Szent Ágoston elégedetten felcsettint: egyre többet utaznak a magyarok, az ok prózai

Szent Ágoston szerint a világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egy oldalt olvas. Kijelenthetjük, hogy a magyarok az utóbbi időben egyre többet olvasnak. Ráadásul az előző másfél évtized egyik legmarkánsabb trendje, hogy a családok nem csupán gyakrabban, hanem átlagosan egyre hosszabb időre utaznak külföldre. A pozitív folyamatok egyik legfontosabb oka a reáljövedelmek jelentős emelkedése. 

A lakossági kiadások a belföldi és a külföldi turizmus terén egyaránt látványos emelkedést mutatnak. 2010 és 2023 között 97 százalékkal nőtt a belföldi turizmusra fordított kiadás, a külföldi turizmusra költött összeg pedig 184 százalékkal lett magasabb ugyanebben az időszakban. Ez azt jelzi, hogy egyre több magyar család engedheti meg magának a minőségi pihenést és nyaralást. 

A szektor nemcsak fogyasztói, hanem foglalkoztatói oldalról is erősödött. 2023-ban 26 százalékkal többen dolgoztak a turizmusban, mint 2010-ben. A turisztikai ágazatok által előállított közvetlen hazai termék értéke GDP- arányosan is emelkedett, a 2010-es 3,3-ről 3,8 százalékra. Ezek a fejlemények megerősítik, hogy a turizmus nem csupán kiegészítője, hanem strukturálisan is jelentős szereplője lett a nemzetgazdaságnak. 

A külföldi vendégek legnépszerűbb turisztikai desztinációja 2024-ben Budapest volt a vendégéjszakák számának megoszlása alapján. A fővárost jelentős lemaradással a Balaton menti vármegyék (Zala, Veszprém, Somogy) követték. Az ország keleti részén pedig Hajdú-Bihar, illetve Heves vármegye volt a leglátogatottabb célpont.

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője