Szóra bírta az ügyészség Sebastian Kurz egykori szövetségesét, aki azzal vádolja egykori kancellár barátját, hogy közpénzen rendelt hamis közvélemény-kutatásokat. Kurz tagad és visszatámad – folytatódik a saga!
Hosszú idő telt el már azóta, hogy Sebastian Kurz, Ausztria egykori kancellárja és az Osztrák Néppárt (ÖVP) korábbi megmentőjelöltje politikai menedékjogért folyamodott a Szilícium-völgyben. A fiatal kancellár néhány hét alatt szinte teljesen felszívódott az osztrák közéletből, ám most újra itt van – de nem azért, mert annyira szeretett volna visszatérni.
Egy évvel ezelőtt váltak ismertté az úgynevezett felmérés-ügy részletei, amiről itt írtunk részletesen.
Kurzot akkoriban azzal vádolták, hogy még 2016-ban közvetetten lefizette az Österreich nevű napilap kiadóját,
hogy a lap számára kedvező felméréseket közöljön az ÖVP elnöki székéért zajló versengés során. A bizniszben kulcsszerepe lehetett Kurz egyik legrégebbi szövetségesének, az akkor pénzügyminisztériumi államtitkárként tevékenykedő Thomas Schmidnek is, akit a Kurz-kormány utána hálából az ÖMV részvényeinek egy részét is kezelő ÖBAG állami konszern élére ültetett.
Franz Josef Straußnak, a bajorok legendás miniszterelnökének tulajdonítják az örök érvényű politikai bölcsességet, miszerint az sorrendben az ellenségek, a halálos ellenségek és végül a párttársak az egyszeri politikus legveszedelmesebb ellenségei. Ezt Kurz is megtanulhatta, ugyanis a felmérés ügyében a Gazdasági és Korrupciós Államügyészség (WKStA) hosszú idő után szóra tudta bírni Thomas Schmidet, aki addig konokul hallgatott és egy vizsgálóbizottsági ülésre sem volt hajlandó elmenni.
Ám az egykori szövetséges, mi több, barát, sőt, tesó végül kinyitotta a száját, ez pedig gyakorlatilag közvetlen életveszélybe sodorta Kurzot, aki nemrég egy afféle politikai memoárt is kiadott, ahogy a nagy öregek szokták nyugaton. Mivel
a vallomása érthető módon számos, jelenleg is aktív néppárti politikust hozott kellemetlen helyzetbe múltbeli korrupciógyanús ügyeik miatt – és persze Kurzot is. A WKStA előtt Schmid bevallotta, hogy rajta keresztül a későbbi kancellár valóban megrendelte a felméréseket az Österreich szerkesztőségétől, méghozzá a pénzügyminisztérium számlájára.
Az egykori cimbora, aki puszilkodós szmájlik kíséretében annak idején még olyanokat írt Kurznak a WhatsAppen, hogy „Imádom a kancelláromat”, végső soron csak bemártotta a tesóját.
De Sebastian Kurznak sincs ám galambepéje, így a volt kormányfő írt is egy hosszú Facebook-posztot arról, hogy nem lepik meg a fejlemények, mert az államügyészségnek valójában semmilyen bizonyítéka nincs vele szemben, Schmid pedig szerinte így akarja elérni, hogy koronatanúvá nyilvánítsák. „Mindenkinek joga van vallomást tenni” – írja Kurz, – „de azért érdemes lenne valóban utánanézni, hogy mennyire hihetők ezek az állítások, amik valójában nem ismernek el semmilyen bűnösséget, hanem csak a büntetés elkerülését szolgálják azzal, hogy másokat vádolnak meg”.
amik között érdekes módon arra éppen nincs bizonyíték, hogy a későbbi kancellár rendelte volna meg a manipulált közvélemény-kutatásokat.
Az ÖVP egykori elnöke azt is hozzáteszi: teljesen értelmetlen azt feltételezni, hogy hűtlenül kezelt volna pár tízezer eurót a pénzügyminisztérium büdzséjéből: „Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy 2017-ben nem csak külügyminiszterként feleltem egy ötszázmillió eurós költségvetésért, hanem az ÖVP ifjúsági szervezetének vezetőjeként további százezrekért is, a Politische Akademie elnökeként több mint hétmillió euró párttámogatás állt a rendelkezésemre. Mi értelme lett volna ilyen körülmények között elvenni pár tízezret évente a pénzügyminisztériumtól?” – teszi fel a „fogós kérdést” Kurz, aki a bejegyzés végén azt is kijelenti, hogy örömmel áll bíróság elé is az ügyben, ha úgy hozza a sors.
De ezzel még nincs vége: Sebastian Kurz másnap bejelentette, hogy az ügyvédje átadta a WKStA-nak annak a Kurz és Schmid közötti telefonbeszélgetésnek a hangfelvételét, amelyben
az Österreichtól.
Kurz és jogi képviselője szerint lényegében egy bombáról van itt szó, ami egy szempillantás alatt szétzúzza Schmid vádjait.
„Te érted, amivel itt most büntetőjogilag vádolnak bennünket?” – mondja Sebastian Kurz a 2021. október 18-án rögzített beszélgetésben. „De hát én sosem… mi sosem bíztunk meg ezzel senkit, nem is beszéltünk ilyesmiről… vagy én soha nem mondtam neked, hogy bízd meg B-t valamivel” – hallható Kurz a felvételen, amire Schmid azt választolta: „Nem, de hát éppen ez a szörnyű, hogy… hogy ezek a saját történetüket rakják össze, igen”.
Bár a teljes telefonbeszélgetés tartalmát egyelőre csak az államügyészség ismeri, a nyilvánosságra került részletek valóban más kontextusba helyezik Schmid felvetéseit. Más kérdés, hogy mennyire tekinthető döntő bizonyítéknak egy ilyen felvétel, ha korábban éppen Sebastian Kurz vádolta meg Thomas Schmidet azzal, hogy folyton hazudik mindenkinek. Miért ne hazudott volna Kurznak is a felvételen?
Ezt persze leginkább az államügyészségnek és a bíróságnak kell majd mérlegelnie. Az biztos, hogy Schmid a WKStA után az osztrák parlament vizsgálóbizottságában is fellép majd, méghozzá a jövő héten – korábban erre sem volt hajlandó. A bizottságban ennek megfelelően
– a kormányfő persze nem sietné el ennyire a dolgot.
Nem lenne meglepő, ha rövidesen mégis színt kellene vallania. Thomas Schmid alaposan megkeverte a kártyákat azzal, hogy hajlandó volt vallomást tenni a felmérések ügyében. Az okokat illetően egyelőre csak spekulálni lehet – vagy nagyon biztos az igazában, vagy fogják valamivel a hatóságok. A megmaradt Kurz-csapat szempontjából egyik sem tűnik biztató fejleménynek.
A nyitóképen: Sebastian Kurz rendőrök társaságában, még kancellárként. (Fotó: HERBERT NEUBAUER / APA / AFP)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A tettek mezejére léptek.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint azok közül, akik ismerik a botrányt, a többség személyesen Volodimir Zelenszkijt teszi felelőssé volt üzlettársa korrupciógyanús ügyeiért.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz erők jelentős fölényben vannak élőerőben és haditechnikában is.
A korábbi védő kihagyta számításából a magyar középpályást.
