Jönnek az emelt kedvezmények, és életbe lépnek az édesanyákra vonatkozó újabb személyijövedelemadó-mentességek is. Emellett a kormány már most számol a jövő évi nyugdíjemeléssel, és nyugdíjprémium folyósítását is betervezi. Átnéztük, mit tartogat a 2026-os költségvetés.
A béke költségvetése után jöhet a háborúellenes költségvetés – az idei büdzsét még az előbbi jelzővel látta el a kormány, a múlt héten benyújtott jövő év tervet pedig már utóbbiként vezette fel sajtótájékoztatóján a törvényjavaslat előadója, Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze – azaz a háborúra fordítja-e a brüsszeli vezetés az uniós forrásokat –, így erre válaszul kellett megalkotni a háborúellenes büdzsét.
Bár Magyarországnak és gazdaságának rengeteg kockázattal és
negatív külső hatással kell szembenéznie, a szaktárca kitart amellett, hogy jövőre már sokkal jobb év jöhet.
Ennek meg is van az alapja, hiszen ez év második felében olyan új intézkedések lépnek életbe, amelyek érdemben javíthatják a háztartások helyzetét, s ez a várakozás szerint a fogyasztáson, majd pedig a gazdasági mutatószámokon is meglátszik. Azaz minél több pénzt tudnak gyűjteni a családok, annál többet tudnak elkölteni, ezzel pedig az állam is jól jár.
Ennek megfelelően a büdzsé szerint 4,1 százalékos GDP-bővülést, 3,6 százalékos átlagos inflációt és 3,7 százalékos költségvetési hiányt tart lehetségesnek a kormány. Ez utóbbi 0,3 százalékponttal kisebb az ideinél, pénzforgalmi szemléletben pedig 4218,5 milliárdos deficitet takar. A költségvetés bevételi főösszegét 39 546,3 milliárd, a kiadásit pedig 43 764,9 milliárd forintban állapították meg. A várakozások szerint csökken az államadósság mértéke is, a GDP-vel arányos mutatószám 73,1 százalékról 72,3 százalékra csökken, nominálisan 69 227,7 milliárd forintot tehet ki a jövő év végére. Ebben csökkenésben a GDP-növekedésnek is lesz szerepe, a bruttó hazai össztermék 95 747 milliárd forint lesz a kormány várakozása szerint.
A költségvetés benyújtása kapcsán összehívott sajtótájékoztatón egyértelművé vált, hogy a kormány fókuszában ezúttal is elsősorban a családok és a fiatalok állnak. A tervek szerint több olyan intézkedést is továbbvisz vagy kibővít a kabinet, amellyel a gyermeket nevelőket kívánja támogatni. Például januártól a mostani duplájára emelt családi adókedvezménnyel számolnak, ami éves szinten 290 milliárd forintnyi támogatást jelent a családoknak, illetve ugyanekkora kiadást a központi költségvetésnek.
Októberben indul, de főleg a jövő évi büdzsére lesz hatással a háromgyermekes édesanyák mentessége a személyijövedelemadó-fizetés alól. Januárban elstartol mellette a negyven év alatti kétgyermekes anyákra vonatkozó szja-mentesség és a harminc év alatti egygyermekes anyák mentessége is. Ez a három intézkedés együttesen 330 milliárd forintnyi támogatást takar. Az szja-mentes csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj 15 milliárd forintos tétel. A lakosságnak kedvező, hogy jövőre ismét magas kamatot fizet az állampapírok után a kincstár, ez várhatóan 807 milliárd forint lesz.
Összességében a családtámogatásokra fordított összeg az idei évhez képest 765 milliárd forinttal emelkedik, és eléri a 4800 milliárd forintot. A rezsicsökkentésre szánt 792,5 milliárd forinttal tehát több mint 5600 milliárd forintot tesznek ki a családtámogatások.
Szintén jelentős összeget különített el a minisztérium a lakástámogatásokra: 437,9 milliárdos kiadással számolnak, ami 70 százalékkal magasabb, mint a 2025. évi előirányzat.
