Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Óriási lyukat ütne a nyugdíjkasszán, ha több tízezer, vagy százezer ukrán nyugdíjas megjelenne a magyar ellátásban. Erre pedig minden esély megvan a jelek szerint. Egy több mint hatvan éve létező megállapodás értelmében ugyanis azok az ukránok, akik átköltöznek Magyarországra, jogosultak az itteni, jóval magasabb nyugdíjra. Szomszédunk uniós csatlakozásával pedig ez a költözés is jelentősen könnyebbé válna, elhárulna ezzel rengeteg átköltöző előtt is az utolsó akadály.
Ez esetben óriási terhet venne a nyakába az állam.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén januárban már az Ukrajna volt az országok ranglistáján a második Németország után a külföldre folyósított nyugdíjakat tekintve. Szám szerint 5400 ember ellátását fizeti Ukrajnába az állam. Ez viszont jelentős fordulatot venne, ha Ukrajna belépne az Európai Unióba. Ezzel ugyanis még könnyebbé válna a költözés egyik országból a másikba. És hogy ez miért lenne probléma a nyugdíjakat nézve?
Nos, idén márciusban az Origo írt arról, hogy máig életben van egy 1962-ben kötött egyezség Magyarország és Ukrajna között – amely akkor még a Szovjetunió része volt – arról, hogy a megállapodó felek állampolgárai, költözés után jogot formálhatnak a másik ország ellátásaira, így például nyugdíjra is. Erről még a HVG is írt egy cikket nemrég.
Ez a rendszerváltásig még nem is volt olyan elképesztő dolog, hiszen nem volt akkora különbség a két ország nyugellátása között, ám mióta Magyarország az Európai Unió tagja, az olló drasztikusan kinyílt.
A legfrissebb, idén januári adatok szerint Magyarországon az átlagos öregségi nyugdíj 242 ezer forint, amelyet valamivel több, mint 2 millió idős kap. A 2026-os büdzsében öregségi nyugdíjra 5 281,6 milliárd forintot tervez a kormány, ezen felül az immár ötödik alkalommal kifizetendő 13. havi nyugdíjra pedig 531,7 milliárd forintot különítenek el.
Ezt is ajánljuk a témában
Jönnek az emelt kedvezmények, és életbe lépnek az édesanyákra vonatkozó újabb személyijövedelemadó-mentességek is. Emellett a kormány már most számol a jövő évi nyugdíjemeléssel, és nyugdíjprémium folyósítását is betervezi. Átnéztük, mit tartogat a 2026-os költségvetés.
Egy nyugdíjasra számolva tehát évente körülbelül 2,9 millió forintot szán az állam.
Ez jelentős kiadás, de a jelenlegi feltételek mellett képes az idősek ellátását biztosítani a kormány. Egy kis változással azonban minden borulna.
Az ukrajnai háború elől ugyanis több millió állampolgár menekült el, sokuk Nyugat-Európába, ám egy részük Magyarországon telepedett le. Nagyjából 60 ezer ukrán állampolgár élhet jelenleg Magyarországon. Igaz, nekik jelentős részük kárpátaljai magyar, illetve kettős állampolgársággal rendelkezik. Ukrajnai állampolgár a KSH adatai szerint valamivel több mint húszezer él nálunk. Két éve a számuk még 36 ezer volt.
Ukrajna uniós csatlakozásával ugyanakkor ez a szám jelentősen megemelkedhet ismét. Olyan szintű különbség van ugyanis a két ország fizetései között, amelynek köszönhetően már a magyarországi lét is csábító lehet az ukránoknak, nem is kell feltétlenül nyugatabbra költözniük. A 450 ezer forint feletti magyar nettó átlagkeresethez képest Ukrajnában az átlagbér 150 ezer forint körül mozog.
Nyugdíjaknál pedig még látványosabb a különbség, hiszen a már említett 242 ezer forintos átlagnyugdíj ötszöröse az ukránnak, ahol 55 ezer forint alatt mozog, sőt, csaknem négymillió ukrán kap 35 ezer forintnál is kevesebb havi juttatást.
