Miért is kötelező a kamarai tagság, csókolom?
Erőre – bármilyen meglepő – egy politikai kormány erővel reagál. Miután a Magyar Orvosi Kamara piti részletkérdések miatt megpróbálta ellehetetleníteni azon új ügyeleti rendszer bevezetését, amellyel egyébként maga is egyetért, a Belügyminisztériumnak hirtelen pont eszébe jutott felvetni egy régi dilemmát, és eltörölni a kötelező kamarai tagságot.
Pontosabban, javaslatot tenni annak eltörlésére a parlamentnek. Azaz: kirántani a szőnyeget a MOK alól, melynek egyébiránt a nemrég durván megemelt, évi 49 ezres tagdíját korántsem tartja jó befektetésnek minden orvos.
A betegbiztonsággal sem törődve vegzálja az orvosokat a MOK - lépett a kormány
A lépés nyilván durva, és mivel egyértelműen a kamara nyomásgyakorlási akciójára reagál, lehet, hogy egy háttéralku mentén olyan gyorsan el is tűnik a közélet porondjáról, ahogyan érkezett.
De ha már nevezett porondon illeg-billeg a kérdés, ugyan beszéljük meg össztársadalmilag:
akár a MOK-ban, akár az iparkamarában?
Van ugyanis valami bizarr abban, ha az embernek kötelezővé teszik az érdekképviseletet. Felmerül a kérdés: tényleg az érdekemet képviseli az a szervezet, amelyben csak azért vagyok tag, mert kötelező? És honnan tudja, mi az érdekem,
A kötelező kamarai tagság akkora logikai bukfenc, hogy önnyakát töri ki; kommunista csökevény, értelmetlen lehúzás.
Érdekképviseletet nem lehet arra építeni, hogy úgyis jön a tagdíj, szabad tehát az okoskodás, akciózás és kerékkötés. Érdekképviseletet arra lehet építeni, hogy a kamara jól teszi a dolgát: ő eltalálja az érdekemet, én meg a képviseletében mögé állok. Ha pedig nem találja el, akkor kiállhatok, ezáltal motiválva őt arra, hogy ugyan találja már el.
Először a teljesítmény, utána a bizalom – ezt teljesítménymotivációnak hívják, a kapitalizmus sikerének egyik titka, és érvényes a világ minden szakmájában. Kivéve a kamarai érdekképviseletben.
Ennek egy oka lehet: az, hogy mind a kamara, mind a politika nagyon szeretné, ha a kamarának nem kellene az érdekemet képviselnie. Szeretnék maguk között elintézni a dolgot, régi sérelmeket számonkérni egy új reformon, vagy éppen simán áttolni egy durva adószabály-módosítást.
A kormány és az orvosi kamara konfliktusának szerencsés mellékhatása lesz, ha e romlott rendszer alól legalább az orvosok mentesülnek, és heti egy-két órát ügyelgető nyugdíjasoktól, netán a kormányzat egészségügyi reformjaival egyetértőktől nem várhat többé a kamara évi ötvenezres befektetést az érdekeik szöges ellentettjének képviseletébe.
De volna még teendő: minden volt katás nevében üzenem a kormánynak, hogy a demokrácia jegyében kiiktatni tartozik még egy kamarai mutyit. Tartsuk akár indokoltnak, akár túl durvának a kata tavaly nyári módosítását, az mégis lehetetlen, hogy a katások érdekképviseletét kötelezően ellátó
megerősítve azt a kisvállalkozók körében teljesen általános érzetet, hogy az ötezer forintos kötelező kamarai tagdíj értelmetlen lehúzás, melyért cserébe semmit nem kap az ember.
Jelzem: az érdekképviseletből megbukott kamarákat meg kell fosztani ki nem érdemelt privilégiumaiktól. Lépjenek ki ők is a „piacra”, egyék a tagok bizalmáért megdolgozó érdekképviseleti szervezetek keserű kenyerét – hogy meg ne eshessen többé az, hogy a kamarák tagjaik ellen politizálnak. A MOK tiltakozása egyenértékű a beismeréssel: igen, félnek a szabad választástól, mert nem érzik, hogy tagjaik akkor is mellettük állnának, ha ez nem lenne törvényi kötelesség.