A 3,6 százalékos inflációs várakozás azt is jelenti, hogy januártól ennyivel emelkednek a nyugdíjösszegek, februárban immár ötödik alkalommal érkezik a 13. havi juttatás. Ez a kettő együtt 747 milliárd forintos állami kifizetést jelent. A tervezet szerint jövőre összességében 7700 milliárd forintot szánnak nyugdíjakra az államkasszából, amiből az öregségi nyugdíjak 5281,6 milliárd forintot tesznek ki. A teljes összegbe beletartozik a várható magas GDP-bővülés miatti nyugdíjprémium is. A legfeljebb 12 ezer forintos egyszeri kifizetés annak jár, akinek a havi nyugdíja legalább 80 ezer forint, ennél alacsonyabb összegű ellátás esetén a prémium összege is kisebb. A nyugdíjprémium összege nem függ a végleges GDP-adattól, azt jóval a kifizetés után szokta közzétenni a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb növekedés esetén is jár a nyugdíjprémium, de csak akkor, ha a kormány nem módosít menet közben a költségvetésen. Mivel már most elkülönítettek rá több mint 24 milliárd forintot, várhatóan nem lesz probléma a kifizetése.
Folytatódnak a béremelések is. Jövőre a minimálbér 13 százalékkal nő a bérmegállapodásnak megfelelően. A tízezer fő alatti települések önkormányzati köztisztviselői béremelésben részesülnek: idén 15 százalékkal, januártól pedig újabb 15 százalékkal nő az illetményük. Az igazságügy területén pedig a kormány jövőre ágazati fizetésemelést valósít meg. A pedagógusok béremelése sem áll le 2026-ban, erre 156 milliárd forintot szán az állam. Oktatásra összességében 4030 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ami 160 milliárddal több az ideinél.
Az egészségügyre 280 milliárd forinttal költ többet az állam 2026-ban, tehát nem állják meg a helyüket azok a feltételezések, amelyek szerint csökken a terület finanszírozása. Az egészségügy teljes kiadása nem sokkal marad el az oktatásétól: 3919 milliárd forint szerepel ezen a soron. Magasabb összeget szán a kormány a kultúrára és a hitéletre is. A szociális és jóléti szolgáltatásokra pedig már 1600 milliárd forint lesz a keret.
Az említett kockázatok miatt életbevágó, hogy megmaradjon a gazdaság versenyképessége. Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordít a kormány, amelyből 2200 milliárd forint uniós forrás, a maradék pedig hazai költségvetési támogatás. Ahhoz, hogy aki dolgozni szeretne, annak a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett, 100 új gyárról szóló programot 150-re módosítják, aminek megvalósításához a költségvetés nyújt majd támogatást – jelentette be a szakminiszter. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, illetve folytatódik többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.
Ha már szóba kerültek az uniós források: a mérleg másik serpenyőjében megugró kifizetés látható, ám
a 2026-ban a közös kasszába befolyó hozzájárulásunk még mindig jóval kisebb, mint amennyi onnan visszajár nekünk.
A tervezet 789 milliárd forintos befizetéssel számol.
Nominálisan 2016 milliárd forintot tesz ki a NATO-célkitűzésnek megfelelő, a GDP két százalékát kitevő honvédelmi alap kiadásaira szánt összeg. Ezen felül jövőre ismét hathavi fegyverpénzt folyósít az állam a honvédelmi és rendvédelmi dolgozóknak, aminek a költségvetési tétele 456 milliárd forint. A rendvédelemre pedig összességében 28 százalékkal többet, 1700 milliárd forintot biztosít a költségvetés.
A törvényjavaslat vitája május végén indul, és várhatóan június elején lesz róla végleges szavazás az Országgyűlésben.
Nyitókép: A családtámogatásokra fordított összeg 765 milliárd forinttal emelkedik
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Tízezrek juthatnak kedvezményes lakáshitelhez az első otthonuk megvásárlásához. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kiemeli, hogy a fix 3 százalékos kamatozás és a 10 százalékos önerő régiós összevetésben is a legkedvezőbb.
A Tisza-vezér kedvenc aktivistája Valentina Gardell művésznéven több pornófilmben is feltűnt már.
Mérgező szurokként ömlik a genderpropaganda a gyerekekre a Harcosok Klubjában megosztott videóban.
A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.
Több hetes karantén és mintegy három hetes űrbeli küldetés után most ölelhették újra magukhoz hozzátartozói a magyar kutatóűrhajóst.
A franciák pontosan ezt teszik, sőt, bőven továbbmennek mindezen. Mutatjuk!
A sorozóhivataloknak biztosított hatáskör sok esetben lábbal tiporja úgy a legalapvetőbb emberi jogokat, mint a törvényben foglalt fékeket és ellensúlyokat.
Odesszában kezdődött, majd Kijevben, Dnyipropetrovszkban, Harkivban, Poltavában és Cserkasziban pusztítottak a drónok, rakéták.
