Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Óriási lyukat ütne a nyugdíjkasszán, ha több tízezer, vagy százezer ukrán nyugdíjas megjelenne a magyar ellátásban. Erre pedig minden esély megvan a jelek szerint. Egy több mint hatvan éve létező megállapodás értelmében ugyanis azok az ukránok, akik átköltöznek Magyarországra, jogosultak az itteni, jóval magasabb nyugdíjra. Szomszédunk uniós csatlakozásával pedig ez a költözés is jelentősen könnyebbé válna, elhárulna ezzel rengeteg átköltöző előtt is az utolsó akadály.
Ez esetben óriási terhet venne a nyakába az állam.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén januárban már az Ukrajna volt az országok ranglistáján a második Németország után a külföldre folyósított nyugdíjakat tekintve. Szám szerint 5400 ember ellátását fizeti Ukrajnába az állam. Ez viszont jelentős fordulatot venne, ha Ukrajna belépne az Európai Unióba. Ezzel ugyanis még könnyebbé válna a költözés egyik országból a másikba. És hogy ez miért lenne probléma a nyugdíjakat nézve?
Nos, idén márciusban az Origo írt arról, hogy máig életben van egy 1962-ben kötött egyezség Magyarország és Ukrajna között – amely akkor még a Szovjetunió része volt – arról, hogy a megállapodó felek állampolgárai, költözés után jogot formálhatnak a másik ország ellátásaira, így például nyugdíjra is. Erről még a HVG is írt egy cikket nemrég.
Ez a rendszerváltásig még nem is volt olyan elképesztő dolog, hiszen nem volt akkora különbség a két ország nyugellátása között, ám mióta Magyarország az Európai Unió tagja, az olló drasztikusan kinyílt.
A legfrissebb, idén januári adatok szerint Magyarországon az átlagos öregségi nyugdíj 242 ezer forint, amelyet valamivel több, mint 2 millió idős kap. A 2026-os büdzsében öregségi nyugdíjra 5 281,6 milliárd forintot tervez a kormány, ezen felül az immár ötödik alkalommal kifizetendő 13. havi nyugdíjra pedig 531,7 milliárd forintot különítenek el.
Ezt is ajánljuk a témában
Jönnek az emelt kedvezmények, és életbe lépnek az édesanyákra vonatkozó újabb személyijövedelemadó-mentességek is. Emellett a kormány már most számol a jövő évi nyugdíjemeléssel, és nyugdíjprémium folyósítását is betervezi. Átnéztük, mit tartogat a 2026-os költségvetés.
Egy nyugdíjasra számolva tehát évente körülbelül 2,9 millió forintot szán az állam.
Ez jelentős kiadás, de a jelenlegi feltételek mellett képes az idősek ellátását biztosítani a kormány. Egy kis változással azonban minden borulna.
Az ukrajnai háború elől ugyanis több millió állampolgár menekült el, sokuk Nyugat-Európába, ám egy részük Magyarországon telepedett le. Nagyjából 60 ezer ukrán állampolgár élhet jelenleg Magyarországon. Igaz, nekik jelentős részük kárpátaljai magyar, illetve kettős állampolgársággal rendelkezik. Ukrajnai állampolgár a KSH adatai szerint valamivel több mint húszezer él nálunk. Két éve a számuk még 36 ezer volt.
Ukrajna uniós csatlakozásával ugyanakkor ez a szám jelentősen megemelkedhet ismét. Olyan szintű különbség van ugyanis a két ország fizetései között, amelynek köszönhetően már a magyarországi lét is csábító lehet az ukránoknak, nem is kell feltétlenül nyugatabbra költözniük. A 450 ezer forint feletti magyar nettó átlagkeresethez képest Ukrajnában az átlagbér 150 ezer forint körül mozog.
Nyugdíjaknál pedig még látványosabb a különbség, hiszen a már említett 242 ezer forintos átlagnyugdíj ötszöröse az ukránnak, ahol 55 ezer forint alatt mozog, sőt, csaknem négymillió ukrán kap 35 ezer forintnál is kevesebb havi juttatást.
