Aranybányát talált az MNB: így erősödött hazánk pénzügyi biztonsága.
Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következetes aranyvásárlási stratégiát folytatott, amelynek eredményeként Magyarország aranytartaléka történelmi csúcsra emelkedett – írta meg az Origo. Míg 2010-ben még szinte elhanyagolható mennyiséggel rendelkeztünk, 2024 őszére a készletek elérték a 110 tonnát, ami tizenöt év alatt a harmincötszörös növekedést jelenti.
Ezzel hazánk nemcsak régiós szinten emelkedik ki, hanem globális összehasonlításban is előkelő helyet foglal el, egy főre vetítve pedig a világ 12. országaként tartják számon.
Az arany felértékelődésének oka nem csupán a jegybanki politikában keresendő. A 2008-as pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, a vámháborúk, majd az orosz–ukrán konfliktus mind hozzájárultak a globális bizonytalanság növekedéséhez. Ilyen helyzetekben az arany klasszikus menedékeszközként működik: stabilitást és biztonságot nyújt, miközben értékmegőrző funkciója felértékelődik. Az inflációs nyomás és a világgazdaság ingadozásai mellett az arany iránti kereslet világszerte megnőtt, a központi bankok rekordmennyiséget vásároltak, ami az árfolyamot történelmi magasságokba hajtotta.
A magyar jegybank 2018-ban indította el az intenzív vásárlásokat, amikor 3,1 tonnáról 31 tonnára emelte a készletet, majd 2021-ben már 94,5 tonnára növelte azt.
A legutóbbi lépésekkel a tartalék elérte a jelenlegi 110 tonnát, amelynek túlnyomó részét hazánkban tárolják, kisebb hányadát pedig a londoni Bank of Englandnél őrzik. A stratégia nemcsak biztonságpolitikai, hanem pénzügyi szempontból is sikeresnek bizonyult: a 2018 óta bekövetkezett árfolyam-emelkedés több mint 2000 milliárd forint nyereséget eredményezett a magyar költségvetés számára.
A szakértők szerint a világgazdaság jelenlegi törékeny helyzetében továbbra is indokolt az arany tartalékolása. Az inflációs kockázatok, a geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok átalakulása mind olyan tényezők, amelyek az arany árát a jövőben is felfelé hajthatják. Az MNB időben felismerte a trendeket, és olyan döntéseket hozott, amelyek egyszerre erősítik az ország pénzügyi stabilitását, növelik a befektetői bizalmat és gazdasági hasznot is hoznak.
Az arany tehát nem csupán egy nemesfém, hanem stratégiai eszköz: válságok idején biztonságot, békeidőben pedig hosszú távú értékmegőrzést nyújt. Magyarország példája jól mutatja, hogy tudatos jegybanki politikával a nemzeti aranytartalék egyszerre lehet a gazdasági stabilitás záloga és a jövőbe mutató befektetés.
Nyitókép: Pixabay
Új elemzőműsorral bővül a Mandiner kínálata. A MESTERTERV házigazdája, Kereki Gergő állandó vendégeivel, Mráz Ágoston Sámuellel és G. Fodor Gáborral a legfontosabb politikai események mögötti stratégiákat vizsgálja. A premierben Orbán Viktor beszéde, a Békemenet és a Tisza párt felvonulása kerül terítékre.
Noha a miniszterelnök is pedzegette, hogy a kis kamat a jó kamat, egyelőre a jegybank továbbra sem szállítja lentebb az irányadó rátát.
„Ez olyan terror, amelyet a világ nem hagyhat figyelmen kívül” – írta az ukrán elnök az X-en.
„A brüsszeliek azt hiszik, a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő szerint ők nem másznak létrán más kerítésére és nem csinálnak papírmasét, mint az ellenzék.
A Ferencváros veretlen az alapszakaszban.
Deák Dániel szerint a vége mindig ugyanaz: az aktuális messiással együtt elbuknak.
A Ferencváros különvonatát nem engedték át a határon, így nagyjából félezer magyar szurkoló maradt le a mérkőzésről.
