Brutális féket jelentene a gazdaságnak a Tisza-adó

A fogyasztásnak is keresztbe tenne, ha többkulcsos adót vezetne be a Tisza Párt. A múlt héten kiszivárgott dokumentum szerint a jelenlegi 15 százalékos szja-kulcs mellé 22 és 33 százalékos kulcsot is bevezetne az ellenzéki szervezet. A Tisza-adó jelentősen visszavetné a magyar dolgozók és családok elkölthető vagyonát. Ha pedig nem tudnak költeni, kevesebbet is fogyasztanak, ami a gazdasági adatokon is meglátszana.

A Tisza-adó súlyos hatással járna

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság már 50 ezer milliárd forint felett költ fogyasztásra évente, legalábbis a legutóbbi, 2024-es adatok szerint már közel 49 ezer milliárd körül volt az összeg, amikor a bruttó hazai termék 81 ezer milliárd forint fölé nőtt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások tényleges fogyasztása a GDP csaknem 60 százalékát adja ki.

A fogyasztásra költött összeg tavaly óta is bőven emelkedett, az idei első két negyedévben már közel 26 ezer milliárd forint volt, azaz idén szinte biztosan átlépi az 50 ezres határt. 2010 óta ez az összeg kvázi megháromszorozódott. Minden évben volt emelkedés, egyedül 2020 volt kivétel, amikor a világjárvány miatti pánik és bezárkózás miatt a fogyasztási kiadás kissé visszaesett. Ez pedig a GDP-n is meglátszódott: drasztikusab beesett a Covid idején a magyar gazdaság teljesítménye.

Most dübörög a motor

A gazdaságunk hosszú ideje a fogyasztásra alapoz, annak bővülése ellensúlyozza más pillérek, például az ipar gyengélkedését. A belső fogyasztás az a motor, amely miatt a víz felszíne felett maradt a magyar GDP az elmúlt negyedévekben. Ebben pedig nagy szerepet játszik az egykulcsos adórendszer is.

Azzal, hogy hazánkban 15 százalékos a legmagasabb kulcs a személyi jövedelemadónál (mivel már olyan széles társadalmi rétegek élveznek teljes szja-mentességet, hogy immár inkább két kulcsról, egy nullásról és a 15 százalékosról beszélhetünk), sokkal több pénz marad a háztartásoknál, ez pedig egyértelműen növeli a fogyasztási hajlandóságot, főleg a középosztálynál.

Az átláthatóság és a kiszámíthatóság is segít abban, hogy tervezhető legyen egy-egy nagyobb családi kiadás. Nem kell például azt számolgatni, mennyi marad a fizetésből, mint például progresszív adózásnál történne. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is rámutatott, hogy egy ilyen húzással a versenyképesség is külföldre távozna. 

Visszaesés jöhet

A fogyasztás kvázi 90 százalékát egyébként a nem tartós termék vásárlására fordított kiadás és a szolgáltatás vásárlására fordított kiadás teszi ki, tehát gyakorlatilag a mindennapi költségeink. Egy esetleges szja-emeléssel épp az ezekre fordított összeg csappanna meg jelentősen, tehát itt rendkívüli módon tettenérhető lenne a visszaesés.

A Tisza gazdasági munkacsoportjának kiszivárgott terve szerint az ötmillió forint éves fizetés alatti 15 százalékos, az öt és 15 millió közötti 22 százalékos, a 15 millió forint feletti 33 százalékos szja-kulcs tehát érdemben az alacsony keresetűeknek sem kedvezne, az átlagbért keresőknél pedig még visszaesést is hozhatna. Akárcsak a legmagasabb keresetűek körében, noha a plusz adókat az ő fogyasztásuk sínylené meg a kevésbé, ők inkább a megtakarításaikból, befektetéseikből veszítenének jelentősen, azaz ezekre kevesebbet költenének.

Hogy pontosan mennyivel esne vissza a fogyasztás, például a családi adókedvezmények felülvizsgálatával, esetleg eltörlésével, nehéz megmondani. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten arról írt közösségi oldalán, hogy „a Tisza új adózási rendszere mintegy 1.300 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből. Ez egy foglalkoztatottra vetítve átlagosan éves szinten 276 ezer forint elvonást jelenthet, ami mindenki számára komoly érvágás”.

– fogalmazott.

Ha csak ezt az 1300 milliárdot nézzük, ez az összeg a tavalyi teljes fogyasztásnak csaknem 3 százalékát tette ki. Ha ennyivel csökkenne a háztartások ténylegesen fogyasztásra kiadott összege, akkor az a GDP-re is negatív hatással lenne, akár 1,5 százalékot is eshetne a bruttó hazai termék, azaz ennyivel kevesebb lenne a magyar GDP. 

 Nyitókép: Kovács Tamás/MTI