Hová tűntek a teleink, miért ilyen forrók a nyaraink?

2023. január 18. 12:33
Európa második legmelegebb éve – és legforróbb nyara – volt 2022 a meteorológiai mérések kezdete óta. És 2023-ban sem jobbak a kilátásaink.

Hűvös, szomorú esőzés vagy kék eges, langyos, napsütéses napok a tél közepén: 2023 is enyhe időjárással kezdődik a Kárpát-medencében. Hol vannak a régi, nagy, havas teleink? – kérdezzük egymástól is.

Az Európai Unió műholdas adatokon alapuló Copernicus programja most új adatokkal igazolja: valóban

Európa valaha mért legmelegebb időszakát éljük mostanában.

Az időjárás pontos mérésének kezdete óta ugyanis a Föld ötödik legmelegebb éve volt 2022 – Európában pedig a második legforróbb év volt a tavalyi. A mérések szerint Európában az elmúlt harminc évben a globális átlaghoz képest dupla akkora mértékben növekedtek az átlaghőmérsékletek.

És nem kell a távoli múltba nyúlni a többi rekord évig: Európában 2020 volt az eddigi legforróbb év, az eddigi legforróbb nyár pedig a 2021-es.

A Copernicus adatairól beszámoló Politico hangsúlyozza: a 2022-es adatok azt mutatják, hogy Európában

a mérések kezdete óta a valaha volt legforróbb nyár volt a 2022-es,

mely során pusztító erdőtüzek és elviselhetetlen hőhullámok sújtottak széles régiókat a kontinensünkön.

Az extrém időjárás miatt egyre nagyobb károkat okoz az aszály a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben.

Az idei langyos tél ugyan segít visszafogni a háború és az energiaellátási válság miatt extrém mértékben megugrott fűtési költségeket az európaiak számára, de az elegendő téli csapadék hiánya miatt megint csak nem lesz elegendő víz a talajban és a folyókban tavasszal és nyáron. A téli fagyok elmaradása pedig, mint ismeretes, a károkozók könnyebb túlélését is segíti.

Mindez

újabb aszálykárokhoz és élelmiszer-termelési problémákhoz fog vezetni az új évben.

A friss adatok szerint 2022 a valaha mért legforróbb esztendő volt Dél- és Nyugat-Európa több országában. Így járt Nagy-Britannia, Írország, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájc, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina.

A valaha mért második legmelegebb év volt 2022 Németország, Ausztria, Belgium és Montenegró számára; míg Hollandia és Albánia esetén a harmadik legforróbb évről beszélhetünk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt közölte a minap: az előzetes adatok alapján

Magyarországon is bekerül az öt legmelegebb év közé a tavalyi.

A MET a napokban közölt cikket arról: a globális átlaghőmérséklet 2022-ben mintegy 1,15 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot. A WMO által elemzett összes adatsor szerint 2022 a nyolcadik egymást követő év (2015–2022), amikor az éves globális hőmérséklet legalább egy fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. A 2015 és 2022 közötti időszak a nyolc legmelegebb év a mérések szerint. A Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius fokos határérték – átmeneti – túllépésének valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő.

 

Nyitóképen: használhatatlan sípálya a francia Pireneusokban 2023. január 6-án (Francois Laurens / Hans Lucas via AFP)

Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

az elegendő téli csapadék hiánya miatt megint csak nem lesz elegendő víz a talajban

https://www.met.hu/idojaras/ag..
E szerint most a talajnedvesség a hasznosítható víztartalom arányában 100% nálunk.
Szeged kivételével víztöbblet van a talajban.
Valaki téved, vagy félre informál, hazudik.

Szegeden is többlet. A vízóránkban 70cm-től talajvíz áll.

El kéne már engedni ezt a fok gazdálkodást.
Ez ment a török időkig, aztán 150 év alatt megszűnt, mert kipusztult az ország.
Abban egyet értek, hogy a probléma összetett, hol aszályos évek vannak, hol meg árvizes évek.

Megemelkedett a talajvíz szintje, de attól még a felső 20-50 cm lehet vízhiányos.
Békésben, Biharban ez okozza a szíkesedést,

Hazánkban és általában a mérsékelt égövben a sófelhalmozódás alapvető oka a talajvíz közelsége és sótartalma. A párologtató vízgazdálkodási típus következményeként a fölfelé áramló talajnedvesség víztartalma tehát a légkörbe távozik, a vízben oldott sók pedig a talajban maradnak.
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm

Valószínű, hogy te nem itt élsz, majd ha erre jársz keress szíkes mezőket. A kamilla elárulja ezeket.

Igen, ezt vallom én is. Nagy ész sem kell hozzá, a bolygónk nagy részét víz borítja, a klímát az óceánok befolyásolják.
A múlt évi forró és száraz nyár okának a Csendes -óceán vizének kisebb lehűlését hozták, mert kisebb volt emiatt a párolgás.
A klíma hiszti mögött a pénz van. Túl sok helyen találtak már fosszilis energiahordozókat, ezért azt nem szabad kibányászni, mert akkor még jól élnénk a végén.

Tavaly nem esett. Tavasszal sem, nyáron sem.
Nemszokás szerint.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés