Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Moszkva határozottan reagált a bukaresti döntésre.

Miközben Lengyelország szeretné Ukrajna mihamarabbi NATO-csatlakozását, egyre inkább látható válik, hogy ez nem megy, mutatott rá az Ultrahang műsorában Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő a francia-német-lengyel-csúcstalálkozót elemezve azt is kifejtette, a három ország három különböző céllal ült a tárgyalóasztalhoz. Hozzátette: meglepően szubjektív viták zajlanak a háború alakulásával kapcsolatban. A július 12-én kezdődő vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatban rámutatott, Ukrajna tagságát leginkább frontországok (a balti államok és Lengyelország) támogatja, amelyek részben az oroszgyűlöletükből kiindulva alakítják ki az álláspontjukat.
húzta alá a nyugati támogatások jelentőségével kapcsolatban Nógrádi György, aki arra is emlékeztetett, hogy a közvélemény egyre kevésbé támogatja mindezt.

Arra a felvetésre, miszerint egyre több jel mutat arra, hogy az Északi Áramlatot az ukránok robbantották fel, a szakértő azt válaszolta, elképzelhetetlen, hogy azt Amerika tudta nélkül tették volna, ugyanakkor a narratívaépítés azt szolgálja, hogy eltereljék a felelősséget az USA-ról és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről. Elképesztő mennyiségű hamis információ érkezik mindkét oldalról, ezek között pedig sokszor még a szakértők sem tudnak megfelelően szelektálni, mondta.
Az orosz hadsereg nem küzd létszámhiánnyal, bár a nagyvárosokban a közvélemény megnyugtatása érdekében nem soroznak be, nagyon jó pénzeket fizetnek a zsoldosoknak, ami egyelőre megoldja ezt a problémát.
Miután az orosz fél bejelentette, hogy nem hagyja szó nélkül Bukarest döntését, amellyel csökkenteni igyekszik a Romániában tartózkodó orosz diplomaták számát, nőtt a feszültség a balkáni ország és Moszkva között. Nógrádi György szerint ugyanakkor Románia csak egy azon nyugati országok közül, akik a közelmúltban hasonló lépéseket jelentettek be.
tette hozzá, s miközben Magyarország folytatja a magyar nemzeti érdeknek megfelelő külpolitikát, Románia is igyekszik olyan pályát találni, ami megfelel a román nemzeti érdeknek. A moszkvai reakciókat a műsorban kemény üzenetként említették, hozzátéve azonban, hogy a közelmúltban hasonló üzeneteket kapott például Izland is, amely fenntartja ugyan a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, de a külképviseleteket bezárja.
A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg:
***
Nyitókép: Facebook