A tilalomról nemzeti hatáskörben döntő országok is sürgetik az EU-t, hogy egységes, az összes tagállamra kiterjedő korlátozást vezessen be, ellenkező esetben a ketrecek használatának tilalma behozhatatlan versenyhátrányt okoz a termelőknek.
A zöldek szerint a legújabb felmérések is azt mutatják, hogy tízből kilenc európai szigorúbb állatjóléti szabályozást szeretne, noha Európában most is a világon a legszigorúbb a szabályozás. Az NGO-k ezért össztűz alá vették Brüsszelt azzal vádolva a bizottságot, hogy figyelmen kívül hagyja az állampolgárok demokratikus akaratát, ezzel csorbítva részvételüket az európai döntéshozatalban.
Ezúttal az állattartók nyertek
Már a járvány előtti években is megszaporodtak azok a megmozdulások, illetve túlzó, manipulált videófelvételekkel és fényképekkel kampányoló radikális állatvédő szervezetek, amelyek jelentős nemzetközi támogatásokat felhasználva rendszeresen követelték, Európa forduljon az alternatív fehérjeforrások felé, mivel az állattenyésztés környezeti lábnyoma jelentős, ráadásul az állatok szenvedése is példátlan méreteket ölt.
A radikális NGO-k által az állattartókat megbélyegző támadások és az állattartást valótlanul bemutató álhírek ellensúlyozására alakult meg az European Livestock Voice (Az európai állattenyésztők hangja) elnevezésű összefogás.
A zöld csoportok azzal is vádolják az Európai Bizottságot, hogy a húsipari lobbi és a nagyvállalati befolyás hatására visszakozott Brüsszel a ketreces állattartás tilalmától. A The Guardian cikke szerint
az Európai Néppárt és a jobboldali parlamenti frakciók a húsipar szereplőinek érdekében és elvárása alapján mindent megtettek, hogy ne sikerüljön érdemben szigorítani az állatjóléti szabályozáson.
A zöldek szerint a bizottságban lobbizó szervezetek áltudományos, kétes hitelű tanulmányokkal győzték meg a döntéshozókat, érdeküket pedig a legfelsőbb szinteken is sikeresen érvényesítették.
Manipulált felmérésekre hivatkoznak a zöldek
A gyakorlatban az állatjóléttel kapcsolatos lakossági felmérések eredménye előre látható. Egyrészt azért, mert a közvéleménykutatások során célzott kérdésekre tudnak válaszolni azok, akiket megkeresnek, másrészt nem életszerű, hogy bárki is megkérdőjelezné az állatjólét szintjének növelését.
Az európai állattartók ugyanakkor régóta azt hangsúlyozzák, hogy a többezer éves gyakorlatok garantálják, hogy a haszonállatok ne szenvedjenek, ráadásul a kisebb gazdálkodók állataikkal sokszor úgy bánnak, mint a családtagjukkal.
Az állattartókat régóta próbálják a klímaváltozás egyik fő okozóinak is feltüntetni. Az alternatív fehérjeforrásokra való áttérés és az állattartás visszaszorítása ugyanakkor szükségtelen lépés. A károsanyag-kibocsátás folyamatosan csökken, köszönhetően az innovációnak: a modern takarmánykeverékeknek köszönhetően az emésztés során kevesebb metángáz keletkezik, míg az újonnan tenyésztett fajokkal ugyanakkor erőforrásfelhasználás mellett nagyobb hozamokat lehet elérni.
A megélhetési válság és a kampány felrázta a bizottságot
Brüsszel hivatalosan nem adott magyarázatot a ketrectilalommal kapcsolatos tervek felfüggesztésére. Szakmai körökben ugyanakkor világos, hogy a Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán konfliktus következtében elszabaduló energia- és élelmiszerárak és a rekordokat döntő inflációs sokk időszakában a bizottság nem mer végigvinni olyan szabályozást, amely tovább emeli az árakat, ráadásul a közelgő választások előtt.