Tisztázatlan maradt Zuckerberg szerepe a 2020-as elnökválasztásban – Jeffrey Clark a Mandinernek

--

Jeffrey Clark (1967) amerikai jogász, a Harvard, a Delaware-i és a Georgetown Egyetemen szerezte jogi diplomáit, pályája elején elsősorban környezetvédelmi perekben vett részt szakjogászként. 2001 és 2005 között a Bush-kormányzat igazságügyi minisztériumában környezetvédelmi helyettes államtitkár, 2018 és 2021 között a Trump-kormányzat helyettes főügyésze, az igazságügyi minisztérium környezetvédelmi államtitkára volt, 2020 és 2021 között pedig a polgári jogi ügyek államtitkáraként is tevékenykedett.

***

Vádat fognak emelni, és letartóztatják Donald Trumpot?

Nem láttam a legfrissebb híreket, mert folyamatosan előadásokat tartok ezekben a napokban, de nem tartom kizártnak, hogy vádat emelnek ellene. Alvin Bragg, New York kerületi ügyészének szavaiból arra lehetett következtetni, hogy ez megtörténik, de naponta változnak a hírek. Összehívták az esküdtszéket, a vádpontok nem szivárogtak ki, de az ügyész magatartásából egyelőre nem lehet kiolvasni, hogy meglépi-e ezt, vagy sem. Ezért én sem szeretném ezt latolgatni.

Négy jogi ügy zajlik a volt elnök ellen: cégeinél a gyanú szerint céges kimutatásokat hamisítottak, hallgatási pénzt fizethetett Stormy Daniels pornószínésznőnek, hogy múltbeli afférjukról ne nyilatkozzon, az FBI titkosított állami iratokat talált Mar-a-Lago-i birtokán, illetve a képviselőházi vizsgálóbizottság megbüntetését indítványozta a Capitolium ostromával kapcsolatos tevékenysége miatt. Problematikusnak tűnik a lista.

Ilyen még soha nem történt az Egyesült Államok történetében,

Az általam ismert, nyilvánosan is elérhető adatok, tények alapján én nem látom, hogy ezek az ügyek megütnék a vádemelés szükségességének a szintjét. Szerintem ez egy politikai indíttatású boszorkányüldözés – tudom, hogy ő is ezt mondja, de én tőle függetlenül állítom ezt, ez a véleményem. Úgy gondolom, hogy ezekben az eljárásokban a jog nem rendeltetésszerű alkalmazása történik. A Stormy Daniels-típusú ügyeket a bíróságok általában nem bűncselekményként, hanem vétségként kezelik, semmilyen kockázata nincs tehát annak, hogy az elkövető börtönbe kerül; a kiszivárgott hírek szerint azonban a new yorki ügyész bűncselekmény elkövetése alapján akar vádat emelni. Jonathan Turley jogászprofesszor szavaival élve

A Mar-a-Lago-i eset kapcsán tudni kell, hogy az elnöknek van olyan jogosultsága, hogy felold a titkosítás alól titkosított iratokat, az állami iratok beszolgáltatási követelményének megsértése pedig nem büntetőjogi, hanem polgári jogi kategória. A Nemzeti Archívum őrzi meg az utókor számára a volt elnöki ciklusokban keletkező titkosított dokumentumokat, a Trump birtokában lévő iratok átadásáról az intézménynek és a volt elnöknek kell megegyezniük, ennek nincs büntetőjogi relevanciája.

Politikai indíttatású boszorkányüldözésről beszél tehát Ön is. De az Egyesült Államokban a bíróságok függetlenek, jogállamiság van, nem?

Így van.

Itt négy különböző ügy van, négy különböző vádhatóság, testület előtt. Valóban lehetséges az amerikai jogállamban, hogy ezek a testületek egy nagy baloldali összeesküvés keretében akarják leradírozni Trumpot?

Természetesen ez négy különböző ügy, és nem úgy értettem, hogy ezek mind egy nagy „ügy” részei lennének, inkább a perbefogás logikája árulkodó. Az látszik, hogy két elkötelezett demokratapárti szereplő két szuper-baloldali városból, New Yorkból és Atlantából próbálja minden erővel elkapni Trumpot, és

– ennyiben illeszkedik bele a történet a politikai boszorkányüldözés teóriájába. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Biden elnök úrnak is van egy iratkezelési ügye, és az én meglátásom szerint az súlyosabb ügy, mint Trumpé: Biden birtokában nem egykori elnöki, hanem volt alelnöki, illetve szenátori idejéből származó titkosított dokumentumok voltak, e két tisztségnek pedig nincs jogköre a titkosítás alóli feloldásra. Mégis, Trump ügyét sokkal keményebben kezelik, esküdtszéki ülést hívtak össze az esetében, míg a Biden-ügyben nem.

