Egy nagyon fontos területen is változást hozhat a kormány új csodafegyvere

Zuhanórepülésben van a lakásépítések száma Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikálta a legfrissebb adatokat, ezek szerint az első félévében 5129 új lakás épült, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma ugyanakkor 12 830 volt, 43 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzői Központjának vezető elemzője szerint a lakásépítések alakulását a gazdasági helyzet, a jövedelmi viszonyok befolyásolják, azonban a kedvező és kedvezőtlen folyamatok is csak jelentős késleltetéssel jelennek meg a területen, mivel a lakások felépítése a tervezéstől kezdődően hosszabb időtávot vesz igénybe. A lakásépítések számának csökkenése is ebből kifolyólag az elmúlt évek gazdasági folyamatainak eredményeként alakult ki, az inflációs sokk és a magas kamatkörnyezet óvatosságra intette a lakásépítést tervezőket. 

Településtípus szerinti bontásban a lakásépítések számának visszaesése a megyei jogú városokat és a községeket érintette jobban, mindkét településtípus esetében 35 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH, miközben a fővárosban és a kisebb városokban a csökkenés mértéke kisebb, 20 százalék körüli volt. A kiadott lakásépítési engedélyek alapján a fellendülés ugyanakkor elsősorban a fővároshoz kötődik, de a megyei jogú városokban is érdemben több lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, miközben a kisebb településeken mérséklődés volt a jellemző.

A főváros esetében látható, hogy a növekedés a lakásépítési engedélyek esetében, illetve az átadott lakásokat tekintve is elsősorban néhány nagyobb projekthez kapcsolódik. Vagyis még mindig nem általános fellendülést láthatunk, az újlakás-piacot döntően a nagy fejlesztők projektjeinek elindítása, valamint megvalósulása befolyásolja.

A kormányzati intézkedések közül a Lakhatási Tőkeprogram hatása az építési engedélyekben már részben megjelenhetett, azonban az első átadásokra, a projektek jellege miatt, csak a jövő évben kerülhet sor. A többi bejelentett intézkedés ugyanakkor közvetlenül a keresleti oldalt élénkíti. Habár a CSOK vagy az Otthon Start Program is felhasználható új lakás építésére, az igénybe vevők döntő része inkább használt lakás megvásárlására fordíthatja. A kereslet élénkülése ugyanakkor a fejlesztőket is arra ösztönözheti, hogy bővítsék a kínálatot, a lehető leggyorsabban elkészüljenek az új lakások. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott: 

A tartósan alacsony építésszámnak egyaránt vannak keresleti és kínálati okai. A keresleti oldalon a lakosság rossz konjunktúraérzetét (a gazdasági helyzetet bizonytalannak érzik, így nem mernek belevágni egy ekkora projektbe), a viszonylag magas hitelkamatokat (a lakáshoz kapcsolódó hitelek kamata átlagosan 7 százalék), illetve a jövőt illető bizonytalanságot, a munkaerőpiac feszességének csökkenését érdemes kiemelni. Kínálati oldalról leginkább a rendkívüli mértékben megemelkedett építési költségek okoznak problémát, amelyek az új lakásokat sokszor megfizethetetlenné teszik.

„A mai tájékoztatóban azért látunk kedvező adatokat is, bár ez inkább a jövőre vonatkozik, vonatkozhat: a második negyedévben 61,4 százalékkal több, 7179 építési engedélyt adtak ki, így az első féléves bővülés összességében 43,0 százalék. A növekedés azonban szinte kizárólag a fővároshoz kötődik, ahol a kiadott engedélyek száma a négyszeresére nőtt, míg a megyei jogú városokban 3,3 százalékkal emelkedett, a kisebb településeken azonban csökkent. Látható tehát, hogy a fővárosban ha van olyan kínálat, ami megfizethető, akkor ennek azért lesz kereslete is, hiszen ez a gazdasági és kulturális lehetőségek miatt vonzó helyszín. A fővárosi lakhatás helyzet javulása kiemelkedő fontosságú lenne, így lényeges, hogy ezekből az engedélyekből ténylegesen lakás is legyen” – tette hozzá. 

Az Otthon Startnak akkor van igazán értelme, ha hozzájárul új lakások építéséhez, nem pedig az árakat emeli. A magas engedélyszám azt mutatja, hogy ehhez a kínálati oldal meglehet (ezt serkenti a tőkeprogram is), ehhez kapcsolódik a hitellel a kereslet – persze ettől a kettő egyensúlya még törékeny, a lakásárak csökkenő pályára biztosan nem fognak állni, a lényeg inkább a minél kisebb árnövekedés lenne. A lakásépítések számának emelése nemcsak a GDP miatt szempontjából fontos, de a demográfiai folyamatok érdekében is kívánatos lenne.

Nyitókép: Jászai Csaba/MTI

***