A Babiš, a tábornok vagy a professzornő – kit választanak a csehek elnöknek?

Csehország köztársasági elnökeként térne vissza a hatalomba Andrej Babiš, aki kormányfőként 2017 és 2021 között vezette az országot. Pártja, az ANO ugyan a liberális európai pártcsalád tagja, de Babišt a kelet-közép-európai populisták között sorolták és címkézték fel a kritikusok.

Babiš 2.0

Babiš eredményessége és támogatottsága felemás: a Csehország leggazdagabb embereként a politikába lépő (1500 milliárd forintnyi – három csányisándornyi – vagyonnal rendelkező) üzletember széles és kitartó választói bázist tudott összerakni főleg a cseh vidéken; ugyanakkor kormányzását végigkísérték a korrupciós vádak, ami miatt rendszeres tüntetések zajlottak ellene – volt, hogy rekord nagyságú tömegek mentek ki az utcára ellene.

A 2021-es parlamenti választást Andrej Babiš úgy nyerte meg, hogy elveszítette. Ugyan a 200 tagú új parlamentbe 72 képviselőt küldhetett az ANO, ami messze a legnagyobb frakciót jelentette a második helyezett Polgári Demokraták (34 képviselő) előtt, a parlamenti matematika működésbe lépett: ötpárti koalíció alakult a Polgári Demokraták vezetésével, Petr Fialával mint miniszterelnökkel.

Babiš így kiesett a hatalomból – ámde a cseh politikai sajátosságoknak megfelelően átúszott a surranópályára: több hónapnyi tagadás után

Az államfőknek hagyományosan fontos, befolyásos szerepük van az ország hazai és nemzetközi politikájában, gondoljunk csak Havel, Klaus és Zeman elnökségeire – így nem véletlen, hogy Babiš ezen a pályán akarja újra megmérettetni magát.

Igaz, gyakorlatilag utolsóként lépett be a jelöltek népes mezőnyébe: esélyes és esélytelen jelöltek sora szerepelt már addigra az indulók listáján.

„Országunk szenved. Fogyunk. Nem bízunk már egymásban. Petr Fiala kormánya gazdasági és társadalmi válságba döntött minket. És ha egyik jelöltjük tud a várba kerülni elnökként, minden korlátjukat elvesztik. Lavina fog elindulni. És az rossz lesz” – üzeni Babiš a legutóbbi videójában.

Babišt támogatásáról biztosította Milos Zeman eddigi államfő, aki azt ígérte, rá fog szavazni a választáson; Babiš pedig hálásan fogadta Zeman támogatását. Ugyanakkor azt is közölte: nem vesz részt a választás előtti elnökjelölti vitán, és rövidre zárta a nézetei kifejtését is. Szerinte a jelöltek vitája csak egy média által kreált show,

Pavel tábornok kampánya

Rend, béke és nyugatosság

A két elnökjelölt, akiknek a végső győzelemre is elég nagy esélyük van, Petr Pavel nyugalmazott tábornok, valamint Danuse Nerudová közgazdász, a brnói Mendel Egyetem rektorasszonya. Érdekesség, hogy mindkét jelölt élvezi a Polgári Demokraták, a kereszténydemokraták és a liberális-konzervatív TOP 09 párt támogatását.

Petr Pavel komoly katonai karriert tudhat maga mögött: a 61 éves nyugalmazott tábornok csehszlovák katonai tanulmányai és a rendszerváltás után Londonban volt a hadtudományok és a nemzetközi kapcsolatok hallgatója, majd szolgált Boszniában is az ENSZ-csapatok kötelékében. Pavel a cseh hadsereg vezérkari főnöke volt 2012 és 2015 között, majd a NATO katonai bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte 2015 és 2018 között.

Kampányában a rend és a béke helyreállítását ígéri a cseheknek.

Ő maga a Polgári Demokraták, a TOP09 és a kereszténydemokraták jobboldali koalíciójára szavazott 2021-ben, s e pártok támogatják is őt a mostani államfőválasztáson.

Politikai nézeteiről tudható, hogy kritikus a politikai korrektséggel szemben, szerinte ez egy olyan közeget eredményez, amiben csak az hangzik el, ami elvárandó. Azt is megjegyezte, hogy a NATO-vezetői szolgálata idején sok olyan katonai vezetővel találkozott, akik a politikai korrektség miatt nem merték nevükön nevezni a problémákat.

Az extábornok elkötelezett nyugatos: „Szilárdan tagjai vagyunk a demokratikus országok családjának. Nem feltétlenül »a Nyugatnak«, talán nevezhetnénk inkább »a politikai Nyugatnak«, a bolygó más tájain működő demokráciákkal együtt. És nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, a pánszlávizmus elavult nézeteivel. Csehországot csak a Nyugat demokráciái között tudom elképzelni” – mondta el egy interjúban.

Oroszországgal kapcsolatban arról beszélt: Oroszország nem nemzetként, hanem civilizációként tekint magára, a globális rend egyik pilléreként, amely valós gazdasági súlyától függetlenül is szuperhatalom lenne, akivel tárgyalni kell – és az oroszok sértve érzik magukat, ha nem veszik őket figyelembe. Pavel szerint ha Putyin ellenőrzése alá vonná Ukrajnát, az felbátorítaná őt, hogy még tovább terjessze az orosz érdekszférát, különösen a volt szovjet területeken. Szerinte Ukrajna után Moldova, aztán akár Grúzia lehetne a két további célpontja – abban viszont nem biztos, hogy a NATO-tag baltiakat meg merni támadni.

katonai felszerelésekkel, pénzzel és humanitárius segítséggel is.

