Brüsszel megfutamodott a gazdák haragjától, de a hátuk mögött beáldozná az unió egyik legnagyobb vívmányát

Közzétette Brüsszel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjére vonatkozó stratégiáját. Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa a 28 oldalas dokumentum ismertetésekor kiemelte: a következő évek bizottsági feladatait meghatározó elképzelések közül kiemelten fontos a generációváltás elősegítése, a termelők versenyképességének növelése és a 2050-re megvalósítandó európai klímasemlegesség érdekében elvégzendő átmenet.

Az agrárbiztos arra emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen a gazdákkal, valamint a termelőket és a kereskedelem képviselőit tömörítő uniós szervezetekkel folytatott stratégiai párbeszéd során meghatározott feladatokat és irányokat tartalmazza a dokumentum, amely 2019-ig határozza meg a bizottsági munkát.

A legnagyobb európai termelői érdekképviseletek, a Copa és a Cogeca ugyanakkor a közös közleményben kifogásolták, hogy a dokumentum nem tartalmazza Brüsszel tervét a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027-re tervezett reformjáról.

Brüsszel ne nyúljon a KAP-hoz!

A képviseletek arra emlékeztettek, hogy az Európai Unió és az európai agrár- és élelmiszeripar egyik legnagyobb vívmánya a KAP, az agrártámogatási rendszer ugyanis garanciát jelent arra, hogy az EU-s ágazati szereplők annyi élelmiszert tudjanak előállítani, hogy az EU továbbra is a világ legnagyobb exportőre maradhasson, megőrizve az élelmezésben a szuverenitását, ami stratégiai érdek.

A Copa-Cogeca ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az EU hosszútávú pénzügyi keretéről, azaz a következő uniós költségvetési ciklusról élénk vita folyik, mivel

Ez több problémát is felvet, ám a termelőket képviselő szervezetek szerint a legnagyobb probléma, hogy megszűnne az 1960-as évek óta kiválóan működő agrártámogatási rendszer, amelynek köszönhetően mérettől és tevékenységtől függetlenül az agrárium összes szereplője részesül a közvetlen termelési támogatásokból – ilyen például a területalapú támogatás – és a beruházásokat és a vidékfejlesztést ösztönző pályázati rendszer előnyeiből.

– fogalmazta meg a termelők félelmét a Copa-Cogeca.

A képviseletek arra szólították fel Brüsszelt, hogy hagyja meg a KAP rendszerét és növelje annak keretösszegét.

Barátságosabb hangnem a gazdákkal

A most bemutatott agrár- és élelmiszeripari stratégia merőben eltér az előző Európai Bizottság bukott politikájától. Míg a 2020-ban ismertetett, Frans Timmermans bukott holland baloldali politikus nevéhez köthető, a Green Deal részeként bemutatott tervezet a mezőgazdasági termelést a klímaváltozás és a károsanyag-kibocsátás egyik legfőbb okozójaként mutatta be, addig a jelenlegi dokumentum már a környezet védelme és a globális élelmezés szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységként tekint az ágazatra, megerősítve annak stratégiai jelentőségét.

Az útlezárásokkal és a brüsszeli traktoros tüntetésekkel a termelők világos üzenetet küldtek Brüsszelnek: nélkülük nincs jó minőségű európai élelmiszer és azt követelték, ne őket büntessék a klímaváltozás miatt, amelynek ráadásul ők a legnagyobb közvetlen elszenvedői.

Nem elhanyagolható az sem, hogy az Eurobarométer felmérése szerint az unió lakosságának 94 százaléka fontosnak tartja a gazdák támogatását és nélkülözhetetlennek a tevékenységüket.

Nincs sok meglepetés az új agrárstratégiában

Az agrár- és élelmiszeripar jövőjét bemutató javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyet már régóta követelnek az európai gazdák és ezek összhangban vannak a Versenyképességi iránytűben megfogalmazott célokkal is.

A legfontosabb területek közé tartozik a generációváltás elősegítése. A cél – konkrét intézkedések nélkül – az, hogy a fiataloknak vonzóvá váljon az agrárpálya. Ez azért kulcskérdés, mert a közel 10 millió uniós termelőnek mindössze a 86 százaléka 40 évnél idősebb.

Szintén kiemelt cél, hogy a harmadik országokból érkező agrártermékeket megfeleltesse az EU a saját növényvédelmi, állatjóléti és fenntarthatósági szabályrendszerének. Ez azt jelenti, azok a gyártók és termelők importálhatnának élelmiszert az unióba, amelyek az előállítás során magukra érvényesnek tekintik az EU szabályozását, amely a világon a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági normákat írja elő.

A dokumentum ugyanakkor úgy fogalmaz, a közösségnek törekednie kell a szigor globális érvényesítésére, de elismeri, ez nem lesz egyszerű feladat. Nem csak a nemzetközi, de a belső piacon is növelné a gazdák versenyképességét Brüsszel, a kereskedők erőfölényével szembeni szabályokkal és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmára vonatkozó irányelvek felülvizsgálatával.

Fontos eleme a tervezetnek a fenntarthatóság és az innováció előmozdítása, a 2040-ig meghatározott klímacélok elérése érdekében. A klímacélokkal kapcsolatos tervek most is nyugtalanítják a gazdákat, mivel az előző brüsszeli vezetés korábban olyan betarthatatlan szabályokat akart a termelőkre erőltetni, amelyek nem csak a termelést, de a gazdaságok jövedelmezőségét is komoly veszélybe sodorta.

A Versenyképességi iránytűvel összhangban a brüsszeli célok között szerepel a gazdák adminisztrációs terheinek érdemi csökkentése, valamint a kis- és közepes gazdaságok nehéz finanszírozhatóságának kérdése. A kisebb méretű gazdaságokat nem szívesen hitelezik a bankok, mivel magas kockázatot és alacsony megtérülést feltételeznek.

Brüsszel ezúttal is központosítana

A dokumentum kiemeli, hogy az uniós és nemzeti szakpolitikákat jobban össze kell hangolni, a folyamatot pedig egy új intézmény, az Európai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Tanács felügyelné.

A részletekről egyelőre kevés információ látott eddig napvilágot, de feltételezhető, hogy Magyarországot ismét arra kényszerítené az EU, hogy megnyissa földpiacát a külföldiek és a jogi személyek előtt. Jelenleg a nagyüzemek és a külföldi befektetők a szabályok betartásával nem juthatnak termőföldhöz Magyarországon.

A következő évek stratégiai irányait kijelölő bizottsági dokumentumot annak életbelépéséhez jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is. 

Nem nyugodhat meg az európai agrárium

A brüsszeli javaslatból kikerült a stratégiai párbeszéd során nagy vihart kavart elvárás: 

Az állattartók látszólag fellélegezhetnek, ám összességében az egész európai mezőgazdaságot fenyegeti az EU bővítése, elsősorban Ukrajna óriási, világelső hozamokat produkáló agrártermelése miatt. Noha a stratégia nem említi külön Ukrajnát, ám egy szövegrészben említést tesz arról, hogy „a bővítés komoly kihívás elé állítja az unió mezőgazdasági termelését, de a nehézségek egyben a változás lehetőségét jelentik.”

Nyitókép: Nick Dolding/Getty Images