Nem jön jókor Trumpnak ez a pereskedési kényszer: elnökjelölt-jelöltnek jelentkezett be a 2024-es elnökválasztást megelőző republikánus előválasztási folyamatba. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint éppen az áldozati pozíció kedvez majd neki. „Ha vádat emelnek ellene, golyóállóvá válik” – Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója nyilatkozta ezt.

Jogász vagyok, senki sem fizet nekem azért, hogy politikai tanácsokat adjak. Politikai bizalmi tisztséget ugyan elláttam George W. Bush és Donald Trump kormányzatában, de akkor is jogi munkát végeztem a minisztériumban. Trumpra hagynám tehát annak megítélését, hogy ez a helyzet segíti vagy hátráltatja őt újraválasztási ambícióiban. Jogászi mivoltomban annyit mondhatok csak, hogy szerintem ezek nem tisztességes eljárások,

Ezen jogi eljárások politikai következményei pedig megjósolhatatlanok, nem tudom, milyen hatással lehetnek a választók voksolási szándékára.

Ön ismerte személyesen Donald Trumpot, a kormányzatának dolgozott. Milyen vezetőnek látta?

Elfogult vagyok, mert nagy támogatója vagyok. Most is úgy vélem, hogy 2024-ben is ő lenne a legalkalmasabb az ország vezetésére. Energikus figura, aki tenni akar az amerikai emberek előrejutásáért. Vagyonos ember, tudja, hogyan kell boldogulni; érti az emberek nyelvét, az ő praktikus hozzáállására lenne szükség ezekben a válságokkal teli időszakban. Fantasztikus volt az elnöki teljesítménye a gazdaság és az energetika terén. A személyét a liberális média megpróbálta lejáratni, korlátolt, durva, civilizálatlan embernek ábrázolták, pedig a valóságban nem ilyen. Rendkívül jó kommunikátor és döntéshozó, ezt hozta a cégvezetői pályájáról, nagyon vág az esze, nagyon okos ember.

De megosztó személyiség – ezt még közeli munkatársai is elismerik.

Ugye, New Yorkban nőtt fel, nem a visszafogott Utahban... A new yorki üzleti életben emelkedett ki, ott pedig nagyon kemények a könyökök... Ott nagy a verseny, nagy könyöklés megy. Én ezt nem rónám fel neki.

Ezek a bírálatok egyébként legtöbbször olyan volt munkatársaitól érkeznek, akiket vagy elbocsátott, vagy akik nem kapták meg mellette azt az előléptetést, amelyre vágytak. A kritikák többsége szerintem inkább az ő indítékaikról szól, mint Trump karakteréről.

Nyáron megindulnak a republikánus viták, előválasztások, Trump már bejelentette, hogy megméreti magát. Ha Ron DeSantis lesz a nagy kihívó a folyamat végére, Ön elégedett lesz? Alkalmasnak tartja őt az elnöki tisztségre?

Én republikánusként bármelyik befutó elnökjelöltet támogatni fogom.

neki már van egy politikai öröksége. Abban reménykedem, hogy ebben a versenyben minél kevesebb támadás, személyeskedés lesz kettejük között. A politika Amerikában mindig is egy kemény műfaj volt, ez 2023-ban is így lesz. A kampányok mindig nagyon csúnyák.

De Ron DeSantis alkalmas lehet az elnöki tisztségre?

Nagyon jó munkát végez Florida kormányzójaként. Azt azonban nem tudom megítélni, hogy országos szinten milyen vezető lenne. Florida egy nagy méretű szövetségi állam, de nem tipikusan az a hely, amely sok államközi ügyletet bonyolítana le. Trump üzleti és állami vezetői tapasztalatai azonban imponálóak. De ha a republikánus szavazók többsége DeSantist találja majd alkalmasabbnak, akkor én is támogatni fogom.

Joe Biden nekifut majd a második elnöki mandátumnak?

Valószínűleg igen.

Nem azért, mert zavart elméjűnek tartanám, vagy hogy az ő korában ne lehetne valaki állami vezető, inkább azért, mert az ő esetében az öregedés egyszerűen így folyik le, sok jel szerint nem tudja teljes értékűen ezt a feladatot ellátni. Az is benne van a pakliban, hogy végül belátja ezt, és 2024-re átadja a stafétát egy másik demokratapárti indulónak, és visszalép.

Hogyan minősítené a Biden-elnökség eddigi teljesítményét?

Két jogi kérdést emelnék ki, amelyekkel mostani munkahelyemen, a Center for Renewing America nevű intézetnél kiemelten foglalkozunk. Az egyik a woke támogatása, a másik pedig, hogy a washingtoni kormányzatot fegyverként használja a Demokrata Párt.

