A lap szerint a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatti tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát.
Növekszik Európában az elégedetlenség, amint az Oroszországgal vívott gazdasági háború felfelé nyomja a megélhetési költségeket – állapítja meg a The Wall Street Journal. Ahogyan az a Klubrádió sajtószemléjéből kiderül, az amerikai lap cikkében azt írja: a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát.
Foglalkoznak – a belgiumi, csehországi, illetve magyarországi tiltakozások mellett – a németországi és a franciaországi demonstrációkkal is.
Franciaországban tüntetéseket szerveznek, magasabb pénzügyi juttatásokat követelve. A szakszervezek országos sztrájkot hirdettek november 10-re. A párizsi vezetés a Bruegel (brüsszeli gazdasági elemző intézet) szerint eddig 71,6 milliárd eurót fordított az energia drágulásának kompenzálására. Franciaországban viszonylag kevéssé feszítő az inflációs helyzet: szeptemberben 6,2 százalékos drágulást mértek. Emmanuel Macron elnök így is további inflációellenes intézkedéseket ígért, és elismerte bizonyos béremelési követelések jogosságát. A legtöbb francia ugyanakkor továbbra is támogatja az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Németországról megállapítják: az ottani tiltakozások széles kiterjedésűek, bár eddig viszonylag kis létszámúak voltak, és főként az ország keleti, volt kommunista térségére koncentrálódtak. A centrista politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi szervezetek tartózkodtak a szankcióellenes megnyilvánulásoktól, de a szélsőjobboldali, Oroszország-párti Alternatíva, az AfD ebből hasznot tudott húzni: népszerűsége a februári – invázió előtti – 10 százalékról 15 százalékra növekedett. Időközben pedig a mérsékelt pártok és szakszervezetek is kezdenek gyűléseket szervezni az ország más részein,
Az országban – egyes adatok szerint – Európa messze legnagyobb volumenű támogatási csomagját állították össze a lakosság és az üzleti szféra számára, összesen 264 milliárd euró értékben. Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató vezetője úgy véli, hogy az, ami most tapasztalható, a vihar előtti csend, és az emberek nem érzékelik, hogy lenne a kormánynak megvalósítható stratégiája a válság ellen.
Szintén ezzel a témával foglalkozik az EUObserver is. A brüsszeli, uniós ügyekkkel foglalkozó portál idézi Alexander De Croo belga miniszterelnököt, aki a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette:
A lap újságírója, Zalán Eszter által összegyűjtött közvélemény-kutatási adatok szerint májusban még az európaiak 80 százaléka támogatta a gazdasági szankciókat, és 59 százalék elégedettnek mondta magát az EU lépéseivel. Júliusban azonban Németországban a válaszadók 47 százaléka már úgy vélekedett, hogy az ország a szankciókkal többet árt saját magának, mint Oroszországnak, és fordítva ezt csak 12 százalék gondolta. Franciaországban a szankciók feltétel nélküli támogatottsága a márciusi 46 százalékról mostanra 40 százalékra zsugorodott.
Nyitókép. Az inflációval lépést tartó béremelést követelnek tüntetők a CGT francia szakszervezet felhívására Párizsban 2022. október 27-én.MTI/EPA/Teresa Suarez
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Uniós pénzek elcsalása miatt áll a bál.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