Sajnálatos módon a kárpátaljai nyugdíjasok sem állnak jobban, ott 5174 hrivnya az átlagos nyugdíj, azaz 45 ezer forint
– írta meg a Kárpát Info.
Szóval az ukrajnai nyugdíjasoknak mindenképp csábító lehet a magyar juttatás, amelyre – visszatérve a korábban ismertetett régi egyezményhez – teljes mértékig jogot is formálhatnak. Az 1962-ben aláírt, majd 1963-ban hatályba lépett (1963. évi 16. törvényerejű rendelet) úgynevezett szociálpolitikai egyezmény értelmében Ukrajna állampolgárai – amennyiben hazájukban lemondanak nyugdíjukról, és életvitelszerűen letelepednek Magyarországon – jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra. Még akkor is, ha ott semmennyi időt nem dolgozott, akkor az adott szakma átlagkerestéhez igazítják az ellátást. A számunka immár tehát nem túl előnyös egyezményt eddig nem sikerült felmondani, igaz, 2020-ban például Oroszországgal sikerült módosítást elérni, de Ukrajna ettől elzárkózik.
Erre nemrég Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is felhívta a figyelmet. Legutóbbi lakossági fórumán figyelmezetett,
Ezt is ajánljuk a témában
Szovjet örökség veszélyezteti a magyar nyugdíjrendszert.
ha az ukrán nyugdíjasok átköltöznek hozzánk, nekünk kell fizetnünk a nyugdíjukat, ami a 13. havi nyugdíj megszűnését is jelenti.
Ehhez persze tudni kell azt is, pontosan milyen számokkal dolgoznánk. Egymillió ukrán nyugdíjas nem valószínű, hogy hirtelen áttelepedne Magyarországra. Vegyük például a jelenlegi becsléseket, azaz a kárpátaljai magyarokkal együtt itt lévő nagyjából 60 ezer ukrajnai állampolgárt.
Ha ők itt maradnának és például a magyar átlagnyugdíjat kapnák, akkor máris éves szinten 174 milliárd forinttal ugrana meg a nyugdíjkassza. Ez máris a teljes 13. havi nyugdíj harmadát vinné el a büdzséből, ami jelentős feszültségeket okozna. De nézzünk egy másik, szintén reálisnak mondható helyzetet.
Nemrég a Mandineren Sebestyén Gézával, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével elemeztük ki, hogy esetlegesen hány ukrajnai munkavállaló választhatja Magyarországot az uniós csatlakozás után. Akkor a szakértővel egy nagyságrendileg reális számot lőttünk be, kétszázezer munkással.
Ezt is ajánljuk a témában
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
Ha ők szintén a magyar átlagnyugdíjat kapnák, az már jóval drasztikusabb lyukat ütne költségvetésbe. 580 milliárd forintot tenne ki az ő éves ellátásuk, vagyis a teljes 13. havi nyugdíjra szánt keretet felemésztenék, kvázi az öregségi nyugdíjakra szánt összeg több mint tíz százalékát tüntetnék el pillanatok alatt.
Ezt az összeget pedig hirtelen egyik pillanatról a másikra kizárólag megszorítással, például a 13. havi nyugdíj visszavonásával lehetne megoldani.
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A forint az euróhoz képest 6,2 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 14 százalékkal erősödött.
Novák Katalin szabadon dönthetett 2 éve a kegyelem megadása mellett, de az ügy politikai súlyát és következményeit rosszul mérte fel. Király K. András írása.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
Több tiszás kommentelőnek is kezd elege lenni Magyarból.
„Ez a javaslat jogilag nem áll meg.”
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Bizonyos területeken jégesőre is lehet számítani.
Néhány fiatal közéleti szereplő már a választás éjszakáján eldöntötte, felemeli a szavát a közjogi méltóságok fenyegetése ellen. Kurucz Dániel, a Köztér műsorvezetője, Renge Zsolt, a fővárosi Fidesz alelnöke és Szabó László frakcióvezető június 7-ére szimpátiatüntetést szervez, amire azokat várják, akinek fontos a magyar jogállamiság sorsa.