Féljenek is. Le a kamukamarákkal, le a kötelező kamarai tagsággal – legyen valódi érdekképviselet!
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Összesen 319 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Nem ki, hanem mi.
A törvény, aminek a megfelelők lehetnek a szakmagyakorlók.
A törvény ad jogokat a köztestületeknek is.
Tehát a törvényhozó hatalmi ág, az Országgyűlés dönti el ki lehet ez vagy az.
A Kamara nem dönt, hanem végrehajt.
Ezt a szerepet más szervezet is elvégezhetné.
Egyik kutya nem harapja meg a másikat.
"Van az a pénz amiért korpásodik a haj"...
Aláíratnak egy papírt a beteggel, hogy ő akarta a beavatkozást a kockázatok ismeretében, a doki nem lehet felelős.
Ha házat építesz majd egy dokinak, írass vele alá egy papírt előtte, ha beázik vagy összedől arról csakis ő tehet, elvégre ő akar lakni valahol, ahogy a szerencsétlen beteg is csak élni szeretne mėg.
Mondjuk aki diplomát ad nekik? Hm?
Az érvelés logikus. A kötelező tagságú kamaráknak akkor lenne leginkább funkciója, ha kétkamarás parlamenti rendszerünk lenne, ahol az egyik házban a különféle szakmai szervezetek delegáltjai is helyet kapnának. Ebben az esetben a megválasztásukhoz kellene a teljes tagság. Amennyiben ilyen funkció nincs, a kormány szakmai egyeztető partnerei a kamarák, amelyek bizonyos közszolgáltató funkciókat is átvehetnek a kormányhivataloktól, ha már garantált tagdíjat kapnak.
Ebben a működési módban keveredik az érdekképviseleti és a közszolgálati funkció, de az érdekképviselet csorbul, mert a tagság érdekei ütköznek egymással, illetve nagyon nehezen húzható meg a határvonal a harcos érdekképviselet és a különféle szempontokat beszámító, mérlegelő érdekképviselet között. Egy félig-meddig hivatalnak az elemző-mérlegelő magatartásnál kellene maradnia, de aligha kiszűrhető, hogy rátelepedjenek a szervezetre a harcos-pártos érdekvédők.
Azt, hogy jelen esetben az orvoskamara vezetői színlelnek és falaznak a pártosoknak vagy nem képesek őket kontrollálni, ugyanúgy nem tudjuk kívülről megítélni, mint azt, hogy mi is az ügyeleti rend körüli vita tartalma. Én legalábbis nem olvastam még szakszerű leírást a vitáról. De nagyon nem elegáns, amit a kormány csinál, hogy erőből lenyomják a kamarát. Közben pedig leváltják a helyettes államtitkárokat, ami azt jelzi, hogy kormányoldalról sem lehetett minden rendben. Ha már így járnak el, akkor igaza van Mátyásnak, az összes kamarát meg kellene szüntetni.
Csakhogy Magyarországon ezzel alighanem megszűnne a gazdasági érdekképviseleti rendszer, mert mindenki tudja, hogy a kormány túlerőben van (ezt mutatja ez a példa is), esélytelen szerveződésekért a többség nem hajlandó fenntartási díjat fizetni. A kormány pedig elveszítene egy kezes munkáltatói szervezetet, amellyel lepapírozható a minimálbéremelés és legalább részben átháríthatók rá az olyan népszerűtlen változtatások, mint a KATA megszüntetése volt. Tehát lóg a lóláb, jelentem, mint kormánypárti, noha nem vagyok oda a sem a szakszervezetekért és érdekképviseletekért, sem a kamarákért.
Ha a szakmagyakorló nem felel meg a törvényi előírásoknak eltilthatja, de ez szakma, kamara függő.
Nem hatóság, nem minden magánszemély ellen járhat el.
Olvasom én, de kevered a szezont a fazonnal.
Eleve különböztessünk meg kamarai nyilvántartásba vételt és kamarai tagságot.
A mérnököknél ez két teljesen különböző dolog. Két különböző díj. Két különböző szolgáltatás.
Azt kellene tudni, hogy az orvosoknál hogy van ez pontosan, milyen feladatokat lát el a kamara és milyen feladat helyezhető át onnan máshova.
Bejelentkezés