Jönnek az emelt kedvezmények, és életbe lépnek az édesanyákra vonatkozó újabb személyijövedelemadó-mentességek is. Emellett a kormány már most számol a jövő évi nyugdíjemeléssel, és nyugdíjprémium folyósítását is betervezi. Átnéztük, mit tartogat a 2026-os költségvetés.
A béke költségvetése után jöhet a háborúellenes költségvetés – az idei büdzsét még az előbbi jelzővel látta el a kormány, a múlt héten benyújtott jövő év tervet pedig már utóbbiként vezette fel sajtótájékoztatóján a törvényjavaslat előadója, Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze – azaz a háborúra fordítja-e a brüsszeli vezetés az uniós forrásokat –, így erre válaszul kellett megalkotni a háborúellenes büdzsét.
Bár Magyarországnak és gazdaságának rengeteg kockázattal és
negatív külső hatással kell szembenéznie, a szaktárca kitart amellett, hogy jövőre már sokkal jobb év jöhet.
Ennek meg is van az alapja, hiszen ez év második felében olyan új intézkedések lépnek életbe, amelyek érdemben javíthatják a háztartások helyzetét, s ez a várakozás szerint a fogyasztáson, majd pedig a gazdasági mutatószámokon is meglátszik. Azaz minél több pénzt tudnak gyűjteni a családok, annál többet tudnak elkölteni, ezzel pedig az állam is jól jár.
Ennek megfelelően a büdzsé szerint 4,1 százalékos GDP-bővülést, 3,6 százalékos átlagos inflációt és 3,7 százalékos költségvetési hiányt tart lehetségesnek a kormány. Ez utóbbi 0,3 százalékponttal kisebb az ideinél, pénzforgalmi szemléletben pedig 4218,5 milliárdos deficitet takar. A költségvetés bevételi főösszegét 39 546,3 milliárd, a kiadásit pedig 43 764,9 milliárd forintban állapították meg. A várakozások szerint csökken az államadósság mértéke is, a GDP-vel arányos mutatószám 73,1 százalékról 72,3 százalékra csökken, nominálisan 69 227,7 milliárd forintot tehet ki a jövő év végére. Ebben csökkenésben a GDP-növekedésnek is lesz szerepe, a bruttó hazai össztermék 95 747 milliárd forint lesz a kormány várakozása szerint.
A költségvetés benyújtása kapcsán összehívott sajtótájékoztatón egyértelművé vált, hogy a kormány fókuszában ezúttal is elsősorban a családok és a fiatalok állnak. A tervek szerint több olyan intézkedést is továbbvisz vagy kibővít a kabinet, amellyel a gyermeket nevelőket kívánja támogatni. Például januártól a mostani duplájára emelt családi adókedvezménnyel számolnak, ami éves szinten 290 milliárd forintnyi támogatást jelent a családoknak, illetve ugyanekkora kiadást a központi költségvetésnek.
Októberben indul, de főleg a jövő évi büdzsére lesz hatással a háromgyermekes édesanyák mentessége a személyijövedelemadó-fizetés alól. Januárban elstartol mellette a negyven év alatti kétgyermekes anyákra vonatkozó szja-mentesség és a harminc év alatti egygyermekes anyák mentessége is. Ez a három intézkedés együttesen 330 milliárd forintnyi támogatást takar. Az szja-mentes csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj 15 milliárd forintos tétel. A lakosságnak kedvező, hogy jövőre ismét magas kamatot fizet az állampapírok után a kincstár, ez várhatóan 807 milliárd forint lesz.
Összességében a családtámogatásokra fordított összeg az idei évhez képest 765 milliárd forinttal emelkedik, és eléri a 4800 milliárd forintot. A rezsicsökkentésre szánt 792,5 milliárd forinttal tehát több mint 5600 milliárd forintot tesznek ki a családtámogatások.
Szintén jelentős összeget különített el a minisztérium a lakástámogatásokra: 437,9 milliárdos kiadással számolnak, ami 70 százalékkal magasabb, mint a 2025. évi előirányzat.
