Kijöttek a friss adatok: a magyar gazdaság olyan sikert ért el az inflációval, amelyre az eurozóna évek óta képtelen

2024-ben – három év kihagyás után – az éves infláció visszatért az MNB által kívánatosnak tartott 2–4%-os célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7%-kal emelkedett.

Az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3%-ot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3% ± 1%.

Ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelnünk, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták – 

Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6%-kal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15%-os és a garantált bérminimum 10%-os növeléséről.

Jelenleg még csak a január–októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6%-kal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. (Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi „bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt.) Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10%-ot, 9% fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3% volt, a második 2017-ben 10,3%).

Ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, 

Ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a Covid előtti „utolsó békeévben”.

A decemberi inflációs adatunk ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottunk, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók.

Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3–4,1%-os inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik.

Az Európai Unióban jelenleg csupán az eurozóna 20 országának decemberi inflációs adatai ismertek. Az eurozóna 2024-ben 2,4%-os inflációt szenvedett el, 

hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2% alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: JOHN THYS / AFP