Sokatmondó jelenség Kálomista Gábor szerint, hogy bár rengeteg pert helyezte kilátásba baloldali politikusok, friss filmje kapcsán végül egyetlen egyről sincs tudomása. Hogyan jelenik meg 2006 forró ősze a filmvásznon? Azonosíthatók-e a felelősök és mit szólt a történtekhez a nyugati politikai elit? Beszámolónk a Mandiner vitaestjéről.
Hiába fenyegettek vele rengetegen, végül senki nem perelt – hangzott el a Böszmeség és balítélet című Mandiner-vitaesten kedd este. Kálomista Gábor producer az Elkxrtuk című filmmel kapcsolatban kijelentette, beszédes, hogy egyetlen per sem indult. Az akkori politikai döntéshozóknak egyébként könnyű volt magukra ismerniük, már a bemutató előtt közzétették, melyik színész kit alakít.
„Iszonyúan tragikus sorsok vannak” – fogalmazott Skrabski Fruzsina, amikor Kacsoh Dániel, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese arról kérdezte a vita résztvevőit, megtörtént-e az áldozatok kártalanítása. A dokumentumfilmes kifejtette; bár anyagi értelemben történt kártalanítás, erkölcsi szempontból ez szinte lehetetlen. Van, aki öngyilkos lett, más alkoholizmusba menekült a történtek után, megint mások még most is műtéti beavatkozásokon kényszerülnek átesni, másfél évtizeddel a történtek után. Senki nem kért tőlük bocsánatot, a jogi kártérítés is várat magára – mutatott rá Skrabski.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője szerint elvitathatatlan az akkor kormányzó erők felelőssége a 2006 őszén történt brutalitással kapcsolatban, a rendőrségi beavatkozások miatt pedig a szakmai felelősség is megjelenik Gergényiék körül. Skrabski Fruzsina a bíróságok és az ügyészség morális felelősségét is felvetette. Elmondta:
Kálomista Gábor hangsúlyozta; meglepően gyorsan adták ki körülbelül kétszáz emberre az előzetes letartóztatáshoz szükséges bírói engedélyeket, amelyek közül nagyon sokat a másodfokon eljáró bírák két napon belül visszavontak.
A nyugati reakciókat elemezve Skrabski Fruzsina értetlenségének adott hangot. Mint mondta, ahhoz képest, hogy napjainkban a LIBE bizottság küld delegációt Magyarországra, 2006-ban pusztán az ENSZ kínzás elleni bizottsága tiltakozott hivatalos formában a történtek miatt, egyébként mély csend volt tapasztalható. Utalt arra, hogy Ékes Ilona és Balog Zoltán nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a történteket külföldön is bemutassák. Bodoky Tamás egyes civil szervezetek érdemeit méltatta ebben a küzdelemben, „akik jelezték, hogy itt valami nem oké és valami gond van, de nem volt nagy érdeklődés a téma iránt”. Kálomista Gábor ezt korrigálva úgy fogalmazott, egyáltalán nem volt érdeklődés. Olyannyira nem, hogy a film előkészítő munkái során külföldi szakemberek értetlenségüknek adtak hangot, amiért mindarról, ami Magyarországon 2006-ban történt, hazáikban semmit sem hallottak. „Már akkor le akarták tagadni” – fogalmazott.
A helyenként parázs vitába torkolló beszélgetés végén az alkotók jelezték: úgy a játékfilmnek – amelyet mostanáig 130 ezer néző látott –, mint a dokumentumfilmnek lesz folytatása, Skrabski Fruzsináék kilenc órányi vágatlan interjúanyagot is közzétesznek hamarosan annak érdekében, hogy minél többen kaphassanak pontos képet a 2006 őszén történtekről. Szeretnék felébreszteni a társadalom lelkiismeretét.
A parlamentben számtalanszor elhangzik, főleg a DK-s képviselők részéről, hogy az egész őszödi botrányt el kéne már felejteni, ez történelem. Régóta problémám a filmes kultúránkkal, hogy csak szemérmesen „beszélünk” a történelmünkről, legyen szó a honfoglalásról, Mohácsról, Trianonról, a második világháborúról vagy éppen a közelmúltról – mondta az Elkxrtuk című filmről a Mandiner hetilapnak nyilatkozva Kálomista Gábor. A teljes interjút ide kattintva olvashatja.
Fotók: Földházi Árpád, Mandiner.hu
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
Emberölés előkészülete miatt a Szekszárdi Törvényszék egy év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélte a vádlottat.
A magyar nemzetiségűek körében is enyhe többségben vannak a negatív várakozások.
„Önkényesen távozott a kórházból.”
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége az ügy kivizsgálását és a felelősök elszámoltatását kérte.
