Fordított évaddal érkezik a Hungarikumokkal a világ körül 8. évada
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
A Budai krónika 550 éve, 1473. június 5-én, pünkösd előestéjén került ki Hess András budai nyomdájából, annak első termékeként – ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv.
A megjelenés körülményeit Horváth Richárd történész, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa így ismerteti: „Annyi bizonyos, hogy a dátum meglepően korai. Ne feledjük, Johannes Gutenberg első nyomdája valamikor 1450 és 1455 között kezdett könyveket kiadni Mainzban.” Hozzáteszi, hogy a humanizmus és a reneszánsz bölcsőjében, Itáliában csak egy évtizeddel később tűnt fel ez a technika: Rómában 1466-ban, Firenzében pedig 1471-ben.
Számos európai országban hazánknál később indult meg a könyvnyomtatás. A szakember megjegyzi, hogy Ausztriából például 1482-es az első ismert nyomtatott kötet. Hangsúlyozza: az 1470-es évek elején a budai udvarban még tartott az előző évtizedben meginduló „humanista hullám”. Annak dacára, hogy a humanista főpap Zrednai Vitéz János által szervezett 1471-es lázadás leverése után vagyunk, ezekben az években még számos humanista tudós mozgott Mátyás körül, szellemi pezsgés jellemezte az uralkodó környezetét. Érdekesség, hogy a kötet megjelenésekor, 1473 pünkösdjének idején a király nem volt Budán, a morvaországi Brünnben tartózkodott.