Trump vámháborúja még nem ütött meg minket, de Brüsszel lépése boríthatja az asztalt

Kirobbant a vámháború: eséssel reagáltak a világ tőzsdéi Donald Trump amerikai elnök hétvégi bejelentésére, amely szerint a Kanadából és Mexikóból származó termékekre 25 százalékos, a Kínából érkezőkre pedig az eddigi vámokon felül egységesen 10 százalékos vámot szab ki. Kicsit enyhít a helyzeten, hogy a kanadai olajtermékekre, földgázra és villamos energiára 10 százalékos lesz a kulcs.

Trumpnak megvolt a jó oka arra, hogy ezt meghozza, ahogy Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője a Mandinernek rámutatott: a vámháború egyelőre az USA irányából Kanada és Mexikó, illetve Kína felé indult meg. Az indoklásban is elsősorban az szerepel, hogy Trump értékelése szerint ezen országok nem tettek eleget az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem megállítása érdekében, amely jelzi azért, hogy a lehetőség nyitott egy megállapodásra.

Mit lép majd Brüsszel?

„Jelen pillanatban ugyanakkor mindenképpen negatív hír a vámok bevezetése, a geopolitikai helyzet ettől függetlenül is instabil globálisan, ilyen környezetben pedig az újabb sokkok nem javítják a kilátásokat. Az EU egyelőre kimaradt a háborúból, azonban a Fehér Ház kommunikációja alapján ez csak idő kérdés” – tette hozzá az elemző. 

Molnár Dániel szerint, ha az Európai Bizottság opcióit nézzük, akkor azok nagyon hasonlóak, mint a most vámmal büntetett 3 ország esetében. Viszonossági alapon szintén ki lehetne vetni vámot az amerikai termékekre, mint azt Kanada vagy Mexikó már bejelentette, vagy szintén meg lehet támadni a döntést a WTO-nál. Ez ugyanakkor az alapvető helyzetet nem módosítaná, a vámok megdrágítanák az importot, így inflációt gerjesztenének, miközben az exportlehetőségek is beszűkülnének.

A megoldás kulcsa leginkább az, hogy mit vár az USA az EU részéről, miben akar változást elérni a Trump-kormányzat, amelynek eszközéül a vámokat választották, milyen megállapodást tartana elfogadhatónak, mert a cél valójában ez, kedvezőbb tárgyalási pozíciót kiharcolni.

A bizonytalanságnak máris megvan a hatása. az európai tőzsdék mínuszban nyitottak hétfőn, mind a német, mind a brit, mind a francia tőzsde eséssel kezdett, de a Budapesti Értéktőzsde is pirosban volt délelőtt. A Mol csaknem fél, az OTP részvényei pedig közel másfél százaléknyit estek hétfőn.  

Az ütés elkerül minket, de a szelét megérezzük

Felmerül a kérdés, hogy ezen felül hogyan érint majd minket ez a vámháború, még ha egyelőre konkrétan ellenünk nincs is kivetve ilyesmi. A Makronóm Intézet szakértője szerint hosszabb távon – uniós vámok nélkül is – ugyanakkor várható, hogy a világkereskedelem is alkalmazkodik, Kanadából, Mexikóból vagy Kínából több termék áramolhat például az EU-ba, akár azzal a céllal is, hogy megkerüljék az USA vámjait.

Ami azonnali hatásként jelentkezik, az egyrészt a kőolaj világpiaci árának megugrása, köszönhetően a kanadai olajra vonatkozó vámnak, amely beépül a hazai üzemanyagárakba is, másrészt pedig az árfolyamon keresztül.

„A vámok az import drágulásán keresztül növelik az inflációt az USA-ban is, amely miatt a piacok tartósan szigorú Fed kamatpályát várnak, ez pedig felértékeli a dollárt” – foglalta össze Molnár Dániel.

Trump döntése tehát, bármennyire is fájhat másoknak, érthetőek, a Magyarországra vonatkozó esetleges negatívumokat pedig bőven kompenzálhatja az, ha sikerül az amerikai elnök másik nagy terve: békét kötni Ukrajnában. Ez esetben bármilyen, hazánkra nézve átmenetileg negatív gazdasági hatás elhalványulna.  

Nyitókép: AFP/Artur Widak