A háború kapcsán kritizálta az általa populistának nevezett politikusokat, akik a konfliktus ideje alatt is Oroszországba mennek energiaügyekről, gáz- és olajárcsökkentésről tárgyalni, ami szerinte nonszensz. Arra a kérdésre, hogy nem ért egyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontjával sem, hogy a régiónak egyensúlyoznia kellene Kelet és Nyugat között, Pavel úgy felelt: „Ez az az üzenet, amit a cseh populisták is használnak, de ezek az elképzelések nagyon veszélyesek, mert ha Európában olvadásnak indul a most meglévő egység, akkor az oroszok annak nagyon gyorsan hasznát vennék.”

Pavel a háború potenciális vége kapcsán megint Orbánt emlegette: „Ha Orbánként gondolkodsz, akkor a győzelem a háború mostani megállítása lenne, odaadni az oroszoknak azt, amit eddig elfoglaltak, és megegyezést kötni. De azt hiszem, ezen a ponton teljességgel az ukránoktól függ, hogy ők mit tekintenek győzelemnek.”

A cseh politikával kapcsolatban Pavel két problémát emelt ki:

ami szerinte gyakran oroszpárti érzelmekkel is keveredik.

Pavel egyébként a skandináv típusú jóléti állami modell híve, egyúttal – Babišhoz és Nerudovához hasonlóan – támogatja a melegházasság ügyét, melynek bevezetése Csehországban egy ideje terítéken van, bár pont Petr Fiala miniszterelnök nem támogatja azt.

Prezidentka Nerudová

Nerudová és a változás ígérete

A Pavel és Babis mellett a győzelemre esélyes harmadik elnökjelöltnek Danuse Nerudová számít. A 44 éves közgazdásznő tősgyökeres brnói, a helyi Mendel Egyetemen tanult és szerzett doktori címet is. Szakterülete az adópolitika és a nyugdíjrendszer. Egyetemi pályafutása csúcsára érve 2018-tól 2022-ig a Mendel Egyetem rektora volt.

A szintén a jobboldali pártok koalíciója által támogatott közgazdász fiatalságával, a változás és az új lendület ígéretével kampányol elnökjelöltként.

és egyébként sem lehet folyamatosan a múltba nézni, inkább nemzeti konzultációt kellene indítani a jövőről, hogy milyen társadalomban akarunk élni az elkövetkező években.

„Azt akarom, hogy Csehország egy modern és fenntartható ország legyen, mind társadalmilag, mind környezetileg. Azt akarom, hogy képzettebbek legyünk, hogy felgyorsítsuk a digitalizációt. Mi lehetnénk a Tech Köztársaság, miközben támogatjuk a szegényebb, nehezebb sorsú embereket is.”

Arra a kérdésre, hogy miért lenne ő a legjobb jelölt, azt válaszolja: „A világ gyorsan változik, Csehországnak is változnia kell, nem lehet az időt elvesztegetni, a jövőre kell koncentrálni”. Közgazdászként a lényegi problémákra koncentrálna, jelen helyzetben például az energiapolitikára.

Nerudová azt vallja, hogy a mostani válságjelenségek, mint például a Covid-járvány, át kell, hogy hangolják a kapitalista rendszert is,

Nerudová célja, hogy erősebb társadalmi kohézió alakuljon ki Csehországban a mostaninál, amit a közgazdász-elnökjelölt jelenleg elég alacsonynak talál.

Azt is kifejtette, hogy nem tartható fenn az olcsó energiára épülő gazdasági modell, egyrészt környezeti okokból, másrészt Oroszország miatt. Arra is figyelmeztet, hogy a radikális és populista politikák miatt társadalmi feszültségek alakultak ki, miközben az emberek elidegenednek a politikától, a kormányzattól és az államtól.

Államfőként párbeszédet folytatna az emberekkel, hogy választ találjanak a társadalmon belüli megosztottságokra.

Ha elnökké választják, Nerudová azt ígéri, aktívan megszólalna a nemzetközi politikában, beszélne a Kínából és Oroszországból érkező fenyegetésekről.

Ki nyer maholnap?

Hogy az elnökválasztás január 13-14-én, pénteken és szombaton tartandó első fordulójában kit választanak a csehek, hamarosan eldől. A legutóbbi felmérések szerint hol Babiš, hol Pavel vezet, mintegy 28 százalékon állva, fej-fej mellett, míg Nerudovát 22 és 27 százalék között mérik, bár november és december táján volt olyan felmérés, ahol ő állt az első helyen.

A végső győzelem azonban a második fordulóban dől el – ahol viszont mind Pavelnek, mind Nerudovának jelentős esélye van a győzelemre Babišsal szemben.

– hacsak nem produkál egy nagyon sikeres véghajrát Babiš.

Az is megtörténhet ugyanakkor, hogy Babiš már az első fordulóban kiesik, és akkor Pavel és Nerudová mérkőzik meg egymással a második körben. Ez esetben nagyon kiegyenlített küzdelmet ígérnek a felmérések: 50:50 százalékot is mértek már a minap, így kettejük versengésében bármi megtörténhet.

Nyitóképen: Pavel, Nerudová és köztük a távol maradó Babiš helye az elnökjelölti vitán (Michal Cizek / AFP)