Így lopta szét Görögországot Eva Kaili pártja

Miközben Eva Kaili, az Európai Parlament több százezer euró katari kenőpénzzel lebukott görög szocialista alelnöke körül egyre csak mélyül a korrupciós botrány, érdemes egy pillantást vetnünk arra, miből lesz a cserebogár – Eva Kaili ugyanis Görögország balközép pártja, a PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) színeiben jutott be a strasbourgi testületbe. A PASZOK pedig korrupció tekintetében nem mindennapi pedigrét mondhat magáénak,

Többgenerációs vállalkozás

A PASZOK a Görögországot évtizedeken át uraló Papandreu-klán pártja. E családnak három tagja is volt Görögország miniszterelnöke: ifjabb Jorgosz Papandreu 2009-2011 között vezette az országot, miután egy évig külügyminiszter volt, illetve apja kormányában három évig vitte az oktatási és vallási tárcát. Az apa, Andreasz Papandreu két etapban, 1981-1989, majd 1993-1996 között összesen 11 évet húzott le az ország élén, az ő apja, idősb Jorgosz Papandreu pedig – még a Centrumunió színeiben – három részletben két évig szintén miniszterelnök volt, előtte egy évig miniszterelnök-helyettes, illetve ötször, pár hónapos etapokra oktatási miniszter. A klán legfiatalabb sarja, ifjabb Jorgosz egyébként Minnesotában született, és nevetségesen törte a görögöt – ez azonban nem tartotta vissza végtelenül nepotista pártját attól, hogy tíz évig vezető pozícióban tartsa.

A PASZOK – az Európai Néppárthoz tartozó Új Demokráciával váltógazdaságban – a Jorgosz Papadopulosz vezette katonai diktatúra 1974-es bukása után építette fel az olcsó EU-s pénzek segítségével azt a végtelenül korrupt, működésképtelen Görögországot, ami aztán a 2010-es évek elején megfulladt államadósságában, és csődközelbe jutott.

Mindkét Papandreu nevéhez kötődik egy-egy orbitális méretű korrupciós botrány, amelyek még önmagukban is jelentős hatást gyakoroltak volna Görögország anyagi helyzetére, de mindkét alkalommal vérszívóként települt rá az országra a teljes pártelit is.

Bankból lopták ki a görögök pénzét

Andreasz Papandreu nagy dobása, egyben 1989-es első bukásának oka az úgynevezett Koszkotasz-botrány volt: Jorgosz Koszkotasz bankár a Krétai Bank tulajdonosaként összesen 230 millió dollárt sikkasztott el a bankból. A botrány lényege az volt, hogy a PASZOK-kormány különböző vezető tisztviselői igyekeztek lefölözni a bankban tartott állami pénzek kamatát. Érintett volt az akkori miniszterelnök-helyettes és igazságügy-miniszter, a közlekedési és kommunikációs miniszter, a kabinetfőnök, Papandreu egy közeli barátja, illetve négy állami cég vezetője is – valamint maga a miniszterelnök, aki Koszkotasz több érintett által megerősített vallomása szerint rendszeresen jelentkezett komoly pénzösszegekért a bankárnál. Egy alkalommal például hatszázezer dollárnak megfelelő drachmát kért „személyes használatra”,

Cserébe Papandreu azt ígérte, amíg ő a miniszterelnök, a görög adóhivatal nem fog a Krétai Bank környékén szaglászni, illetve akkor, amikor a bank csődközelben tántorgott, arra kényszerített öt állami céget, hogy hárommillió dollárnyi drachmát Koszkotaszéknál helyezzen el.

A krétai bankár emellett további érzékeny részleteket is kikotyogott – például azt, hogy Papandreu 1981-es választási kampányához jelentősen hozzájárult Moammar Kadhafi líbiai diktátor és Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője. 1988-ban emellett lemondott a védelmi miniszterhelyettes, miután Papandreu és köre kijárták, hogy Görögország illegálisan exportáljon fegyvert az irak-iráni háború mindkét harcoló felének, illetve Dél-Afrikának. Mindezeken túl az már kifejezetten apróságnak is tűnik, hogy az akkor hetvenéves Papandreu még a feleségét is épp ekkor hagyta el szeretője, egy 34 éves stewardess, Dimitra Liani miatt.

Eltussolás mesterfokon

2009-ben fia, ifjabb Jorgosz aztán azzal a szlogennel nyerte meg a választást, hogy jóléti fordulatot fog hozni az előtte kormányzó Új Demokráciához képest, hiszen – mint a párt plakátjai és a jelölt is harsogta – „van egy csomó pénz”. Kormányon azonban

Az ő kormányához kapcsolódó nagy korrupciós botrány az úgynevezett Lagarde-lista ügye volt: Christine Lagarde akkori francia pénzügyminiszter, később a Nemzetközi Valutaalap, napjainkban pedig az Európai Központi Bank vezetője egy titkos listát állított össze szűk kétezer görög adóelkerülőről, akiknek tudomása szerint titkos svájci bankszámláik voltak. A lista egy francia whistleblower, Hervé Falciani által kiszivárogtatott nagyobb lista Görögországra vonatkozó része volt. A Falciani-listán szereplő adócsalókat más európai országok már nagy erőkkel kapcsolták le, a Christine Lagarde által Papandreu pénzügyminiszterének,

Két évvel később aztán „megkerült” az eltűnt lista, mikor Kosztasz Vaxevanisz újságíró Hot Doc című lapjában kiszivárogtatta. Ekkor derült ki, hogy a listán bizony rajta volt ifjabb Jorgosz Papadopulosz édesanyja, Margaret Papandreu is, aki 550 millió dollárt tartott egy svájci bankszámlán. Papakonsztantinu pedig nem véletlenül tett meg mindent annak érdekében, hogy a lista ne lásson napvilágot: rajta volt ugyanis unokahúga, az állami vagyon privatizációját felügyelő Taiped ügynökség tanácsadójaként dolgozó Eleni, akinek 1,2 millió dollárja volt a HSBC-nél titokban. Mikor Papadopulosznál megtalálták a listát, Eleni és a pénzügyminiszter két másik rokonának neve hiányzott róla.

A Lagarde-lista Görögországot dollármilliárdokkal megkárosító adócsalóit azóta sem számoltatták el – pedig ezt Eva Kaili pártjának hathatós közreműködése nélkül soha nem úszhatták volna meg.

Nyitókép: MTI/EPA