A taláros testületre néz az amerikai intézkedésektől sújtott világ.
Szerdán dönt az amerikai Legfelsőbb Bíróság Donald Trump elnök legfontosabb politikai célkitűzése, a vámok ügyében – jelenti az Axios. A bírák arról döntenek majd, hogy az elnök vezethet-e be rendeleti úton, vészhelyzetre hivatkozva vámokat, vagy azokról csak a Kongresszus dönthet. Az elnök szerint „a valaha volt legfontosabb perről” van szó, amely – ha Trump akaratával szemben döntenek –
kaotikus vámvisszatérítési eljárásokat, költségvetési bevételek elveszítését vonhatja maga után, valamint alááshat már megkötött kereskedelmi megállapodásokat.
A per kontextusa, hogy Trump vámintézkedéseinek jelentős részét elnöki rendeletként, az 1977-es nemzetközi vészhelyzeti gazdasági felhatalmazási törvény alapján hozta meg – ami ebben a formában precedens nélküli, korábban ezt a felhatalmazást nem használták vámok bevezetésére. Egy fellebbviteli bíróság augusztusban többségi döntéssel illegálisnak is nyilvánította a vámokat:
négy bíró szerint a törvény nem ad felhatalmazást vámok kivetésére egyáltalán, további három szerint csak a konkrét vámok kivetése volt törvénytelen.
A döntés az amerikai demokrácia ősi alapelvét is érinti: azt, hogy lehetséges-e adót kivetni a választott kongresszusi képviselők hozzájárulása nélkül. Az amerikai igazságügyi minisztérium a vámintézkedések védelmében arra hivatkozik, hogy ha az elnök egy helyzetet vészhelyzetnek nyilvánít, a bíróságoknak nem szabad megkérdőjelezniük ebbéli döntését.
Scott Bessent pénzügyminiszter a Fox News vasárnapi adásában arról beszélt: a helyzet olyan, mint ha az akkori elnök 2006-ban vagy 2007-ben azt jelentette volna ki, hogy az ország lakhatási válság küszöbén áll – ebben az értelemben véve lát most Trump kereskedelmi válságot.
„Erre valók a vészhelyzeti felhatalmazások”, hogy ilyenkor az elnök cselekedhessen – vélekedett Bessent.
Ha a bíróság elkaszálja az elnöki vámintézkedéseket, az a fentebb vázolt közvetlen következmények mellett ahhoz is elvezet majd, hogy
a Fehér Ház a továbbiakban nem tud lényegében előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen vámfegyvert bevetni,
hanem publikus, nehéz kongresszusi tárgyalásokkal tud csak kereskedelmi törvények részeként ilyen intézkedéseket életbe léptetni.
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Magyarország számos ágon lesz az új szabadkereskedelmi megállapodás nyertese – és a részletek az agrárkatasztrófát sem támasztják alá, sőt. Kohán Mátyás írása.
Európának „komolyan” kellene vennie az amerikai elnököt Grönland kérdésében J.D. Vance szerint.
Az elnök szerint akár évekig is eltarthat az amerikai felügyelet a dél-amerikai országban.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Az elemzők szerint egy hidegháborús megállapodás lehetővé teszi az elnöknek, hogy szinte tetszése szerint növelje az amerikai katonai jelenlétet.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
