A Babiš, a tábornok vagy a professzornő? Zajlik a cseh elnökválasztás első fordulója.
Köztársaságielnök-választást tartanak Csehországban: a cseheknél a választópolgárok szavaznak az államfő személyéről, aki ötéves ciklusba kezd bele győzelme után. Az elnökök hagyományosan fontos szerepet visznek a cseh politikában, egyfajta stabilizáló tényezőként a gyakori kormányfőcseréken és egyéb politikai válságokon áteső országban.
Václav Havel 1993 és 2003, Václav Klaus 2003 és 2013, míg Milos Zeman 2013 és 2023 között töltötte be a pozíciót, vagyis minden eddigi elnöküket újraválasztották a csehek.
Most viszont új szereplők léptek fel a pástra. Az előzetes közvélemény-kutatási adatok szerint három jelöltnek van esélye megnyerni a kétfordulós elnökválasztást. Az egyikük Andrej Babiš korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter, akit kritikusai populistának címkéznek, bár pártja, az ANO egyébként az európai liberális pártcsalád tagja. Babiš pártja ugyan a legnépszerűbb Csehországban, de a kisebb pártokból álló koalíció legyőzte őt a 2021-es választáson, azóta Petr Fiala jobboldali-liberális kormánya vezeti az országot.
– ha a szavazók úgy döntenek. Van esélye megnyerni az első fordulót, ugyanakkor a második fordulóban az a legvalószínűbb, hogy a két másik jelölt egyike le tudja győzni őt.
Jelentős hír vele kapcsolatban, hogy a napokban a bíróság felmentette őt azon gyanúk alól, hogy több mint egy évtizede a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió koronás (825,5 millió forint) európai uniós támogatást. Andrej Babiš a kezdetektől fogva a személye elleni politikai támadásnak minősítette az ügyet, s azt állította, hogy annak célja az ő eltávolítása a politikából.
És ki a két másik jelölt?
Egyrészt Petr Pavel nyugalmazott tábornok, volt cseh vezérkari főnök, aki a NATO-ban is vezető pozíciót viselt.
elkötelezett Csehország európai és NATO-kapcsolatai, a nyugatos orientáció mellett. Kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikáiról is.
A másik esélyes jelölt pedig Danuše Nerudová közgazdász, a brnói Mendel Egyetem rektornője. Nerudová fiatalságával, friss lendületével kampányol és azzal, hogy
a jövő felé kell fordulni a múlt vitái helyett.
Mindkét politikus függetlenként indul, viszont mindketten bírják a most kormányzó koalíció jobboldali pártjainak támogatását.
A jelölteket részletesebben a minapi cikkünkben mutattuk be.
A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a most zajló első fordulóban
Babisnak 26,5 és 30,1 százalék közötti eredményeket mérnek, Pavelnek pedig 24,8 és 29,5 százalék közötti támogatottságot, hol egyikük, hol másikuk áll az első helyen, míg Nerudovát 22-24 százalék választaná.
A második forduló kapcsán született előrejelzések szerint viszont azt mutatják, hogy mind Pavel, mind Nerudová akár 60:40 százalékos arányban győzné le Babišt – hacsak nem produkál a volt miniszterelnök egy nagyon erős hajrát. De az is megtörténhet, hogy Babiš helyett a másik két jelölt jut a második fordulóba, akkor viszont nagyon kiegyenlített küzdelem várható a tábornok és a professzornő között.
Ez azonban még a jövő zenéje – pénteken és szombaton a csehek döntést hoznak arról, kik között dőljön el az elnökség a második fordulóban.
Nyitóképen: Pavel, Nerudová és köztük a távol maradó Babiš helye az elnökjelölti vitán (Michal Cizek / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
Az ukrán elnök készen áll.
„Visszatért egy régi szövetséges” – fogalmazott a kormányfő.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
