Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Fájdalmas tapasztalat volt az egy éves folyamat során, hogy a magyarok véleménye nem számít Brüsszelben.
Egy éve, 2022. május 9- én fejeződött be a nyugat-európai balliberális föderális tábor, és annak magyarellenes vezetője, Guy Verhofstadt politikai agendájának a legitimitására használt, konferenciasorozat Európa jövőjéről. Az egyébként üdvözlendő, névleg a polgárok véleményének meghallgatására, ezáltal az EU és intézményei polgárokhoz közelebb hozatalára irányuló kezdeményezés azonban csak kirakatban kezelte az Unió lakosait,
tényleges akaratuk érvényesítésében viszont súlyos kudarcot vallott.
A konferenciáról, az abban való magyar részvételre buzdításról már több Mandiner-cikkem szólt 2021 és 2022 folyamán, ezért eltekintenék annak részletes elemzésétől, kritizálásától, azt azonban sajnos nem lehet elégszer hangsúlyozni: ahogy megjósoltuk a kettős mérce alkalmazása itt is kirívó volt. Ne felejtsük el, hogy miniszterelnök úr Európa jövőjéről szóló 7 pontjával, Magyarország a legelső tagállam volt 2021 júniusában, aki világosan megfogalmazta az álláspontját a kérdésben. Egy évvel később, Magyarország több mint 800! eseménnyel és számtalan hozzászólással a legaktívabb tagállam lett az EU-ban, ezzel is bizonyítva, hogy a magyarok igenis elkötelezettek az EU és a kontinens jövőjéről történő diskurzusban.
Fájdalmas tapasztalat volt az egy éves folyamat során, hogy a magyarok véleménye nem számít Brüsszelben, mert a fősodortól ellentétes: a magyarok nemet mondtak az európai birodalomra. Kiderült, hogy a magyarok továbbra is EU pártiak, de a szélsőséges, uniformizált EU- t, föderális eszméket elutasítják. Nemzetek Európájában hisznek, mert egy erős Európát csakis erős nemzetek adhatnak. Továbbra is nemet mondanak az illegális bevándorlásra, a brüsszeli „kis gömböcre”, amelyik még több hatáskört szeretne magának vindikálni a (balliberális ideológiát elutasító) tagállamok megregulázására. A magyarok határozottan kiálltak az egyhangúság fenntartása mellett, ami biztosítja a konszenzus kultúrájának alapító atyák általi szándékát az egység megteremtése és megtartása céljából, az EU alapelveinek szellemében.
Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egyes tagállamok rákényszeríthessék saját politikájukat egy másik tagállamra, a saját nemzeti érdekeik és szuverenitásuk sarokköveivel szembeni álláspontra.
Annak ellenére, hogy a magyarországi 800 esemény és hat nemzeti polgári panel eredményeit összefoglaló nemzeti aktivitási jelentést is eljuttattuk a Bizottság részére, majd brossura is készült annak bemutatására „Mit kíván a Magyar Nemzet?” címmel, az ezekbe foglalt magyar hangok süket fülekre találtak. Ezen felül, egy, a Polgári Magyarországért Alapítvány által rendezett konferencia keretein belül a magyar tapasztalatok összegzésre kerültek Varga Judit miniszter asszony, Gál Kinga és Deutsch Tamás európai parlamenti képviselők részéről. Az Országgyűlés pedig 2022 nyarán elfogadott egy határozatot a konferenciasorozat során tett magyar hozzájárulások összegzése alapján. Ez egyúttal a magyar kormány álláspontja is az EU jövőjéről, amit egy esetleges szerződésmódosítás során a kormány képviselni köteles. A határozat főbb üzenetei a következők:
Mi történt mindeközben Brüsszelben?
Valójában, a számok alapján a Verhofstadt politikai örökségének gondolt konferencia utókövetése érdeklődés hiányában, az ukrán háború árnyékában kifulladt. A magyar liberális ellenzékkel is szoros kapcsolatokat ápoló politikus még tavaly nyáron lelkesen próbálkozott egy konvent összehívásának kierőszakolásával, amit nem ért el a tagállamok megosztottsága miatt (13 tagállam nyilatkozatban tiltakozott egy szerződésmódosítás ellen, Magyarország nem volt köztük), valamint mert a saját, európai parlamenti eljárási szabályokat be nem tartva indíttatta volna fel a folyamatot. A sikertelen próbálkozások sora után az EP alkotmányügyi bizottságában igyekeztek elindítani a hivatalos szerződésmódosítási eljárást az EUSZ 48. cikke szerint.
Ez a folyamat most is tart, azonban Verhofstadt politikai karrierje jövőre véget látszik érni, tekintve, hogy saját bevallása alapján nem indul a 2024-es választásokon.
Nem dőlhetünk azonban hátra. Bár a Tanácsban a csehek motiváltak voltak az utókövetésben, és valóban vannak a polgárok által (nem az EP által kierőszakolt), a valós problémákat egyszerűsítő javaslatok, például az egészségügy terén, de a föderalisták igazi politikai célja a minősített többségi eljárás kiterjesztése a külpolitikára. Ennek a felhevítésére az orosz-ukrán háború, és a szankciók elfogadási folyamata kitűnő hivatkozási alapot nyújtottak és nyújtanak, nem kis részben a Magyarországot folyamatosan a bűnbak szerepében feltüntető Daniel Freund féle, politikai népszerűséget napi legalább hat „hungarofób” közösségi média bejegyzés alapján szerző politikusok által. Jelenleg a svéd EU- elnökség sokkal visszafogottabb a konferencia utókövetésében, ne felejtsük el, ők a szerződésmódosítást elvi okokból ellenzők táborába tartoznak.
Azonban a néhány folyamatot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyrészt, ha az EP, immár saját szabályaiknak is megfelelő módon kérelmezi a Szerződések módosítását, a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak kötelező lesz vele foglalkoznia. Másrészt, 2024 második felében hazánk veszi át a Tanács soros elnökségét egy intézményi ciklusváltás közepén/ végén;
valamint legújabb fejlemény a kilenc tagállam kormányának kezdeményezése az egyhangúság eltörlése érdekében.
Régóta tudjuk, az energia nem vész el csak átalakul, így van ez az egyre inkább mindent magába olvasztani akaró intézményi hatáskörbővítésre irányuló energiával is. Vigyázó szemeinket így továbbra is Brüsszelre vessük, a jogállamisági boszorkányüldözés mellett szuverenitást csorbító és megosztottságot generáló újabb veszély leselkedik ránk.
Egy tagállam soros tanácsi elnöksége mindig nagy lehetőség, most azonban a politikai, intézményi és geopolitikai együttállás miatt egy kifejezetten történelmi pillanatban lehetünk, ami kivételes lehetőség és felelősség is egyben. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az elnökségben felkészült, motivált és elkötelezett kollégák vegyenek részt, akik az EU és polgárainak jövőjét Magyarország érdekeit szem előtt tartva képesek előbbre vinni. Ugyanis a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely Ferenc pápa szavaival “nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”.
A szerző az uniós elnökség személyzeti képzésért és társadalmi szervezettekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztosa
Nyitókép: MTI/Európai Parlament Multimédiás Központja/Genevieve Engel