Egy példa: van egy elnöki határozat, amely az iskolarendszerben „egyenlőséget” teremt – sajnos nem esélyegyenlőséget, hanem azt, hogy mindenkinek egyformává kell válnia. A woke egy olyan szellemi betegség, amely nagyon sok kárt okoz Amerikának.

A kormányzat fegyverként való használatára jó példa, ahogy az FBI-t mostanság pártérdekek mentén vetik be. A nyomozóhatóság nem veszi figyelembe a törvény előtti egyenlőséget, politikai célpontok ellen nyomoz. Ez a működési mód ráadásul esetenként össze is kapcsolódik a woke ideológiával. Erre is egy példa: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az igazságügyi minisztériumban egy új főosztályt hoztak létre, a nemzetbiztonsági főosztályt (élesen emlékszem erre, hiszen akkor már a tárcánál dolgoztam) – ennek feladata a terrorista-gyanús ügyek, személyek vizsgálata volt, vagyis az ország elleni külső fenyegetések elhárítása volt a cél.

annak körét pedig sajátosan határozta meg. Az extrém konkrét példa, ahogy ez a főosztály eljárt azon szülők ügyében, akik személyesen tiltakoztak helyi iskolaszékeknél az ellen, hogy az oktatási intézményeikben kritikai fajelméletet vagy gender-ideológiát oktassanak a gyermekeiknek. Sok esetben a hivatal a szülők viselkedését vizsgálta, nem a gyerekeik ellen elkövetett atrocitásokat. Ez a hatalommal való visszaélés tipikus esete.

Ön helyettes főügyész volt a 2020-as elnökválasztás idején. A választások tisztaságáért felelős minisztérium egyik vezetőjeként azt tanácsolta Trump elnöknek, hogy a tudomásukra jutott szabálytalanságokat, csalásgyanús eseteket vizsgáltassák ki. A mai napig fenntartja véleményét, hogy voltak ilyen, a választások kimenetelét befolyásoló körülmények?

Először is, sem ön, sem más nem tudhatja pontosan, hogy mit tudtunk, és mit tanácsoltam az elnöknek, mert az elnök és a minisztérium utasítására titoktartási kötelezettség terhelt minket. A képviselőházi vizsgálóbizottság engem is beidézett meghallgatásra, és

Jogászként az az álláspontom, hogy csak akkor beszélhetek erről, ha az utasítást adó akkori elnök, Donald Trump feloldja a titoktartási kötelezettséget, de ő ezt nem tette meg. Így aztán az ön kérdésében megfogalmazott állítás, ahogy a vizsgálóbizottság álláspontja is csupán hipotézis.

Amit viszont elmondhatok: az elnökválasztás után én ki akartam vizsgáltatni a szabálysértés-gyanús eseteket, a minisztérium vezetése viszont nem törte össze magát, hogy vizsgálatokat indítson. Egy példa: a tárca akkori vezetése nem volt hajlandó belekukkantani az úgynevezett „Zuckerberg-dobozba”. A Facebook tulajdonosa,

(az egyik a Center for Tech and Civic Life (CTCL) volt), ezek pedig hozzáféréssel rendelkeztek a választási rendszerhez több „billegő” államban, ahol a demokratapárti szavazók mozgósítását segítették. Ez nem fér össze a civil szervezetek működésével, sem azzal, hogy függetlennek mondott tevékenységük miatt szövetségi szinten adómentes státuszuk van. William Barr főügyész nem utasította az igazságügyi minisztérium adóügyi főosztályát a visszaélések kivizsgálására, pedig én kezdeményeztem volna azt.

Ezek olyan szabálytalanságok voltak, amelynek következtében esetleg a voksolás végeredménye is módosult?

Ezt nem tudhatjuk, hiszen nem indultak vizsgálatok. Ha lettek volna, akkor derült volna fény arra, hogy milyen súlyú esetek is voltak ezek. De nem voltak vizsgálatok. Egy dolgot azonban tudunk: 400 millió dollárt senki sem adományoz súlytalan ügyekre. 400 millió dollárt akkor adományoznak választással kapcsolatos projektekre, ha azzal befolyásolni akarják a voksolás kimenetelét. És azt is tudjuk, hogy Mark Zuckerbergnek már volt ilyen esete: a 2016-os kampányban a baloldal vádolta meg őt azzal, hogy mivel internetes felületeit a Trump-kampány tökéletes platformként használta a választók elérésére, közvetve ő segítette hatalomra Trumpot. Sokáig bojkottálták is emiatt a vállalkozásait. Nem kizárt, hogy Zuckerberg 2020-ban így a másik irányba indult el, és

Ezt azonban már nem tudjuk meg, mivel ilyen irányú hatósági vizsgálatok végül nem indultak.

--

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP