A saját kettősségem által képes vagyok kapcsolatot teremteni a két ország vagy akár a két kontinens között is – mondja mosolyogva Dagadu Sena. Az extravagáns énekesnővel ghánai és magyar élményekről, kettős identitásról, vegyes házasságról, kereszténységről és animizmusról, zenéről és anyaságról beszélgettünk.
Milyen emlékei vannak a ghánai gyermek- és kamaszkoráról?
Vidámak, mert nagyon szerencsés gyerekkorom volt – jó közegben, sok baráttal. A kölyökkoromról mindig a bandázás ugrik be először: együtt mentünk mindenhová a haverokkal, hülyéskedtünk, hesszeltünk. De erősen élnek bennem az ünnepek és a szertartások is, amelyek teljesen másképp néznek ki, mint Magyarországon. Édesapám olajmérnök volt, anyukám pedig, aki magyar, gyöngykutató és ékszerkészítő. Ghánában nagy hagyománya van a gyöngykultúrának, minden családnak vannak gyűjteményei, s a gyöngyöknek az öltözködésben is fontos üzenetük, szimbolikájuk van. Édesanyám emiatt keresztül-kasul utazta az országot, én pedig sokszor mentem vele. A szüleim egyébként Miskolcon találkoztak.
„Szeretem a kaméleon kifejezést, az is lett a totemállatom. Ma már egyértelműen inkább előnyét érzem annak, hogy kevert vagyok”
Édesapja ágáról melyik afrikai népcsoporthoz tartozik?
Az eve népcsoporthoz tartozunk, ehhez az etnikumhoz tartozók élnek Togóban és Beninben is. A gyarmatosításkor tulajdonképpen vonalzóval osztották fel az afrikai országok nagy részét, nem pedig aszerint, mely népek lakták. Ez nagyon szomorú. Az evékhez kötődik például a jamgyökér, ennek a növénynek a termesztéséről híres a régió, ahonnan származom. A jam olyan, mint egy hatalmas krumpli, az aratási szezonjában még fesztivált is tartanak – sok étellel, itallal, és persze mindenki a legpompásabb ruhájában érkezik. Vagy ott van még a névadási szertartás is a gyerek születésekor, ami szintén szép, intim ünnep. Ilyenkor minden népcsoport a saját névkészletéből választ, a neveknek pedig fontos jelentésük van. De az az igazság, hogy Ghánában még a temetés is egyfajta ünnep. Teljesen más, mint itt, mert más a halálhoz való viszony.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
