Kína az elektromos autókra kivetett uniós vámokra válaszul vizsgálatot kért a Kereskedelmi Világszervezettől a tejtermékek állami támogatása miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Paul Hilton
Elmérgesedni látszik a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Brüsszel júliustól extra vámot vetett ki a Kínai elektromos autókra, amelyre válaszul a világ legnagyobb gazdasága a napokban szubvencióellenes vizsgálatot kezdeményezett egyes uniós országokkal szemben a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).
Peking arra kíváncsi, hogy a legnagyobb EU-s tejtermékeket előállító országokban a gazdák és a gyártók mekkora mértékű állami támogatást kapnak és ezek a támogatások torzítják-e a piacot. A kínai lépés érintheti a sertéshúst és más importtermékeket is.
A szubvencióellenes vizsgálat megindítása arra utal, hogy Kína az európai tejtermékekre extra vámot vezetne be, válaszul a kínai elektromos autók uniós behozatalakor fizetendő ideiglenes extra vámok bevezetésére. Ehhez a WTO-nál kezdeményezett vizsgálat a nemzetközi egyezmények alapján elengedhetetlen feltétel. A vizsgálat megindítását követő 9. hónaptól dönthet Peking a Brüsszellel folytatott kereskedelmet sújtó büntetőintézkedésekről.
Arra ugyanakkor nincs sok esély, hogy a WTO vizsgálata során kiderülne, hogy az uniós országok túlzott állami támogatást nyújtanának a tejtermelőknek és a gyártóknak. Peking lépése inkább jelzésértékű, az uniós tejtermék-kereskedelmet érdemben nem veszélyeztetné, ha Kína extra vámokat vetne ki.
Az Európai Bizottság nem aggódik. A bizottság szóvivője korábban azt közölte, az uniós Közös Agrárpolitika támogatási rendszere minden nemzetközi szabályozásnak megfelel és nem hozza hátrányba a kínai termelést.
A mezőgazdasági termékek előállítását a tagállamok csak olyan mértékben támogathatják, amelyet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) lehetővé tesz. A KAP közvetlen és közvetett támogatásokat tartalmaz, ezek között valóban szerepel a termeléshez kötött támogatáson belül több tejágazati konstrukció. Nem közvetlen támogatás is rendelkezésre áll a különböző ágazatok termelőinek, ám ezek a beruházási források elsősorban az üzemek fejlesztéséhez járulnak hozzá, vagyis nem az előállított mennyiség növelését célozzák. A közvetlen termelési támogatások aránya jelentősen csökkent az elmúlt években.
Azért sem kell jelentős hátránytól tartaniuk az európai termelőknek, mert
A magyar tejtermelőket nem érintené egy esetleges kínai válaszlépés.
Az Európai Bizottság azért döntött a kínai elektromos autók behozatalára vonatkozó 10 százalékos vámon felül – típustól függően – további 17,4-38,1 százalék extra vámról, mert Brüsszel álláspontja szerint a villanyautó-gyártás olyan mértékű támogatást kap a kínai államtól, amely érdemben csökkenti a globális szereplők versenyképességét és piactorzító hatása van.
Kína valóban óriási összegekkel támogatja az autóipari átállást, a rendkívül olcsón gyártott elektromos autókat ráadásul dupla annyiért értékesíti Európában, mint a helyi vevőknek. Ennek ellenére is jóval olcsóbban lehet hozzájutni egy Kínában gyártott elektromos autóhoz, mint az európai gyártóktól, ami egyértelműen hátrányba hozza az uniós e-járműpiacot, amely már így is versenyhátrányban van.
Nincs egyetértés az uniós országok között sem a kínai extra vámokról. Míg Franciaország azért lobbizott, hogy az unió minél magasabb büntetővámokat vessen ki októbertől a kínai járművekre, addig Németország pont azért lobbizott, hogy más válaszintézkedést hozzon az EU. Az ideiglenes vámokat egyébként legfeljebb négy hónapig lehet alkalmazni, a továbbiakról pedig elvileg tárgyalásokat folytat Brüsszel és Peking.
Ideiglenes vámokat az uniós szubvencióellenes vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül lehet kivetni, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy meg kell akadályozni az uniós iparnak okozott kárt – emlékeztetett a Világgazdaság. Az ideiglenes vámok legfeljebb négy hónapig alkalmazhatók, és az Európai Bizottság ekkor dönt arról, hogy alkalmazza-e a végleges vámokat, a határidő novemberben telik le.
Szakértők szerint ugyanakkor nem jó ötlet a vámokon keresztül büntetni a kínai e-autókat. Pogátsa Zoltán közgazdász a Tranziton arról beszélt,
a kínai elektromosautó-ipar fellendülésére nem vámokkal és kvótákkal kellett volna reagálnia az EU-nak, hanem Pekinghez hasonlóan Brüsszelnek is támogatási programokat kellett volna indítania az iparág európai megerősödése érdekében.
A szakérők ugyanakkor az elmúlt időszakban többször is arra figyelmeztettek, hogy a zöld átállást Európa rosszul értelmezi és a globális változásokat nem fordítja saját előnyére. Emiatt a kontinens gazdasága egyre súlyosabb versenyhátránnyal szembesülhet, vagyis Kína és az Egyesült Államok egyre inkább lehagyja Európát a globális versenyben, csökkentve a EU globális szerepét.
Ezt is ajánljuk a témában
A klímaváltozásról folytatott vita világszerte arról szól, hogy radikális korlátozásokkal kell tovább élnie az emberiségnek. Vagy van más megoldás is?
Igazi diplomáciai nagyüzem zajlott az elmúlt hónapokban, melynek célja a béke és a békés fejlődés megteremtése volt.
Kína Trump elnökségére vár, a Biden-féle kereskedelmi csapásokra csupán gyengéd lövöldözéssel válaszol, pont úgy, hogy az Egyesült Államok megérezze, de ne fájjon neki túlzottan.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Váratlant húzott a megválasztott amerikai elnök.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Úgy tűnik mégsem lesz Shein Magyarországon.
Fico meglátogatja Putyint a gáztranzit ügyében, ráadásul nem is akármilyen tisztségben.
Kivételek azért lesznek, és az ukránoknak is gratulál az orosz elnök!
