„A transznemű emberekről, mint például Minna-Maaria Antikainenről annyit kell tudni, hogy ők egy tartósan fennálló diszfóriát éreznek abban a testben, amiben születtek. Ez az idegeségérzet olyan erős, hogy 10%-uk még arra is képes, hogy az idegennek érzett nemi szervét amputálja vagy hogy önmagát megcsonkítsa. Ezért ezek az emberek úgy érzik, hogy ez a test, amiben születtek nem az övék, nem tudnak azonosulni vele. Ezért szeretnének változtatni rajta. Van, aki műtétekkel és hormonkezeléssel, van, aki csupán az öltözködéssel. Ez egy nagyon komplex orvostudományi és pszichológiai téma. A jobboldali diszkurzusban persze szüntelenül úgy beszélnek erről a kérdésről, mintha ez pusztán egy új divathóbort lenne, egy beteg ideológia, sőt a transzlobbi már az óvodákban űzi a propagandát, hogy nemváltó műtétekre beszéljék rá az ovisokat. Ez nyilván abszurd!
De persze ezekről a kérdésekről a magyar társadalom szinte semmit nem tud még. Mint ahogy az is egyre kevésbé téma, hogy a nők a férfiakkal minden szempontból egyenlők. Ezért nem mindegy, hogy azok az emberek, akiknek hatása lehet erre az országra, milyen módon beszélnek!