintos kiadáscsökkentést javarészt a jóléti kiadások lefaragásával és a közszféra kiadásainak csökkentésével érte el. A Bajnai-kormány szüntette meg a 13. havi nyugdíjat, 20-ról 25 százalékra emelte az áfát és visszavágta az állami beruházásokat. A megszorítások óriási terhet jelentettek a lakosságnak és noha a költségvetés stabilizálását sikerült elérni, a GDP 2009-ben több mint 6 százalékkal esett vissza. A Bajnai-kormány tehát a Gyurcsány-kormányok elhibázott gazdaságpolitikája után ahhoz járult hozzá, hogy Magyarország elkerülje a teljes államcsődöt, ám érdemi eredményeket legfeljebb a nemzetközi hitelezőknek és az IMF-EU felé tudott felmutatni.
Nyitókép: Forbes/Fejes Bence
Magyar Péter 2024-ben még a nyitottságot és az átlátható jelöltállítást ígérte, mára azonban a Tisza Párt jelöltjei néma fegyelemben, sablonszövegekkel bújnak a nyilvánosság elől. Kovács András írása.
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Sorsdöntő országgyűlési választások közelednek. Kívánatos lenne, ha a politika íratlan törvényeit betartanák a régi és új politikusok, köztük a következő Parlament leendő képviselői.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Kellemetlen meglepetés.
„Sokan teljesen jogosan azt érzik, át lettek verve” – árulta el a tiszás informátor.
