Megbukott a Green Deal, Brüsszel máris összerúgta a port a zöldekkel
A választások közeledtével irányt váltott a bizottság: az erőltetett jogalkotás helyett stratégiai párbeszéd jön.
Januárban szavaz az Európai Parlament arról, hogy az új génszerkesztési technológiákkal előállított növényekre (NGT-k) új szabályozás vonatkozzon. Brüsszel az NGT-kkel megengedőbb lenne, mint a klasszikus GMO növényekkel. A döntés meghatározza az európai élelmiszer jövőjét, éppen ezért a tagállamok rendkívül megosztottak.
Nem döntöttek az Európai Unió tagállamai a Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti ülésén az új géntechnológiával előállított növények (NGT-k) új szabályozásáról. Az agrárminiszterek egyelőre megosztottak a tervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy a modern géntechnológiával módosított növények új, lazább szabályozást kapjanak, mint a klasszikus génmódosított szervezetek (GMO-k).
Ausztria, Horvátország, Lengyelország és Magyarország nyíltan ellenzi a tervezetet, míg Németország a Politico szerint – ha nem is nyíltan – de szintén elutasítja Brüsszel javaslatát.
Noha a legtöbb kiemelt, a mezőgazdaság jövőjét érintő javaslat az európai parlamenti választások közeledtével lekerült a napirendről, de az NGT-szabályozást még ebben a parlamenti ciklusban elfogadtatná az Európai Bizottság a tagállamokkal és az uniós parlamenti képviselőkkel.
Ezt is ajánljuk a témában
A választások közeledtével irányt váltott a bizottság: az erőltetett jogalkotás helyett stratégiai párbeszéd jön.
A parlament támogatása is kérdéses, a zöldek és a baloldal ellenzi a javaslatot, míg az Európai Néppárt az Európai Bizottság tervezeténél is lazább szabályozást szeretne.
Az Európai Unió szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és felhasználásukat. A GMO-k alapvetően nincsenek betiltva, de termesztésükhöz az adott fajtát jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak, amelyet hosszas engedélyeztetési procedúra előz meg. A tagállamoknak saját hatáskörben is lehetőségük van 2015 óta az uniós szinten engedélyezett GMO-k termesztésének tilalmára. Magyarország az Alaptörvényben is tiltja alkalmazásukat.
A tagállamok sem egységesek, de még a régiókon belül is hatalmas különbségek vannak. Spanyolország a legnagyobb európai GMO-termesztő ország, de a környező országok közül Csehországban is engedélyezettek egyes fajták. A világ legnagyobb génmódosított növénytermesztő országa az Egyesült Államok, amelyet Kína és Brazília követ.
A géntechnológiák célja, hogy az eljárásnak köszönhetően az élőlény új tulajdonságot kapjon, ezzel ellenállóbb, egészségesebb legyen. A növénytermesztésben a legelterjedtebb a technológia, célja pedig az, hogy a GMO-növény ellenállóbbá váljon például a szárazságnak vagy a kártevőknek. A géneljárások – szemben a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal – nem időigényes folyamatok.
A GMO-technológia az 1990-es években terjedt el, elsőként az Egyesült Államokban. Az eljárás során az élőlény genomját új, más élőlényekből származó DNS szakaszokkal egészítik ki. Ennek köszönhetően a génmódosított élőlény új tulajdonságot kap. Ez a mutáció ugyanakkor a természetben nem fordulhatna elő, így a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal nem hozható létre.
Az NGT-k néhány éve jelentek meg, a génszerkesztés, mint technológia a 2010-es évek végén jelent meg, 2020-tól kezdett elterjedni, és jelenleg is inkább innovációnak számít, mint bevett gyakorlatnak. Az eljárás során az élőlény génszakaszait az új precíziós eljárással, a CRISPR-CaS9 eljárással javítják ki, módosítják. A beavatkozás során nem kerül idegen DNS az élőlénybe, mindössze a célzott precíziós génszerkesztési eljárás hatására válik ellenállóbbá az élőlény. Az eljárás – szemben a hagyományos GMO-val – a természetben is létrejöhet, beleértve a klasszikus növénynemesítést.
A hagyományos növénynemesítés során a szakemberek kiválasztják azokat az ugyanazon fajba tartozó élőlényeket, amelyekre a leginkább jellemző a kiválasztott tulajdonság, például a szárazságtűrés. A megfelelően kiválasztott növények szaporításával az új élőlényekben az adott tulajdonság egyre jellemzőbbé válik. Az eljárás ugyanakkor évekig, sőt évtizedekig is eltarthat.
Az EU-nak arról kellene egy hónap múlva döntenie, hogy az NGT-k valóban kisebb kockázatot jelentenek-e a GMO-knál, ezért érdemes-e külön szabályoznia ezeket. A jelenlegi GMO-szabályozás felülvizsgálata egyébként is indokolt, mivel a 2000-es években elfogadott irányelv nem tudja megkülönböztetni az új eljárásokat.
