Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következetes aranyvásárlási stratégiát folytatott, amelynek eredményeként Magyarország aranytartaléka történelmi csúcsra emelkedett – írta meg az Origo. Míg 2010-ben még szinte elhanyagolható mennyiséggel rendelkeztünk, 2024 őszére a készletek elérték a 110 tonnát, ami tizenöt év alatt a harmincötszörös növekedést jelenti.
Ezzel hazánk nemcsak régiós szinten emelkedik ki, hanem globális összehasonlításban is előkelő helyet foglal el, egy főre vetítve pedig a világ 12. országaként tartják számon.
Az arany felértékelődésének oka nem csupán a jegybanki politikában keresendő. A 2008-as pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, a vámháborúk, majd az orosz–ukrán konfliktus mind hozzájárultak a globális bizonytalanság növekedéséhez. Ilyen helyzetekben az arany klasszikus menedékeszközként működik: stabilitást és biztonságot nyújt, miközben értékmegőrző funkciója felértékelődik. Az inflációs nyomás és a világgazdaság ingadozásai mellett az arany iránti kereslet világszerte megnőtt, a központi bankok rekordmennyiséget vásároltak, ami az árfolyamot történelmi magasságokba hajtotta.
A magyar jegybank 2018-ban indította el az intenzív vásárlásokat, amikor 3,1 tonnáról 31 tonnára emelte a készletet, majd 2021-ben már 94,5 tonnára növelte azt.
A legutóbbi lépésekkel a tartalék elérte a jelenlegi 110 tonnát, amelynek túlnyomó részét hazánkban tárolják, kisebb hányadát pedig a londoni Bank of Englandnél őrzik. A stratégia nemcsak biztonságpolitikai, hanem pénzügyi szempontból is sikeresnek bizonyult: a 2018 óta bekövetkezett árfolyam-emelkedés több mint 2000 milliárd forint nyereséget eredményezett a magyar költségvetés számára.