Sajnálatos módon a kárpátaljai nyugdíjasok sem állnak jobban, ott 5174 hrivnya az átlagos nyugdíj, azaz 45 ezer forint
– írta meg a Kárpát Info.
Szóval az ukrajnai nyugdíjasoknak mindenképp csábító lehet a magyar juttatás, amelyre – visszatérve a korábban ismertetett régi egyezményhez – teljes mértékig jogot is formálhatnak. Az 1962-ben aláírt, majd 1963-ban hatályba lépett (1963. évi 16. törvényerejű rendelet) úgynevezett szociálpolitikai egyezmény értelmében Ukrajna állampolgárai – amennyiben hazájukban lemondanak nyugdíjukról, és életvitelszerűen letelepednek Magyarországon – jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra. Még akkor is, ha ott semmennyi időt nem dolgozott, akkor az adott szakma átlagkerestéhez igazítják az ellátást. A számunka immár tehát nem túl előnyös egyezményt eddig nem sikerült felmondani, igaz, 2020-ban például Oroszországgal sikerült módosítást elérni, de Ukrajna ettől elzárkózik.
Erre nemrég Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is felhívta a figyelmet. Legutóbbi lakossági fórumán figyelmezetett,
Ezt is ajánljuk a témában
Szovjet örökség veszélyezteti a magyar nyugdíjrendszert.
ha az ukrán nyugdíjasok átköltöznek hozzánk, nekünk kell fizetnünk a nyugdíjukat, ami a 13. havi nyugdíj megszűnését is jelenti.
Ehhez persze tudni kell azt is, pontosan milyen számokkal dolgoznánk. Egymillió ukrán nyugdíjas nem valószínű, hogy hirtelen áttelepedne Magyarországra. Vegyük például a jelenlegi becsléseket, azaz a kárpátaljai magyarokkal együtt itt lévő nagyjából 60 ezer ukrajnai állampolgárt.
Ha ők itt maradnának és például a magyar átlagnyugdíjat kapnák, akkor máris éves szinten 174 milliárd forinttal ugrana meg a nyugdíjkassza. Ez máris a teljes 13. havi nyugdíj harmadát vinné el a büdzséből, ami jelentős feszültségeket okozna. De nézzünk egy másik, szintén reálisnak mondható helyzetet.
Nemrég a Mandineren Sebestyén Gézával, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével elemeztük ki, hogy esetlegesen hány ukrajnai munkavállaló választhatja Magyarországot az uniós csatlakozás után. Akkor a szakértővel egy nagyságrendileg reális számot lőttünk be, kétszázezer munkással.
Ezt is ajánljuk a témában
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
Ha ők szintén a magyar átlagnyugdíjat kapnák, az már jóval drasztikusabb lyukat ütne költségvetésbe. 580 milliárd forintot tenne ki az ő éves ellátásuk, vagyis a teljes 13. havi nyugdíjra szánt keretet felemésztenék, kvázi az öregségi nyugdíjakra szánt összeg több mint tíz százalékát tüntetnék el pillanatok alatt.
Ezt az összeget pedig hirtelen egyik pillanatról a másikra kizárólag megszorítással, például a 13. havi nyugdíj visszavonásával lehetne megoldani.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
Egyetlen döntésen múlik.
Dmitrij Peszkov leszögezte, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat nem lehet külföldi katonai kontingensekkel biztosítani.
Akár másfél százalékos gazdasági visszaesést is hozhatna, ha jóval kevesebb pénzből fogyaszthatnának a magyar háztartások. Márpedig a fogyasztás a fő motorja jelenleg is a magyar gazdaságnak, nélküle már rég recesszióban lennénk, a kiszivárgott Tisza-adó ebben is negatív hatást jelentene. A több adó kevesebb elkölthető pénzt jelent.
Az ukrán elnök szerint a tagság nemcsak politikai, hanem gazdasági és geopolitikai értelemben is erősítést adna Ukrajnának.
Marija Zaharova szerint egyértelmű, mi történt valójában.
Magyar Péter nagyon nincs képben a munka világának szabályaival.
Mikor főszerkesztő-helyettesünk Kacsoh Dániel rákérdezett, hogy ez paródia-e, meglepő választ kapott. De Hont András sem tartotta magában a véleményét.
