A krétai bankár emellett további érzékeny részleteket is kikotyogott – például azt, hogy Papandreu 1981-es választási kampányához jelentősen hozzájárult Moammar Kadhafi líbiai diktátor és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője. 1988-ban emellett lemondott a védelmi miniszterhelyettes, miután Papandreu és köre kijárták, hogy Görögország illegálisan exportáljon fegyvert az irak-iráni háború mindkét harcoló felének, illetve Dél-Afrikának. Mindezeken túl az már kifejezetten apróságnak is tűnik, hogy az akkor hetvenéves Papandreu még a feleségét is épp ekkor hagyta el szeretője, egy 34 éves stewardess, Dimitra Liani miatt.
Eltussolás mesterfokon
2009-ben fia, ifjabb Jorgosz aztán azzal a szlogennel nyerte meg a választást, hogy jóléti fordulatot fog hozni az előtte kormányzó Új Demokráciához képest, hiszen – mint a párt plakátjai és a jelölt is harsogta – „van egy csomó pénz”. Kormányon azonban
óriási megszorításokkal próbálta rendbetenni a többek között a saját pártja által szétlopott országot.
Az ő kormányához kapcsolódó nagy korrupciós botrány az úgynevezett Lagarde-lista ügye volt: Christine Lagarde akkori francia pénzügyminiszter, később a Nemzetközi Valutaalap, napjainkban pedig az Európai Központi Bank vezetője egy titkos listát állított össze szűk kétezer görög adóelkerülőről, akiknek tudomása szerint titkos svájci bankszámláik voltak. A lista egy francia whistleblower, Hervé Falciani által kiszivárogtatott nagyobb lista Görögországra vonatkozó része volt. A Falciani-listán szereplő adócsalókat más európai országok már nagy erőkkel kapcsolták le, a Christine Lagarde által Papandreu pénzügyminiszterének,