A fél európai baloldal érintett a katari korrupciós botrányban

Mint az várható volt, Eva Kaili, a 600 ezer eurónyi katari pénzzel tettenért szocialista EP-alelnök nem sokáig maradt egyedül a slamasztikában: a belga hatóságoknak már múlt héten azt vallotta, hogy a nála talált katari pénz valójában nem az övé, hanem Pier Antonio Panzeri volt szocialista EP-képviselőé. Ezzel pedig a brüsszeli korrupciós botrány egészen új bugyra tárul fel, Panzeri ugyanis az EP-ből való 2019-es távozása után Fight Impunity néven lobbista ngo-t alapított – a minden jel szerint katari pénzzel kitömött intézményben pedig az európai baloldal számos prominens szereplője vállalt szerepet. Panzerit azóta – Kailival együtt – letartóztatta a belga rendőrség.

Pácban a fél európai baloldal

Panzeri az EP külügyi bizottságának, majd emberjogi albizottságának tagjaként szoros kapcsolatot épített ki az arab világgal, az általa vezetett ngo pedig elméletileg az arab országok emberjogi problémáival foglalkozott. E nemes cél mögé az alapítvány kuratóriumának tagjaként

ott ült Franciaország 2016-2017 közötti szocialista miniszterelnöke, Bernard Cazeneuve, a Soros György által finanszírozott +Europa kispárt vezetője, Emma Bonino olasz szenátor, az Európai Néppárt görög tagpártja, az Új Demokrácia által delegált korábbi uniós migrációs, belbiztonsági és állampolgársági biztos, Dimitrisz Avramopulosz, az olasz baloldali Federica Mogherini, aki rövid ideig Olaszország külügyminisztere, majd 2014-2019 között az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lett, azóta pedig a College of Europe rektora. De ott ült a Fight Impunity kuratóriumában az a Cecilia Wikström svéd liberális EP-képviselő is, aki korábban lerasszistázta a magyarországi kvótanépszavazást.

Ők azóta igyekeznek távolságot tartani a korrupciós botrány főszereplőjévé előlépett ngo-tól, és lemondtak a Fight Impunity kuratóriumában betöltött pozíciójukról – ugyanakkor valószínűtlen, hogy az ngo esetleges katari finanszírozásáról az intézmény vezetőiként ne tudtak volna. Annál is inkább, mert a Fight Impunityben nem jószolgálati alapon töltöttek be pozíciót:

A helyzetet különösen pikánssá teszi, hogy a – feltehetőleg legalább részben katari pénzt kereső – Avramopulosz esélyes az EU Öböl-államokért felelős különmegbízotti tisztségére, azaz magas szinten koordinálná az EU és Katar kapcsolatait.

Szakszervezeteket is megvehetett Katar

Az elméletileg emberjogi célokat követő Fight Impunity Panzeri vezetése alatt például olyan ügyekkel foglalkozott, hogy ki legyen a Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció (International Trade Union Confederation, ITUC) főtitkára – az azóta letartóztatott Luca Visentini főtitkár győztes kampányába 50 ezer, feltehetőleg katari eredetű eurót adott bele a Fight Impunity. Visentini főtitkár ezt követően rendkívül pozitív nyilatkozatokat tett Katar munkajogi helyzetéről.

Az ngo-t vezető Panzeri egy lehallgatott telefonhívásban arról beszélt feleségével, hogy százezer euróba kerülő luxusvakációjukat a katariak fizették. A korrupció hálózatos voltát tovább erősíti, hogy Eva Kaili élettársa, a szintén letartóztatásban ülő Francesco Giorgi korábban Panzeri asszisztenseként dolgozott az EP-ben – most pedig Andrea Cozzolino, egy másik olasz baloldali EP-képviselő asszisztense.

A Fight Impunity azonban nem az egyetlen ngo, amely katari pénzből serénykedhetett az EU Katar-politikájának felpuhításán – szintén előzetesben ül Niccolò Figà-Talamanca, a No Peace Without Justice NGO vezetője.

Rajtuk kívül további két szocialista EP-képviselő tartott a belga rendőrség a katari korrupciós botránnyal összefüggésben házkutatást: Marc Tarabella és Marie Arena a belga Szocialista Párt tagjai. Mindketten vezették korábban az EP emberi jogi albizottságát, Tarabella pedig emellett az Arab-félszigettel fenntartott EU-s kapcsolatok delegációjának alelnöke is volt. Emellett átkutatták egy másik olasz baloldali EP-képviselő, Alessandra Moretti egy asszisztensének lakását is, aki korábban Tarabellával együtt járt Katarban.

A fenti részletekből egy olyan botrány rajzolódik ki, amelynek feltárása során

s újból felvetődik a kérdés, hogy vajon mely politikai erőktől kell igazán félteni az európai uniós pénzeket, és kik is valójában a keleti hatalmak európai trójai falovai. 

Nyitókép: MTI/AP/Európai Parlament