Az Európai Bizottság idén júniusban terjesztette elő javaslatát, amelynek lényege, hogy nem sorolná új kategóriába az NGT-ket, hanem kétféleképpen különböztetné meg ezeket:
Az első kategóriába sorolt NGT-k a hagyományos növényekre vonatkozó szabályoz alá esnének. Ezek a célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növények. A változások nem csak a géneljárással, hanem a természetben is kialakulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel létrehozhatók, ezért a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene külön engedélyeztetési eljárás az új fajtánál, csak egyszerű bejelentés és külön nyilvántartás. Az uniós országokban létrehozott NGT-fajtákat a tagállamok ellenőriznék, beleértve az uniós kritériumok betartását. Az import vetőmagokat és az uniós intézményekben fejlesztett növényeket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálná.
A második kategóriába sorolt, összetettebb módosításokon átesett NGT-növények továbbra is a GMO-szabályozás hatálya alá tartoznának, vagyis engedélyezési eljáráshoz kötöttek. A kockázatértékelést frissítené a bizottság, és a fenntarthatóságot is ösztönözné. A nyomon követhetőség, valamint a címkézés megmaradna, vagyis a gyártó maga döntené el, hogy a GMO megjelölést kiegészíti-e a géntechnológiára vonatkozó részletes információkkal. A második kategóriába tartozó NGT növények engedélyezését bizonyos esetekben gyorsított eljárással is lefolytathatnák a hatóságok. A forgalomba hozatal minden esetben az Európai Bizottság döntésén múlna.
Fontos különbség, hogy a hagyományos GMO-kkal ellentétben a tagállamok nem korlátozhatnák az első kategóriába sorolt NGT-k termesztését vagy piaci forgalomba hozatalukat.
A GMO-kérdés régóta megosztja a tagállamokat és az európai pártcsaládokat, számos aggályra egyelőre az Európai Bizottság sem tudott érdemben reagálni. Az NGT-k széles körű elterjedését ellenző országok közül Ausztria az Európában élen járó ökológiai gazdaságait védené a génmódosított fajoktól. Világszerte vita van arról, hogy a vegyszer- és egyéb mesterséges anyagoktól mentes termelés összeegyeztethető-e az NGT-fajtákkal.
Az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége szerint veszélybe sodorhatja a bioélelmiszerek piacát Brüsszel új GMO-szabályozása azzal, hogy az új géntechnológiákkal létrehozott fajok egy része kikerülne a szabályozás alól.
Szintén aggályként fogalmazódott meg a tárgyalásokon a nyomon követhetőség, valamint a szabadalom kérdése.
A nyomon követhetőség gyakorlatilag megoldhatatlan kihívás. Ennek oka, hogy a génszerkesztéshez nincs szükség óriási infrastruktúrára, így viszonylag széles körben hozzáférhető. Ellenőrizni viszont nincs sok lehetőség, mivel lehetetlen figyelemmel kísérni, hogy mi történik a mikroszkóp alatt.
Az unióban előállított NGT-k szabadalmaztatásával kapcsolatban is felmerültek félelmek: míg az EU-ban a vetőmagpiacon érdemi súllyal bírnak a kis- és közepes vállalkozások, addig a géneljárások elsősorban a nagyvállalatok kezében összpontosulnának.
Az NGT-k és a GMO-k mindegyikére igaz emellett, hogy fiatal technológiákról van szó, így hosszú távú egészségügyi következményei nem ismertek.
A génmódosított termékekkel szemben szinte az egész világon elutasító az emberek többsége. Míg a hagyományos GMO-növények a fejlett országok terméshozamát növelik, addig a szárazsággal, vagy elmaradottabb technológiával érintett vidékekre, ahol sok az éhező, nem hozzáférhető a technológia.
Az NGT-k ezzel szemben sokkal könnyebben előállíthatók és hozzáférhetők. Mivel az eljárást pártolók szerint a természetben is létrejövő mutációkról van szó, összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a kockázatuk, mint a GMO-knak.
Brüsszel, az új szabályozást pártoló tagállamok és az Európai Néppárt véleménye szerint elkerülhetetlen az új technológiák alkalmazása, másképp Európa lemarad a globális versenyben. Emellett a biotechnológiát tartják jelenleg a leginkább hatékony eljárásnak, amivel könnyebben tud alkalmazkodni az emberiség a klímaváltozáshoz és a szélsőséges időjárás okozta kihívásokhoz, valamint a Föld növekvő népességének élelmiszer-ellátásához.
A termelők és az agrárvállalkozások legnagyobb európai ernyőszervezete, a Copa-Cogeca szintén támogatja a géneljárások meghonosítását a kontinensen, ugyanakkor részben elutasító a hagyományos GMO-kkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington is arra figyelmeztet, amit az Európai Unió nem akar tudomásul venni, ha Ukrajnáról van szó.
Nyitókép: CasarsaGuru/Getty Images
***