A 3,6 százalékos inflációs várakozás azt is jelenti, hogy januártól ennyivel emelkednek a nyugdíjösszegek, februárban immár ötödik alkalommal érkezik a 13. havi juttatás. Ez a kettő együtt 747 milliárd forintos állami kifizetést jelent. A tervezet szerint jövőre összességében 7700 milliárd forintot szánnak nyugdíjakra az államkasszából, amiből az öregségi nyugdíjak 5281,6 milliárd forintot tesznek ki. A teljes összegbe beletartozik a várható magas GDP-bővülés miatti nyugdíjprémium is. A legfeljebb 12 ezer forintos egyszeri kifizetés annak jár, akinek a havi nyugdíja legalább 80 ezer forint, ennél alacsonyabb összegű ellátás esetén a prémium összege is kisebb. A nyugdíjprémium összege nem függ a végleges GDP-adattól, azt jóval a kifizetés után szokta közzétenni a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb növekedés esetén is jár a nyugdíjprémium, de csak akkor, ha a kormány nem módosít menet közben a költségvetésen. Mivel már most elkülönítettek rá több mint 24 milliárd forintot, várhatóan nem lesz probléma a kifizetése.
Folytatódnak a béremelések is. Jövőre a minimálbér 13 százalékkal nő a bérmegállapodásnak megfelelően. A tízezer fő alatti települések önkormányzati köztisztviselői béremelésben részesülnek: idén 15 százalékkal, januártól pedig újabb 15 százalékkal nő az illetményük. Az igazságügy területén pedig a kormány jövőre ágazati fizetésemelést valósít meg. A pedagógusok béremelése sem áll le 2026-ban, erre 156 milliárd forintot szán az állam. Oktatásra összességében 4030 milliárd forintot irányzott elő a kormány, ami 160 milliárddal több az ideinél.
Az egészségügyre 280 milliárd forinttal költ többet az állam 2026-ban, tehát nem állják meg a helyüket azok a feltételezések, amelyek szerint csökken a terület finanszírozása. Az egészségügy teljes kiadása nem sokkal marad el az oktatásétól: 3919 milliárd forint szerepel ezen a soron. Magasabb összeget szán a kormány a kultúrára és a hitéletre is. A szociális és jóléti szolgáltatásokra pedig már 1600 milliárd forint lesz a keret.
Az említett kockázatok miatt életbevágó, hogy megmaradjon a gazdaság versenyképessége. Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordít a kormány, amelyből 2200 milliárd forint uniós forrás, a maradék pedig hazai költségvetési támogatás. Ahhoz, hogy aki dolgozni szeretne, annak a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett, 100 új gyárról szóló programot 150-re módosítják, aminek megvalósításához a költségvetés nyújt majd támogatást – jelentette be a szakminiszter. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, illetve folytatódik többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.
Ha már szóba kerültek az uniós források: a mérleg másik serpenyőjében megugró kifizetés látható, ám
a 2026-ban a közös kasszába befolyó hozzájárulásunk még mindig jóval kisebb, mint amennyi onnan visszajár nekünk.
A tervezet 789 milliárd forintos befizetéssel számol.
Nominálisan 2016 milliárd forintot tesz ki a NATO-célkitűzésnek megfelelő, a GDP két százalékát kitevő honvédelmi alap kiadásaira szánt összeg. Ezen felül jövőre ismét hathavi fegyverpénzt folyósít az állam a honvédelmi és rendvédelmi dolgozóknak, aminek a költségvetési tétele 456 milliárd forint. A rendvédelemre pedig összességében 28 százalékkal többet, 1700 milliárd forintot biztosít a költségvetés.
A törvényjavaslat vitája május végén indul, és várhatóan június elején lesz róla végleges szavazás az Országgyűlésben.
Nyitókép: A családtámogatásokra fordított összeg 765 milliárd forinttal emelkedik
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Kemény menet, de nagyon megéri, húsvétra pedig olyan férfi válhat a résztvevőből, akinek fókuszában Isten és a családja áll. Ma kezdődik az Exodus90 lelkigyakorlat.Tiboldi Ákost, a kezdeményezés magyarországi koordinátorát kérdeztük.
A kormány család- és adópolitikájának köszönhetően éves szinten több mint egymillió forint marad újabb családoknál.
Szily Nórának ezután az interjú után mélyen hallgatnia kellett volna. Ám ő mégsem ezt tette: belerúgott még egy jó nagyot Varga Juditba.
Erről minden magyar családnak tudnia kell.
Január 1-jétől indul a Családi Adócsökkentés Plusz, de a kulturális területen és a szakképzésben dolgozók is örülhetnek.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
