Jön a legújabb, legmodernebb Leopard harckocsi Magyarországra, érkezik az első H225M típusú helikopter Szolnokra, de 2023-ban áll fel a légvédelmi rakétaműveleti központ, illetve legördülhet a zalaegerszegi futószalagról az első magyar Lynx is – tudta meg a Mandiner a szaktárcától.
Amellett, hogy 2024-re a magyar kabinet határozatban kötelezte el magát a védelmi kiadások bruttó hazai termék (GDP) kétszázalékos részarányára történő emelésére (és e szinten tartására), prioritásként kezeli a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP; korábban: Zrínyi 2026) végrehajtását is. Tehát azt,
Ahogy azt az előző írásunkban jeleztük, e program célja – már a kezdetektől – egy korszerű, a kor kihívásainak megfelelni képes, Magyarország és szövetségeseinek biztonságát tovább erősítő honvédség fejlesztése volt; a Magyar Honvédség (MH) hosszú idő után érdemi, alkalmazható és bevethető képességeket nyerhet vissza, szerez majd meg. (Sőt, mint azt lent látható, újjászületik a magyar védelmi ipar is.
Ennek lehetőségeiről egyébként Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész írt is korábban a Mandineren.) Ugyanakkor, mint az a Honvédelmi Minisztérium (HM) portálunknak küldött válaszából kiderült,
melyeket be kívánnak építeni a haderőfejlesztés folyamatába. „Egy haderő transzformációja olyan tevékenység, ami sosem érhet véget, folyamatosan adaptálódnunk kell a változó környezethez, sőt élen járni a jövőre történő felkészülésben.”
A HHP fejlesztési területei a teljes honvédséget lefedi – így a szárazföldi haderő, a légierő, a vezetés-irányítási képesség, a logisztikai és támogató, valamint az önkéntes tartalékos képesség fejlesztését.
A szaktárcától megtudtuk, hogy idén érkezik az első Leopard 2A7HU harckocsi (a teljes flotta leszállításáig – ez negyvennégy darabot jelent – a kiképzési célra bérelt Leopard 2A4HU eszközöket rendszeresítették, ám a későbbiekben is számolnak velük); hogy 2023-ban is érkeznek a honvédség önjáró tüzéreszközei (a PzH 2000-k beszerzése történelmi lépés, mert közel húsz év után ismét lesz önjáró tüzérsége a honvédségnek); hogy már használják a Carl-Gustaf M4 típusú, vállról indítható páncéltörő eszközöket; a tárca szerint beszerzésükkor meghatározó követelmény volt egy modern, hordozható, vállról indítható, többcélú fegyverrendszer rendszeresítése.
A NATO részére felajánlott szárazföldi erő fegyverrendszerét alkotó páncélozott gyalogsági harcjárművek beszerzése úgyszintén megkezdődött.
A Lynx KF-41 típusú jármű első példánya tavaly megérkezett, 2023-ban viszont már a Magyarországon gyártott első darabok is legördülnek a futószalagról. Idén újabb, a honvédség török partnere által gyártott „Multi-purpose” konfigurációjú harcjárművek – Gidrán 4x4 – érkeznek az alakulatokhoz, tájékoztatott a minisztérium.
A légierő kapcsán fontosabb fejlesztések között szerepel
a Gripen vadászgépek telepíthetőségét és a szárazföldi csapatok közvetlen légitámogatását szolgáló lépések
– tudtuk meg a tárcától. A merevszárnyú képességfejlesztés másik nagy halmazát adja a hazai pilótaképzés érdekében beszerzett légcsavaros kiképző repülőgépek (Zlin Z-242L és Zlin Z-143LSi); illetve a jövőben érkező, 12 darab L-39NG típusú kiképző és könnyű harci repülőgép beszerzése, amely a HM állítása szerint „nagyban hozzájárul majd a kiképzési követelmények teljesítéséhez és a repült óraszámok növeléséhez”.
Prioritás úgyszintén a szállítórepülő képesség helyreállítása. Az A319-esek és a Falconok mellett elkezdődött a brazil Embraer repülőgépgyár fejlesztés alatt álló kéthajtóműves katonai szállító repülőgépének, a KC390 beszerzése, légi utántöltésre is alkalmas konfigurációban. A forgószárnyas képesség keretében 20 darab könnyű helikopter (Airbus H145M) már megérkezett.
Mint azt a szaktárca írja, az újonnan beérkezett és érkező helikopterek a hadszínterek közötti és hadszíntéren belüli légiszállító képességeket növeli, amely biztosítja a szárazföldi erők telepítését, gyors átcsoportosítását, kivonását; emellett hozzájárulnak a helikoptervezetők kiképzéséhez, jártasságuk fenntartásához, támogatni tudják a különleges műveleteket; de felderítő, kutató-mentő, légi egészségügyi kiürítési, légi tűzoltási feladatokra is alkalmasak.
A földi telepítésű légvédelmi rakéta képesség (NASAMS) beszerzése, valamint a légvédelmi rakétaműveleti központ felállítása is 2023-ban lesz.
A légtérellenőrző- és légvédelmi rendszer azonosítási képesség fejlesztése úgyszintén tervezett a HM állítása szerint. A vezetés-irányítási képesség korszerűsítése során új, nagy adatátviteli kapacitású harcászati rádiócsalád vásárlása van terítéken.
De azt is a minisztériumtól tudtuk meg, hogy a légtérellenőrző képesség fejlesztése során a legfőbb tervezett vásárlások érintik a nagy hatótávolságú telepíthető 3D, a közepes hatótávolságú mobil 3D, a tüzér-felderítő 3D, valamint a passzív radarokat. Ezek közül megkezdődött az aktív radarrendszerek beszerzése.
Nyitókép: Facebook / TopiDoc
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
Nehéz helyzetben van a háborúban álló ország.
Meghúzta a vörös vonalat Oroszország.
Két országot nevezett meg az ukrán elnök.
A média nem arra való, hogy átgázoljunk rajta – fogalmazott a korábbi SZDSZ-es politikus, miután a Tisza szakértője fellökte a Mandiner riporterét.
Újabb szintre lépett a drónháború: az oroszok bemutatták az IP Arbaletet, amelyre egy AKS–74U gépkarabélyt szereltek.
