A XXI. Század Intézet elemzése az ellenzéki erőviszonyok átrendeződését, illetve a Demokratikus Koalíció növekedését vizsgálja.
Hosszú elemzést tett közzé a hazai belpolitikai helyzetről a XXI. Század Intézet, mely arra kereste a választ, milyenek az erőviszonyok az ellenzék térfelén és mi várható részükről az idei évben. A kutatás kiemeli, hogy a politikai frontvonalak megmerevedtek, mert míg a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta.
„A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen” – olvasható a kutatásban.
A Nagy Ervin által fémjelzett elemzés rámutat, hogy a DK nagy csinnadrattával bejelentett árnyékkormánya
Úgy folytatták, hogy Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A Momentum a másik párt, amelyik felzárkózni készül, mégpedig úgy, hogy Gelencsér Ferencet a szülésből visszatérő Donáth Annára cserélik.
„Az országgyűlési választások óta tovább fragmentálódott az ellenzék: Jakab Péter mozgalmat alapított, Márki-Zay Péter pártja zászlóbontás előtt áll, miközben a közvélemény-kutatások szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt átlépte az öt százalékos küszöböt” – elemezte a helyzetet a XXI. Század Intézet.
A kutatás rámutat arra is, hogy az elmúlt 33 évben sosem versengett még ennyi baloldali szervezet a szavazók bizalmáért, s mivel a megújulás a választási bukás után ismét elmaradt, így szükségszerű volt, hogy az egykori szövetségesek egymás ellen forduljanak.
A rendszerváltoztatás óta ez idáig sosem volt ilyen sok ellenzéki frakció a parlamentben
– írták, majd úgy folytatták, hogy a politikai frontvonalak tehát a tavalyi választások óta megmerevedtek: a kormány külső erőkkel folytat szuverenista állóháborút, az ellenzék pedig belső pozícióharccal van elfoglalva.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi globális gazdasági válság potenciális kockázatot jelent az Orbán-kormány stabilitására és a közvélemény-kutatások enyhe elbizonytalanodást mér a kormánypárti szavazók körében, az ellenzék nem képes erősödni és a jobboldal tartja a domináns pozícióját.
Ennek okai az ellenzéki oldalon a következők:
Az elemzés rámutat, hogy az ellenzék megítélését nagy mértékben rontja az is, hogy a baloldali politikusok igyekeznek megakadályozni, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.
Az ellenzéki pártok ráadásul az uniós szankciók esetében is szembe mennek a társadalmi elvárásokkal”
– jegyezték meg.
A XXI. Század Intézet kutatása rámutat arra, hogy a baloldalon leginkább aktív DK az árnyékkormány megalakításával nem az ellenzék összefogására, hanem leuralására készül. A Demokratikus Koalíció bár erősödik a kutatások szerint, ám ezt leginkább a többi ellenzéki párt kárára teszik.
„A belső erőviszonyok átrendeződése miatt a Demokratikus Koalíció vonzó alternatíva lett azon politikusok számára, akik sikeresen akarnak szerepelni a 2024-es helyhatósági választásokon, de településükön, vagy a kerületükben nincs jól megszervezett ellenzéki erő vagy stabil baloldali együttműködés” – mutattak rá.
Gyurcsányék ráadásul számos politikust is igazoltak, a Párbeszédből Szücs Balázs alpolgármestert és Erdősi Évát, a Jobbikból Szilágyi Szabolcsot, majd Déri Tibort, Bodrozsán Alexandrát és Buzinkay Györgyöt és Juhász Bélát is.
2023-ban egyedül a Momentumnak lesz esélye arra, hogy felzárkózzon a Demokratikus Koalíció mellé és egy, az MSZP–SZDSZ-koalícióhoz hasonló együttműködést hozzon létre”
– olvasható.
A XXI. Század Intézet megjegyzi, erre erre addig nincs esély, míg komoly lépéshátrányban vannak. „Gelencsér Ferenc mint pártelnök elbukott”, ugyanis nem tudott új impulzust adni a mozgalomnak, a szervezetet pedig sorra hagyják el vezető pozícióban lévő politikusok.
Vélhetően ez áll annak hátterében, hogy Donáth Annát, aki a Momentum legújabb kampányának arca lett, idő előtt reaktiválják”
– jelentették ki.
Az elemzést azzal zárják, amelyik párt nem tud megfelelő alternatívát és keretet kínálni egy-egy politikus karrierjének, az tovább fog zsugorodni. Gyurcsány Ferenc ugyanis a Demokratikus Koalíciót „gravitációs erővé” kívánja formálni, így folytatódni fognak az átigazolások.
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Éjsötét, agresszív tálibok, akik az önreflexió és a kritikatűrés leghalványabb képességével sem rendelkeznek. Isten óvja tőlük Magyarországot.
Újabb felvétel került elő: Nagy Ervin generációk „kihalásáról” beszél a kormányváltás kapcsán — tovább nő a botrány a Tisza körül.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Mutatjuk a keddi nap legolvasottabb híreit!
Itt az újabb bizonyíték: Nagy Ervin baloldali, akár munkáspárti tömörülés létrehozását vizionálja a Tisza kormányváltás utáni tervei között. Korábban arról is értekezett, hogy a Bajnai-korszak brutális megszorításokkal terhelt „nyugalmát” is szívesen viszont látná.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
Napra pontosan egy kerek évig bírta.
A Katar-gate kapcsán lefülelt Eva Kaili úgy gondolta, a mostani a legjobb alkalom előhozakodni azzal, hogy ő igazából áldozat.
